Sokan évek óta számítanak a dollár erősödésére, elsősorban a két jegybank, a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása miatt. A napokban öt éve nem látott szintre szárnyalt az amerikai deviza, és a befektetők szerint itt még nincs vége. Egyre nagyobb esélyt látnak arra, hogy eléri a paritást az euró-dollár árfolyam, amire húsz éve nem volt példa.
Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei drasztikusan megugrottak az elmúlt hónapokban, a költségvetés idén eddig halmozza a többleteket. Az EU olajvásárlásai ehhez tényleg tetemes mértékben járultak hozzá, és ha ezek elmaradnának egy esetleges olajembargó miatt, az középtávon komoly újratervezésre kényszerítené az oroszokat. Az EU már vizsgálja az olajembargó lehetőségét, de már az eddigi szankciók is nagyon kemény ütést vittek be. A kedvező államháztartási helyzet mellett ugyanis a gazdasági kilátások elkeserítőek. A stabil költségvetés sem zárja ki persze az államcsődöt – csakhogy ennek messze nincs akkora jelentősége, mint amennyire rosszul hangzik.
Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.
Évente akár 150 ezer forintnyi adójóváírást is kaphat az, aki önkéntes nyugdíjpénztárban kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem mindegy azonban, hogy 20, 10 vagy csak 5 év van hátra a nyugdíjig, érdemes jól meggondolni, melyik önkéntes pénztári portfólióban takarítunk meg. De vajon melyik nyugdíjpénztárt érdemes választani, mi alapján kellene dönteni? Cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében azoknak igyekszünk segíteni a választásban, akik 10 éven belül vannak a nyugdíjas kortól, így számukra érdemesebb lehet az óvatosabb, kockázatkerülőbb lehetőségek közül választani.
Ritka gyengén teljesítenek az utóbbi hetekben a pénzügyi cégek papírjai, még ahhoz képest is, hogy a részvénypiacok sem muzsikálnak valami szépen. Ennek a legfőbb oka a gazdaság lassulásától való félelem, illetve az, hogy a magas infláció negatívan hat a fogyasztók vagyonára és reáljövedelmére. Bár a FED kamatemelései a tankönyv szerint még pozitívan is hathatnak a hagyományos kereskedelmi bankok jövedelmezőségére, egyelőre nem látszik a piacon a bizakodás és a korábban szépen szárnyaló árazások értelemszerűen nagyot eshetnek még a jelenlegi árfolyamok mellett is, ha a negatívabb forgatókönyvek lépnek életbe.
Alaposan elromlott az időjárás az amerikai tőzsdéken a múlt hét folyamán. Ez különösen azért aggasztó fejlemény, mert a szezonalitás szerint ennek éppen az év legnaposabb időszakának kellene lennie. Ráadásul a gyorsjelentésekre is inkább a pozitív reakciók a jellemzőek, de ebben a szezonban, mintha ez is elmaradt volna. A technikai elemzés képét nézve az látszik, hogy a múlt hét végi esemény sajnos beleilleszkedik a középtávú trendbe, és bár nem biztos, hogy nagy zivatar érkezik, de egyre inkább összefüggő esőfelhőt láthatunk a piac feje felett.
A cikkünk címében feltett kérdésre egyelőre nincs válasz, a már megjelent statisztikák mozaikdarabjaiból azonban néhány következtetés már levonható arról, milyen kezdeti hatást gyakoroltak az év eleji állami juttatások a megtakarítások piacára.
A chip gyártók az elmúlt hónapokban annak ellenére kerültek egy világos csökkenő trendbe, hogy számos forrásból folyamatosan áramlanak hírek a chip hiányról. Ennek természetesen hatalmas árfelhajtó hatása van, ami azonos vagy akár még javuló eredményhányadok mellett az árbevétel növelésén keresztül ezeknek a vállalatoknak is növelné az értékét. A piac azonban nem így gondolta és ezek a papírok egy olyan szintig estek, ahol a technikai elemzés szemszögéből nagyon fontos lenne, hogy az esés már rövid távon se folytatódjon. Ellenkező esetben olyan sok befektető dobná be a törülközőt, ami hosszú időre megpecsételné az ágazat sorsát.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy beváltak az árstopok, főként azok inflációt mérséklő hatását emelte ki a miniszter. Ez alapján akár továbbra is a rendszer része maradhat a több termék esetében bevezetett hatósági ár, bár a kormány erről még nem döntött. Az üzemanyagok árplafonja május 15-ig él, de nem kizárt, hogy itt is hosszabbít a kormány, ami érzékenyen érinti a Molt, amely meghatározó szereplő az üzemanyagok kiskereskedelmi piacán, a nagykereskedelmi piacon pedig jelenleg az egyetlen szolgáltató. Öröm az ürömben, hogy a Molnál az árstop negatív hatásait jelenleg több mint kompenzálják más hatások.
Az ingatlanfejlesztők és üzemeltetők, valamint az építőipar között általában erős együttmozgás figyelhető meg a részvénypiacon. A tengerentúlon viszont most az látszik, hogy a sokkal inkább ciklikusabb jelleget mutató utóbbi ágazat jelentős mértékben esik, miközben az előbbi nemcsak szépen tartja magát, de még emelkedni is tud. Legutoljára hasonló jelenséget a másfél évtizede lehetett megfigyelni, ami nem egy jó jel, ugyanakkor a mostani helyzetet rövidebb időtávokon is ki lehet használni egymással szemben álló pozíciók kiépítésére.
