Új mérföldkő a lakosság befektetési alapjainál
A tavaly november végi adatokkal bezárólag a lakossági megtakarítások között továbbra is nagyot mennek a befektetési alapok, olyannyira, hogy új mérföldkőhöz értek:
november végére meghaladta a 11 000 milliárd forintot az itt tartott megtakarítások állománya, ami azt jelenti, hogy az első 11 hónapban már több mint 2250 milliárddal nőtt a befektetési jegyek állománya.
A második legnagyobb állományváltozás az állampapírokhoz kötődik közel 1400 milliárddal, de nem sokkal maradnak le a bankbetétek a harmadik helyen 1178 milliárddal.
Érdemes azért megjegyezni, hogy novemberben az állampapírokba érkezett a legtöbb friss megtakarítás, közel 250 milliárd forint, míg a befektetési alapok 105 milliárdot vonzottak be. Azonban csalóka az adat, mivel a piaci tranzakciós adat tartalmazza az állampapírok felhalmozott kamatát is, így várhatóan ebben majd nagyobb kilengéseket látunk idén, ahogy a prémium állampapírok kamatot fizetnek. A gyenge értékesítési adatok is azt indukálják, hogy a megugró novemberi tranzakciós adatok mögött inkább a magasabb felhalmozott kamatok vannak, semmint a megugró lakossági kereslet.
Az állampapírok esetében érdemes továbbá azt is kiemelni, hogy van különbség a fenti (piaci értéken) számolt állomány és az MNB által közölt névérték statisztikák között. Ugyanis míg a fenti adatok alapján
a piaci állomány mintegy 1400 milliárd forinttal nőtt novemberig, addig a névértéken közölt adatok szerint ez a növekmény 1250 milliárd forint.
A különbség oka, hogy a piaci állomány (és tranzakciós adat) tartalmazza a felhalmozott kamatot is, míg a névértékes adat a nettó állományt mutatja, azaz a friss pénzek beáramlása és a kamatok visszaforgatása mellett a visszaváltásokat is tartalmazza.
Vagyis ez esetben a nettó állományváltozás 1250 milliárdja azt mutatja, hogy a lakosság nettó kereslete mintegy 150 milliárddal marad el a piaci tranzakciós adattól a tavalyi évben, novemberig bezárólag. Azt nem tudni, hogy ebben mekkora szerepet tett ki a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása. Az viszont biztos, hogy
ez a különbség egyre nő az utóbbi hónapokban, és már rég láttunk olyan adatot, amikor a névértéken számolt állományváltozás elmaradt a piaci értéktől.
Mi a helyzet a bankoknál?
Mint arról korábban is írtunk, a bankok az állampapír-vásárlásért cserébe lefelezhetik az extraprofitadójukat, ehhez állampapír-állományukat a csökkentés mértékének legalább a tízszeresével kell növelniük 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között, napi átlagban.
Korábban többször is beszámoltunk róla, hogy a piaci értéken nézett teljes állampapír-állomány jelentősen nőtt a bankoknál, 2023 első négy hónapja és 2024 első tizenegy hónapja között mintegy 920 milliárd forintot tesz ki. A ma közzétett friss adatokból viszont az látszik, hogy névértéken enyhén mínuszos a változás ugyanebben az időszakban. Márpedig az extraprofitadó-rendelet szerint a névértékes állományváltozást kell figyelembe venni a bankoknál, ha csökkenteni akarják az extraprofitadót. Ez alapján elképzelhető hogy tavaly nem sikerült nekik a mutatvány, de a pontosabb számokat majd a negyedéves eredménystatisztikákban fogjuk látni.
A külföldiek kezében a legtöbb magyar államadósság
Amennyiben a teljes tortát nézzük, továbbra is szembeötlő a bankok növekvő részaránya az államadósság-finanszírozásban, novemberben meghaladta a 22%-ot ez a szint. Mindeközben a lakossági részaránya 27,6% közelébe apadt, a külföldi szereplőké pedig meghaladja a 31%-ot.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
