Piaci értéken nőtt, névértéken csökkent az állampapír-állomány
Kedden tette közzé az MNB azokat a statisztikáit, amelyekből már kiderül, hogyan változott a bankok állampapír-állománya az extraprofitadó mértéke szempontjából releváns viszonyítási időszakokban. A számok azért érdekesek, mert az egyes bankok saját állampapír-növekményük 10%-ával, extraprofitadó-terhük legfeljebb 50%-ával csökkenthették volna tavalyi adóterhelésüket. Csakhogy
miközben piaci értéken 920 milliárd forinttal nőtt, névértéken 70 milliárd forinttal csökkent a bankok állampapír-állománya a két időszak között.
Márpedig a jogszabály a névértéken számított állományról szól, a kormány nyilvánvalóan ezzel a kitétellel akarta elkerülni, hogy a bankok akár állampapír-vásárlás nélkül, a hozamkörnyezet csökkenését kihasználva, portfóliójuk egyszerű átértékelődésével teljesítsék az elvárást. (Hó végi átlagokból számoltuk a fentieket, miközben a jogszabály napi átlagos állományról szól, ezért az alábbiak közelítő értékek.)
Nem akar összejönni az 1300 milliárd
70 milliárd forinttal csökkent tehát névértéken a bankok állampapír-állománya 2023 első hónapjaihoz képest, pedig az év júniusában Nagy Márton még 1300 milliárd forintos bővülést irányzott előre. A miniszter a kormány állampapírpiaci céljai között említette egy akkori sajtótájékoztatón az önfinanszírozás erősítését (vagyis az államadósság belföldi befektetők kezében lévő részarányának a további növelését) és az állam finanszírozási költségeinek a csökkentését a lakossági árazási mozgástér növelésével. Ahogy azonban telt-múlt az idő, a banki 1300 milliárdos növekmény csak nem akart teljesülni:
- először azért nem, mert a kormány kinyilvánított szándékával ellentétes módon a 2023. május 31-én kihirdetett szabályozás nem a teljes banki állampapír-állomány, hanem csak a 2027. január 1-jét követően lejáró magyar állampapírok állományának a növelését írta elő az összesen mintegy 260 milliárd forintos 2024-es extraprofitadó csökkentésének (akár 130 milliárd forintra való felezésének) a feltételeként, ennek hatására a bankok nem növelték, csak átrendezték a portfóliójukat a rövidebb lejáratú állampapírok felől a hosszabb lejáratúak felé,
- majd a hibás szöveget egy 2024. júliusi módosítással korrigálta a kormány, ez alapján a bankoknak a teljes állampapír-állományuk növelése szükséges, nem csak a hosszú lejáratú állományuké (emellett a napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni az említett okból), ami a kormány szempontjából pozitívan hathatott volna a bankok magatartására, csakhogy
- ezzel majdnem egyidejűleg azt kommunikálta a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „a kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest”. Ez a később felülírt (lásd alább) kormányzati jelzés elbizonytalanította a bankokat, végül egy részüket arra ösztönözte, hogy
A 2024-ES ÉVET MÁR ELENGEDJE, ÉS ÁLLAMPAPÍR-ÁLLOMÁNYA CSÖKKENTÉSÉVEL ELKEZDJEN A 2025-ÖS ÁLLAMPAPÍR-VÁSÁRLÁSOKRA ÉS AZ AKKORI ADÓTEHER CSÖKKENTÉSÉRE JÁTSZANI.
Az alábbi ábrán egyébként jól látható, hogy sokan nem engedték el a dolgot: 2024 júniusának végéhez képest 2024 novemberének a végére névértéken is 1221 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír-állománya, az élénk banki kereslet hatására pedig több héten keresztül estek az állampapír-hozamok, főleg a rövid oldalon. Ugyanakkor az extraprofitadó szempontjából releváns bázisidőszakhoz képest a szektor egésze szintjén nem volt ez elég az átlagos állomány növelésére.
Még nincs benne az eredményszámokban a végső igazság
Többféle jó okuk is lehetett arra egyes bankoknak, hogy az adóterhük csökkentése helyett az állampapír-állományuk visszafogását választották:
- A 2024-es adó lefelezéséhez szükséges feltétel teljesítéséhez kevesebb mint 6 hónap állt már csak rendelkezésre, ami a szükséges portfólióépítés méretét figyelembe véve sokak számára erőltetett menet lett volna a több állami beavatkozással is terhelt állampapírpiacon,
- a június 19-én 7,0%-ra, július 24-én 6,75%-ra és szeptember 25-én 6,5%-ra csökkenő jegybanki alapkamat mellett a bankoknak nem feltétlenül érte meg az MNB-ből a sokszor alacsonyabb (sőt, a nyári hónapokban egyre alacsonyabb) hozamot ígérő állampapírba terelniük át a likviditásukat,
- az év során egymás után döntötte a rekordokat a bankok profitja és tőkearányos megtérülése: nem konszolidáltan (vagyis például az OTP külföldi leánybankjai nélkül) a harmadik negyedévben 447, az első három negyedévben 1419 milliárd forint adózás utáni nyereségetért el a hitelintézeti szektor, vagyis az eredmény- és tőkepufferek bőven elbírták a magasabb adóterhelést,
- sok piaci szereplő alapozhatott az NGM kommunikációjára is, ezért csökkentette 2024-es állampapír-állományát, hogy onnan könnyebb legyen 2025-ben a portfólió bővítésével egy jelentős adóteher-csökkenést elérni.