A küszöbön álló jogállamisági eljárás miatt akár 1100-1600 milliárd forinttal is elmaradhat idén az EU-pénzek brüsszeli kifizetése ahhoz képest, mint amennyivel tavaly év végén számolt a Pénzügyminisztérium – derül ki azokból a forgatókönyvekből, amelyeket a Portfolio állított össze nyilvános és háttérinformációk alapján. Ez jócskán tovább rontaná az államháztartás egyébként is kifeszített idei helyzetét, hiszen a büdzsében számításaink szerint egyébként is 1000-1500 milliárd forintos kiigazítást kell idén végrehajtani. Így tehát ha az április 27-én elinduló jogállamisági eljárás gyors megegyezés helyett elhúzódó vitákhoz vezetne, akkor az további kiigazítási kényszert, és nagyobb devizakötvény-kibocsátást jelentene, illetve a deficit kordában tartása érdekében jócskán vissza kellene fogni idén az itthoni EU-pályázati kifizetéseket is, ami az állami beruházási aktivitáson jelentene további féket.
Kis késés után a személyi kölcsönöket is utolérte az infláció elleni jegybanki küzdelemmel magyarázható kamatemelkedés, de még nem olyan drasztikus formában, mint a lakáshiteleket. Az, ami tavaly ilyenkor 10,9% volt az aktuálisan elérhető legjobb banki személyikölcsön-ajánlatok átlagában, az most 12,1%, ami pedig 7,8% volt, az most 10,0%. Egy 3 millió forintos személyi kölcsön teljes visszafizetendő összege nagyjából 180 ezer forinttal nőtt egy év alatt, és mivel további drágulás várható, érdemes mielőbb hitelt felvennie annak, aki ezt tervezi. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
A februári részvénypiaci pánik után, amit az orosz-ukrán háború kirobbanása váltott ki, márciusban felfelé korrigáltak a világ tőzsdei, a BUX is emelkedéssel zárta a hónapot. Áprilisban ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket havi felmérésünkben, hogy milyenek most a magyar tőzsde és a forint kilátásai és hogy melyek a kedvenc hazai részvényeik.
Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank, ahol bőven lesz mit megbeszélni. A legutóbbi ülés óta tovább nőtt az infláció az eurózónában, miközben egyre biztosabbak lehetünk egy közelgő gazdasági lassulásban. A jegybanknak határozott üzenetet kell megfogalmaznia, a Fed erőteljes szigorításával ugyanis az euró-dollár jegyzésen keresztül tovább nőhet az importált infláció. A jegybank vélhetően három forgatókönyvet mérlegel, és ha az optimista válik valóra, talán megússzák minimális, jelzésértékű kamatemeléssel. Ha viszont a legpesszimistább forgatókönyv válik be, akkor az EKB önmaga is hozzájárulhat az egyébként is beköszöntő recesszióhoz.
A tegnapi nap folyamán a dollár az euróval szemben majdnem két éve nem látott szintekre erősödött. Ezzel tovább folytatódik a tavalyi év első felében indult trend, amelynek során a zöldhasú fokozatos és szinte megállíthatatlan emelkedése uralja a devizapiacokat. A grafikonok segítségével megnézzük, hogy mennyi van még a mostani tendenciákban, de a mögöttes okokra is rávilágítunk.
Noha a háború sokkja óta a tőzsdék részben már magukra találtak, kevés olyan hely van, ahol ennek szele mintha meg sem érződött volna, pláne Európában. Az északi országban azonban a részvények többségének árfolyama magas maradt és jelenleg is éves csúcsaik közelében járnak. A technikai elemzés segítségével bemutatunk pár érdekes papírt, amelyek jelenleg az élen járnak az emelkedésben.
Ha nem érkeznek meg az uniós források, akkor nemzetközi kötvénykibocsátásra lehet szükség, Magyarország ma a pénzpiacokról nagy mennyiségben hozzá tud férni forrásokhoz – mondta a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A miniszterelnök szavai alapján könnyen lehet, hogy a tervezettnél nagyobb devizakötvény-kibocsátás jöhet 2022-ben. Ez persze drágább, mint az uniós támogatás és az RRF-hitel is olcsóbb forrásbevonást jelentene.
Hiába volt a tavalyi év nagy slágere az elektromos autók suhanása, az utóbbi hónapokban csak a keserű valóság jutott a befektetőknek: a hatalmas árazásokat fokozatosan adják vissza ezek a papírok a múltnak. Ráadásul a technikai elemzés oldaláról egyelőre csak azt látni, hogy a trend lefelé stabil. Egyedül a Tesla jelent kivételt, de még itt is komoly kihívás előtt áll a papír, ha a 2021-es év nagy csúcsait ismét szeretné meghódítani a részvény.
Jelentősen emelkedett a lakáshitel-kihelyezések volumene az utóbbi években Magyarországon, aminek kapcsán egyre többen aggódnak a túlzott eladósodottság miatt. Látni kell azonban, hogy a hitelösszegek emelkedése mellett a lakások értéke is óriási emelkedésen van túl, így arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt, több mint egy évtizedben hogyan alakult az ország teljes lakáshitel-állománya az ország lakásállományának értékéhez képest. Valóban túl magas az eladósodottság?
Sokan lélegezhetnek fel a nagyobb zöldhitel-keret bejelentése után, a korábbi 200 milliárdos összeg gyors kimerülése egyértelműen megmutatta, hogy van igény a maximum 2,5%-os hitelre, illetve az új lakásokra. A 100 milliárdos bővítés azonban újabb kérdést is hozott magával, az MNB ugyanis szigorította az új lakások és házak által évente felhasználható maximális primer energia mértékét a zöld hitelek esetén. Adódik tehát a kérdés, hogy mennyiben érinti ez a jelenleg zöld hitelre alkalmas lakások állományát és egyáltalán milyen energiaigényük van az egyes budapesti új lakásoknak. Ennek jártunk utána a nagyobb fejlesztőket megkérdezve.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
