Ugyan a negyedév elejéhez képest jóval jobban áll a forint szénája, az elmúlt hónapok tartós forinterősödése a napokban elakadt, sőt, már a fordulat is elkezdődött, melynek eredményeként 404 forintot is kellett már adni a héten egy euróért. Ennek kapcsán összeszedtük, hogy mi állhat a mostani forintgyengülés hátterében, emellett pedig arra a kérdésre is válaszokat kerestünk, hogy meddig gyengülhet még a magyar fizetőeszköz.
Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.
Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.
Donald Trump elnöksége óriási változásokat idézett elő a globális befektetési porondon. Az amerikai piacok három hónap olyan rossz relatív teljesítményt tudtak produkálni, amire utoljára a pénzügyi válság alatt volt példa. Ez pedig olyan trendeket indíthat el, amiről valamiért nagyon kevés szó esik. Az új irányt a pénzügyi szakemberek belső (karrierszempontokra is épülő) logikája jelölheti ki és ha ezeket ismerjük, nagy profitlehetőségeket fedezhetünk fel.
Nemrég egy fontos lélektani határt lépett át a benzin ára a hazai kutakon, hiszen sok helyen már 5-össel kezdődik a számláló a benzin literenkénti jegyzésénél. Az elmúlt napokban azonban látványosan megtorpant a meredek áresés, és úgy tűnik, hogy 600 forint körül ragadhat a benzin ára. Ez persze nem véletlen, sőt, akár ismét elindulhat felfelé a jegyzés, a korábbi áresést elősegítő piaci hatások ugyanis fordulni látszanak, ráaádásul ma egy olyan amerikai szankció is hatályba lépett, amit az egész régió üzemanyagpiaca megérezhet.
A 2024-es év fordulópontot jelentett a földgáz világpiacán: a 2019–2023 közötti, válságokkal teletűzdelt időszak után ismét növekedési pályára állt a globális gázfogyasztás. A fosszilis energiahordozó iránti kereslet mintegy 2,7%-kal (115 milliárd köbméterrel) emelkedett világszinten, ami egy új, történelmi rekordot jelent. Ez a bővülés meghaladta a 2010-es évek átlagos növekedési ütemét, és egyértelmű fordulatot jelentett a COVID-időszak és az azt követő 2022-es energiaválság okozta visszaesés után.
Magasabb infláció, alacsonyabb növekedés - így összegezhető a Magyar Nemzeti Bank magyar gazdaságról alkotott képének változása.
Nagyon kevés olyan szereplőt tudunk mondani, aki nyer azzal, hogy ha az Egyesült Államok büntetővámokat vet ki az USA-ba importált autókra, nagy veszteseket viszont igen: ezek az európai autógyártók.
Az elmúlt években sorra vásárolta fel a régió bankjait az OTP, aztán első Európán kívüli országként Üzbegisztánban is megvetette a lábát, most pedig úgy tűnik, hogy újabb felvásárlásra készül a magyar bank. Mutatjuk, mit érdemes tudni a pénzintézetről, és hogy mennyibe kerülhet.
Az elmúlt években egyszerű volt a recept a tőzsdéken: nehezen tudott bakot lőni az a befektető, aki folyamatosan Amerika vezető vállalataiba vagy részvényindexeibe fektette a pénzét. Az idei év elején viszont valami megváltozott. Donald Trump beiktatását követően az amerikai elnök számos olyan intézkedést tett vagy helyezett kilátásba, amelyek alapjában rengették meg a befektetői bizalmat, tették kérdésessé a növekedési kilátásokat és hozták ismét előtérbe az infláció kérdését. A tőkepiacok pedig reagálnak: elindult a Nagy Rotáció a tőzsdéken, már nem Amerika a kivételes sztár, hosszú évek után ismét hatalmas pénztömeg keresi a helyét a globális részvénypiacokon. A Société Générale legfrissebb, több eszközosztályra kiterjedő befektetési stratégiája a legfontosabb kérdésre keresi a választ, azaz: mibe kell fektetni, hogy túléljük a Nagy Rotációt? Az elemzés számos izgalmas lehetőséget felvillant.