A lefelezés feltételeinek a teljesítéséhez közelebb álló bankok tehát növelték, a többiek csökkentették állampapír-állományukat, így jöhetett ki a 70 milliárdos mínusz.
Hogy pontosan mely bankok melyik kategóriába estek, azzal kapcsolatban kevés eddig a nyilvános információ:
- szeptemberi sajtótájékoztatóján a K&H és novemberi sajtótájékoztatóján az Erste menedzsmentje például nem tudott, illetve nem kívánt válaszolni ezzel kapcsolatos kérdésünkre,
- az OTP gyorsjelentésében azt közölte, hogy az extraprofitadót „csökkentő tétel időarányos része havi szinten kerül elszámolásra: az első kilenc hónapra jutó rész 4,4 milliárd forint. Az adó csökkentésére vonatkozó feltételek júliusi szigorítása az OTP Core-ban nem járt számottevő hatással a várhatóan levonható összeg tekintetében.” Ezek alapján az OTP a felezés nélkül mintegy 12 milliárdot fizetne, és a 6 milliárdos felezéshez mintegy 60 milliárd forintnyi állampapírt kellett vásárolnia (méretéhez képest kevesebbet sok más banknál, ami a relatíve kisebb 2022-es adóalapjából következik),
- az MBH harmadik negyedéves gyorsjelentése szerint az egy évvel korábbi 45,9 milliárd forint után 12,7 milliárd forint extraprofitadót mint korrekciós tételt számolt el az adózott eredményen, további részleteket nem közölt.
Az MNB adatai szerint a bankszektor egésze
130 milliárd forint extraprofitadót számolt el - jellemzően az év egészére vonatkozóan - szeptember végéig, de ennél biztosan jóval nagyobb lesz a teljes évi adóterhelés,
lévén, hogy a bankok jelentős (de ismeretlen) arányban nem tudták teljesíteni a felezés feltételeit a szektor állampapír-állománya alapján. Erős bizonytalanság övezi azt is, mennyi lenne pontosan az adóteher egésze, illetve lefelezett összege, kormányzati forrásaink szerint mindenesetre 280, illetve 140 milliárd forint lenne ez. Mivel a bankok mellett a pénzügyi vállalkozások is fizetnek extraprofitadót, a 130 milliárd forintnyi banki elszámolás nagyjából a felezésnek felel meg, tehát mintha a bankszektor egésze még szeptember 30-án is felezéssel számolt volna. A negyedik negyedéves számok közlésekor okosabbak leszünk.
A novemberi kegyelemdöfés 2025-re
A fentiekből azt gondolhatnánk, a már tavaly is 2025-re gyúró bankok racionálisan jártak el, hiszen kényelmesebben tudnak megfelelni az adó idei felezéséhez előírt kormányzati feltételeknek. November 21-éig érvényes tudásunk alapján így volt, aznap azonban megjelent a 2025-ös extraprofitadóról szóló jogszabály, amely alapján nem 2024 első 11 hónapjának átlagos állampapír-állományát fogja idén bázisnak tekinteni a kormány, hanem
2023 január-áprilisi, illetve a2024. szeptember-novemberi időszakának átlagos állampapír-állománya közül a magasabbikat.
Akik tehát csökkentették is az állományukat 2023 elejéhez képest, hiába tették, hiszen nem az új szintet, hanem a tavalyi szabályozásnak megfelelő, magasabb bázist kell figyelembe venni az adóteher meghatározása során.
A bankok számára kormányzati forrásaink szerit mintegy 20 (felezés nélkül 40 milliárddal) magasabb adóterhet okozva változott az adóalap és az adókulcs is, kiváltva a Magyar Bankszövetség tiltakozását: a 2022-es helyett a 2023-as korrigált adózás előtti eredményt kell figyelembe venni lefelé kell korrigálni továbbra is az ugyanezen év osztalékbevételével és a nem szokásos tevékenységből származó bevételekkel, és felfelé kell korrigálni továbbra is a „hagyományos” bankadónak, a befizetett tranzakciós illetéknek és magának az extraprofitadónak az összegével. Eddig úgy volt, hogy az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék az adókulcs. 2025-ben a 20 milliárdos határ megmarad, de az alsó adókulcs 7 százalékra, a felső 18 százalékra csökken. Kormányzati forrásaink számítása szerint
A bankoknak idén összesen mintegy 1600 milliárd forinttal kell növelniük állampapír-állományukat névértéken a vonatkozási időszakhoz képest, ha felezni akarják extraprofitadó-terhelésüket.
Banki forrásaink szerint viszont ez kemény dió lesz, hiszen a napi üzletmenethez is fenn kell tartaniuk egy bizonyos likviditási szintet a bankoknak, emellett a hitelezési aktivitás fokozására vonatkozó gazdaságpolitikai elvárásokat is teljesíteniük kell.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
