Tovább gyorsult az infláció februárban!

Az infláció nagyon kellemetlen meglepetést okozott januárban: az áremelkedési ütem jóval meghaladta a várakozásokat, és az idei előrejelzések újragondolására késztette a közgazdászokat. Az év eleji adat különösen azért volt kellemetlen, mert több tényező együttes hatására állt elő, így általánosan magasabb árnyomásra utalt. A magas inflációban egyaránt felfedezhető volt a nyersanyagok drágulásának, a forintgyengülésnek, a kormányzati adólépések árfelhajtó erejének, a gyors béremelkedés, valamint az ezek következtében felerősödő inflációs várakozások hatása.

A pocsék inflációs kép átragadt a februrári előrejelzésekre is: korábban a februári adattól érdemi árindex-csökkenést vártak az elemzők, ám ezek sokat finomodtak, így végül csak minimális mérséklődés jelent meg a prognózisokban. Ám még ez a minimális csökkenés is túlzott optimizmusnak bizonyult, hiszen

az infláció kissé tovább gyorsult, 5,6%-ra.

A tartósabb ármozgások megragadására hivatott maginflációs mutató 6,2%-ra emelkedett, ez három hónapja még csak 4,4%-os volt.

A friss adat megerősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar gazdaságot általánosan magasabb árnyomás jellemzi. Az év eleji átárazások dinamikája ebből a szempontból mindig kritikus, márpedig ez 2025 első két hónapjában minden várakozást felülmúlt.

A Központi Statisztikai Hivatal februári jelentésének részleteiben több érdekességet találhatunk, melyek a meglepetést magyarázzák. A legfontosabb és legfájdalmasabb, hogy az élelmiszerárak tovább robognak felfelé, egyetlen hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedett az átlagos árszint. Bár a szakértők is számítottak rá, hogy ezen a területen tovább tart a drágulás, a mértéke még így is meglepő. Éves alapon már 7,1%_os az élelmiszerinfláció, ezzel tulajdonképpen megvalósult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétvégén megfogalmazott várakozása, miszerint "az élelmiszerinfláció 7% fölé emelkedik, akár februárban itt lehet". Az áremelési szándékokat fűthette az árstopok újbóli bevezetésének lebegtetése, ami előtt racionális kompenzáló lépés lehetett a boltoktól a veszteséges időszakra való felkészülés.

Egyetlen hónap alatt az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj- és vajkrém 2,0, a baromfihús 1,9%-kal drágult.

A forintgyengülés hatását fedezhetjük fel a tartós fogyasztási cikkek árindexének további emelkedésében. Tavaly ugyanekkor a kereskedők már a hazai fizetőszköz visszaerősödését érvényesítették az árakban, most szemlátomást az év eleji árfolyammozgás még nem hagy nyomot az árakban, a várakozásokba inkább a tavaly ősztől látott nagy forintgyengülés ment át. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a hirtelen nagy gyengülési hullámok idején az árfolyamváltozás gyorsan átmegy az árakba, fordított mozgás esetén ez jóval lassabb.

Az inflációs mutató emelkedése annak ellenére következett be, hogy volt egy statisztikai hűtő hatás: az üzemanyagok éves áralakulásából a tavalyi adóemelések hatása kiesett, ezáltal az árindexet még lefelé is húzta. A hosszabb távú kilátások szempontjából a leginkább aggasztó a szolgáltatások áralakulása. Az éves szolgáltatásinfláció 9,2%-ra gyorsult, köszönhetően az egyetlen hónap alatt bekövetkező 1,2%-os árszintemelkedésnek. Ebben mutatóban az év eleji béremelkedés költségoldali hatásain túl az erős inflációs várakozások mutatkoznak meg. Tavaly az év első két hónapjában harmadakkora volt az áremelkedés, mint most. Igaz, ehhez érdemes hozzátenni, hogy a nagy előfizetéses szolgáltatók tavaly a tavaszi hónapokban érvényesítették a visszatekintő inflációra hivatkozva az óriási drágításaikat, idén ez törvényszerűen kisebb lesz.

Emiatt a következő hónapokban már nagyon erős lesz a bázishatás, ami biztosan lefelé húzza az inflációs mutatót. Ugyanakkor most már olyan magas szintről jön a csökkenés, hogy az sem biztos, hogy egyhamar 5% alatti inflációs mutatót látunk. A mai adat előtt az elemzői előrejelzések konszenzusa 5%-os éves átlagos inflációt valószínűsített 2025-re (a tavalyi 3,7% után), nem lenne meglepő, ha kissé tovább emelkednének a prognózisok.

A jegybank az inflációs problémát érzékelve szigorított már a kommunikációján az idén, gyakorlatilag kizárva a kamatcsökkentés lehetőségét a közeljövőben. A mai adat után még inkább a ködbe veszhet az első lazítás időpontja. A kormányt viszont lépésre késztetheti a februári inflációs adat, nem lenne meglepő, ha hamarosan valamilyen árstophoz hasonló döntést jelentene be. Ettől az tarthatja esetleg vissza, hogy a korábbi árstopintézkedések tapasztalatai az infláció megfékezése szempontjából kifejezetten kedvezőtlenek voltak, illetve hogy az élelmiszerárak alakulása sokkal inkább a gyenge élelmiszeripari versenyképességre vezethető vissza, mintsem a kiskereskedelmi láncok magas árrésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images