Az elmúlt néhány évben számos ország lett egyre inkább érdekelt a lakossági befektetők keresletének megragadásában az állampapírpiacon, az OECD-országokban az állampapírok összesített lakossági állománya 2024 első negyedévében elérte a teljes államadósság-állomány mintegy 10%-át – olvasható az OECD jelentésében. Rávilágítanak arra is, hosszabb távon a pénzügyi tudatosság terén is segítséget nyújthatnak a lakossági állampapír-programok, mert pont a lakossági állampapír-programokkal érintett országokban alacsonyabb a megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkező felnőttek aránya. Magyarország ebből a szempontból a sor végén kullog.
Március közepéig, vagyis a kampány első felében mintegy 98 ezren változtattak lakásbiztosításukon, ebből 74 ezer volt az új ajánlat, és 24 ezer az átdolgozás – közölte az MNB az idei lakásbiztosítási kampány első szektorszintű adatait. Tavaly az első „félidőre” még összesen 161 ezres aktivitásról, ebből 100 ezer új kötésről és 61 ezer átdolgozásról számolt be a felügyelet, tehát a számok alapján visszaesett a lakossági aktivitás. Az idei év újdonsága, hogy nagyobb arányban jelentek meg a piacon az önrészes lakásbiztosítások, ezek kockázataira is felhívta a figyelmet a jegybank.
Nagyvállalatok, a nekik beszállító kkv-k, ESG szakértők és a tanácsadók is árgus szemmel figyelik most az úgynevezett omnibusz egyszerűsítési javaslatcsomag sorsát, illetve a hazai törvényhozó lépéseit: a tét nem kicsi, hiszen vállalatok ezreit érintheti az adminisztrációs könnyítés átmenetileg: vagy azért mert az új méretmeghatározások miatt nem, vagy csak később kell fenntarthatósági jelentéseket készíteni, vagy azért, mert a kis- és középvállalati szektor átvilágítása nem lesz része a beszámolóknak. Ebben a kérdéses helyzetben beszélgettünk a vállalatoknál tapasztalható első reakciókról, az "ESG-piac" várható sorsáról, a megtérülésekről, a ROI és az ESG kapcsolatáról két tanácsadóval, a Credit Management Group ügyvezetőivel - Kozma Andrással és Schmidt Ákossal, valamint az RSM Hungary elnök-vezérigazgatójával Kalocsai Zsolttal. A vállalatvezetők bejelentették azt is, hogy közös vállalkozásként, régi-új szereplőként lépnek a hazai ESG tanácsadói piacra.
Rosszul indult az év a magyarok pénztárcájára nézve, januárban és februárban is meglepően fájdalmas inflációs adatok érkeztek. Erre reagálva az árstabilitásért felelős Magyar Nemzeti Bank jóval feljebb tolta az idei évre szóló inflációs várakozását, és hasonló reakció várható a piaci elemzőktől is, akik már a februári adat ismerete előtt 5%-ra várták az idei drágulás ütemét. Az már borítékolható, hogy a kormány 3,2%-os terve nem fog teljesülni, ez pedig – furcsa módon – remek hír egy bizonyos befektetői csoportnak, a Prémium Magyar Állampapírral rendelkezőknek. Vajon érdemes kiszállni a PMÁP-ból a rekordösszegű kamatok bezsebelését követően? Vagy ismét ránk törhet az inflációs rém, olyannyira, hogy megérje ellene inflációkövető kötvényekkel védekezni? Esetleg valamelyik másik állampapír lesz a győztes alternatíva? Mutatjuk a legjobb hozammal kecsegtető stratégiákat.
