Nemrég mi is írtunk róla, hogy az arany után az ezüstben is lehetnek jó lehetőségek. Az azóta eltelt hetekben pedig nagyon erős ralit láthattunk a nemesfémek piacán, az ezüst pedig valóban jobbnak bizonyult az aranynál. A mostani erőteljes emelkedés ellenére azonban még mindig tartogat jó lehetőségeket az ezüst. Még mindig nem késő beszállni?
Nagyon szép hozamokkal zárták a tavalyi évet a hazai nyugdíjpénztárak, az idei első negyedév hozamai alapján úgy tűnik, hogy visszafogottabban, de folytatódik ez a trend. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
2023 rendkívül sok bizonytalanságot hozott a magyar vállalatoknak az elhúzódó háború, a magasan alakuló infláció, a hektikusan teljesítő forint és a masszív kormányzati elvonások miatt. Ennek ellenére energiaipari vállalatként, a magasan alakuló olaj-és gázár környezetben kimondottan sikeres évet tudhat maga mögött a Mol - a jó teljesítmény pedig a felsővezetők javadalmazásában is nyomon követhető.
Vasárnap önkormányzati választásokat tartottak Törökországban, amelyeken az ellenzék vezető ereje, a Köztársasági Néppárt (CHP) egyértelmű győzelmet aratott. Nemcsak hogy megszerezte vagy megtartotta Törökország öt legnagyobb városának polgármesteri székét – köztük Isztambulét és Ankaráét –, de a párt a rá összesen leadott szavazatok arányával is megelőzte Recep Tayyip Erdoğan török elnök pártját, az AKP-t. Míg a CHP történelmi győzelmet ünnepelhet, az államfő fordulópontról beszél, kérdés azonban, mit jelent majd ez az eredmény Erdoğan elvileg még több mint négy évig tartó hatalmára nézve.
Egyre több vendéglátóhelyen már nem 10%-ra, hanem 12-15%-ra emelik az úgynevezett szervizdíjat. Miután a vállalatok már úgy érzik, hogy az ételek és italok árában lélektani határokhoz érkeztek, így alternatív módon, a szervizdíj emelésén keresztül hárítják át a költségeket a vendégekre.
Februárban az előzetes adatok szerint 1652 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelmi mérlegben, ez történelmi rekordot jelent. Mindez úgy jött össze, hogy közben a kivitel csökken, vagyis igen érdekes folyamatok zajlanak az áruforgalomban.
Év eleje óta erős gyengülő trendben volt a forint, szerdán azonban fontos szintet szakított le az EUR/HUF jegyzése, ezzel pedig megtört a január óta tartó trend. Éppen ezért megnéztük, hogy meddig erősödhet még a forint. De mennyire lehet tartós a mostani erősödés? Végre fellélegezhetünk?
Az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy megtorpanhat a rali a magyar tőzsdén, szerdán azonban az OTP vezetésével új csúcsra emelkedett a BUX index. A bankpapír mellett azonban a többi nagypapírban is vannak még kedvező lehetőségek. Éppen ezért megnéztük, hogy mit mutatnak a grafikonok a magyar tőzsde nagyágyúinál, többek között pedig arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy melyik most a legalulértékeltebb blue chip a magyar börzén.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Ritkán látható érdeklődést mutat a magyar lakosság a lakáshitelek iránt: az elmúlt évek elhalasztott kereslete robbanásszerűen tört felszínre az év első három hónapjában. Piaci becslések szerint a tavalyi szint duplájára, a járvány előtti csúcsnak megfelelő szintre emelkedett a lakáshitel-felvétel az idei első negyedévben. Akik viszont eddig kivártak, és a közeljövőben vennének fel lakáshitelt, azok számára vegyes híreink vannak. A témával részletesen foglalkozunk a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
A részvénypiacok és az állampapírhozamok nincsenek egymással jó viszonyban, minél magasabbra emelkednek a hozamok, annál nagyobb nyomás nehezedik a részvényekre. Pontosan ugyanez játszódott le tavaly év végén a legutóbbi tőzsdei eséskor és pont ugyanez nyomasztja a piacot most is, ami meglátszik az amerikai tőzsdék április első két kereskedési napján nyújtott teljesítményén. Persze a kötvényhozamok emelkedése mögött is van ok, egészen pontosan az infláció alakulásával és a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások változása.