Az MNB ma változatlanul, 6,5%-on tartotta a kamatot, miközben az új elnök, Varga Mihály tartósan magas kamatszintet vetített előre, mert az inflációs kilátások romlottak. Az MNB előrejelzése szerint az infláció idén magasabb lesz, mint korábban várták, miközben a gazdasági növekedés lassabb. Az elemzők úgy vélik, hogy az év vége felé talán csökkenhet a kamat, de a magas infláció miatt erre nincs garancia.
Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy előbb, vagy utóbb, de végül mindig az erős dollár győz. Az év első hónapjaiban nagyon megütötték a zöldhasút, azonban a napokban már az erősödés jeleit látjuk. Nagy kérdés, hogy most kezdődik az új dollárerősödő trend, vagy pedig van más is a háttérben, amiért érdemes messzebbre tekinteni.
Donald Trump második elnökségének eddigi legnagyobb botránya robbant ki Amerikában, miután kiderült, vezető amerikai tisztviselők fölvették a The Atlantic magazin főszerkesztőjét egy titkos Signal-csoportba, ahol a jemeni húszi lázadók elleni március közepi amerikai támadásokról osztottak meg érzékeny információkat egymással és vele. A Trump-kormányzat igyekszik kisebbíteni a történtek jelentőségét, de szakértők szerint több törvény is sérülhetett a Signal-csoportban folytatott csevegéssel.
Rekordszintű, 71,9 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el tavaly a CIB Bank, ami 21% feletti tőkearányos megtérülést jelent. A hitelek és a betétek növekedése szempontjából egyaránt az első két helyen végeztek az elmúlt két évben a magyar bankok körében, a hitelportfólió kiváló minőségének fenntartása mellett – közölték a társaság mai sajtótájékoztatóján. Fejlesztéseik nagy része a digitalizációra, a kibervédelemre, az ügyfélelégedettség növelésére és az ESG területén történő folyamatos előrelépésre irányul. A kormány által elvárt ATM-hálózatbővítés részleteiről még korai beszélni, a tranzakciós illetéktől megtisztítva pedig egyáltalán nem drága a bankolás Magyarországon - vélik a bank vezetői.
Egy hónapnyi folyamatos esés után a múlt héten már halvány életjelet mutattak az amerikai tőzsdék. Ráadásul az elmúlt időszakban több olyan információmorzsa is érkezett, amelyeknek önmagukban talán nincs nagy jelentőségük, de egymás mellé rakva egy érdekes történet rajzolódik ki. Ez akár befektetési lehetőségeket is tartogathat a részvénypiacokon.
Az NextGenerationEU program mintájára az Európai Bizottság egy újabb, 150 milliárd eurós közös uniós hitelfelvételt javasol a védelmi kiadások finanszírozására. A koronavírus-járvány idején indított NGEU-t a gazdasági hatások, a piaci fogadtatás és a kötvénykibocsátás sikere alapján Brüsszel piaci szempontból pozitív példának tartja, mégha a helyreállítási alap kifizetéseit sokan lassúnak tartják. A közös uniós adósság gondolatát most kisebb vita kíséri, mint 2020-ban, a járványprogram indításakor, de bőven akadnak politikai és jogi kihívások az EU-s hadikötvények tervében.
A mai tanácsadáson szintén szóba került, hogy sok vállalkozó elfelejti beárazni a saját tulajdonában lévő eszközök...
Ellentmondásokkal van tele Trump programja, a döntéshozóknak nemcsak koherens elképzelés nincsenek, de valószínűleg... 
A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei sok vállalkozás számára komoly kihívást... 
A társadalmi egyeztetésre meghirdetett biogázos és biometános pályázat nem a megszokott "pályázzunk egy eszközre"...
Szerdán beszélgettem Vakmajom barátommal, és megemlítettem neki, hogy milyen szokatlanul viselkednek az amerikai eszközök:...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Milyen rejtett költségei vannak az ingatlanvásárlásnak? Alapvető költségek...
New Yorkban felépült a város első teljesen elektromos felhőkarcolója. A projekt az Egyesült Államokban egyedülálló...
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