Első ránézésre azt hihetnénk, hogy egy jól megkomponált áprilisi tréfát hozott tető alá a német törvényhozás, pedig nem: április elsejével tényleg legalizálták a kannabisz rekreációs célú, személyes használatra történő termesztését és fogyasztását az országban - ezzel a döntéssel Németország lett a világon a kilencedik állam, ahol nyugodt szívvel termeszthetnek legalább 1-2 szál kendert a lakosok otthonaikban. Óriási fejlemény ez az áprilisi legalizáció a kannabiszipar számára, amely az elmúlt években hatalmasat tudott nőni, már ami a bevételek alakulását illeti. De mi vár a szektorra a jövőben, a németek példájára az Egyesült Államokban is újjáélednek a legalizációs törekvések? Mekkora növekedés vár erre a területre, és ki profitálhat belőle a legnagyobbat? És ami talán a legfontosabb: befektetőként hogyan vehetjük ki a részünket a történetből?
Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
Nehéz volt mellényúlni idén a tőzsdéken, a világ részvénypiacai kifejezetten jól teljesítettek, és a nyersanyagpiacon is adódtak jó, adott esetben pedig kiemelkedő lehetőségek. A magyar piaci befektetők számára sem volt unalmas az év első három hónapja, hiszen a hazai részvénypiacon több izgalmas sztori is kínálkozott, ráadásul nem a blue chip szegmensben, hanem a midcapek között - míg a nagypapírok többsége alulteljesítő volt a BUX indexhez képest, addig több kisebb kapitalizációjú vállalat részvénye akár 30 százalékot meghaladó árfolyamemelkedést produkált. Megnéztük, mely tőkepiaci eszközök nyújtották az év első három hónapjában a legnagyobb hozamot a befektetők számára, és mely eszközöktől tartotta magát inkább távol a piac.
A kormány nagyon komolyan átírná a versenyjogi szabályokat: bevezetnék az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát, amelyet egy adott piacon jelentős befolyással rendelkező cégekre terjesztenének ki. A Gazdasági Versenyhivatal mondhatná ki ágazati vizsgálatok alapján, ha valaki beleesik ebbe a kategóriába. Ha a hatóság pedig úgy ítéli meg, hogy az alapvető jelentőségű vállalkozás nem tudja ellátni a működését, akkor kötelezheti az érintett cég tulajdonosait a társaság részben, vagy egészben történő értékesítésére.
A márciusi rali után hangulatromlással indul az április a kriptovaluták piacán. A mostani esés elsősorban a dollár erősödésének tudható be. Ennek apropóján pedig megnéztük, hogy hol lehet érdemes a beszálláson gondolkodni legnépszerűbb coinok esetében.
Jelentősen emelkedtek március közepéig az e-matrica-bevételek itthon, amely mögött nagy részben az áll, hogy az árak az előző év augusztusi fogyasztói árindexszel nőttek, vagyis 16,4 százalékkal. Április 1-je két szempontból is fontos dátum: elérhető az egynapos matrica és 3,5 tonna feletti buszok már a használattal arányosan fizetnek.
Az Európai Bizottság már a kohéziós politika átalakítására készül a 2028-ban induló hétéves költségvetési ciklus esetében, amit nem csak a tervezett ukrán, moldáv és bosnyák EU-csatlakozás indokolhat, hanem a jelenlegi rendszer kudarcai is. A most publikált kilencedik kohéziós jelentés szerint ugyan Magyarország felzárkózása is látványos, de egyes régiók már fejlődési csapdába kerültek.
Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés, hogy hova fektessük be a frissen kiutalt állampapír hozamot? Nos, ha hihetünk a múltnak, akkor tudunk mutatni egy jó lehetőséget.
A napokban számoltunk be róla, hogy Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke a BCSDH üzleti reggelijén tartott előadásában 3 alapvető tendenciát azonosított, ami most átformálja, és egyben meghatározza a jövő munkaerőpiacát, illetve a legkeresettebb szakmákat is bemutatta. Ennek kapcsán a Portfolio arról is megkérdezte az elnököt egy interjú során, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak, mit javasol, milyen területekre fókuszáljon a legfiatalabb generáció, vagyis azok a fiatalok, akik még ezután fognak a munkaerőpiacra lépni, vagy most kezdik el a karrierjüket. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.