Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
Szabályos hadjáratot indított Donald Trump elnökségének második felében a kínai technológiai vállalatok ellen: cégek százait bénította meg korlátozásokkal vagy tiltotta ki egy az egyben az Egyesült Államokból. Súlyos pofonokat kapott a Huawei, a ZTE, a Tiktok és az SMIC is, Kína ellentámadása viszont eddig igencsak enerváltra sikerült. Joe Bidennek, az Egyesült Államok következő elnökének egyelőre esze ágában sincs feloldani a szankciókat, hosszabb távon viszont kompromisszumkészebbnek bizonyulhat, mint elődje.
Nagyon fontos irányok erősödtek fel 2020-ban a globális építőiparban, melyben a pandémia is jelentős szerepet játszott. Egyrészt az építőipar, ha a többi iparághoz képest késleltetve is, de elkezdett belépni a digitális világba, másrészt ezzel részben összefüggésben a fenntarthatósági szempontok is egyre inkább előtérbe kerültek. Az iparág szereplői, akik eddig hezitáltak, elérkezettnek látják az időt, hogy elkezdjék kidolgozni saját digitális stratégiájukat. Miért fontos mindez és hol fog tartani az iparág 5 év múlva? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Korábban még a sétahajózás volt az utazási szektor egyik legdinamikusabban bővülő szegmense, a kereslet folyamatosan növekedett az elmúlt években, mivel egyre többen választották a kikapcsolódásnak ezt a formáját. Aztán jött a koronavírus-járvány és teljesen szétverte az iparágat, gyakorlatilag megszűnt létezni, a hajók a dokkokban rozsdásodnak, a munkaállomány jelentős része távozott, a bevételek nullára estek. Egy darabig még nem is várható különösebb javulás, a jövő év első fele aligha lesz jobb, mint a mostani, erre pedig már anyagilag is felkészültek a hajózási társaságok, de ezt követően, a remények szerint újra beindulhat az iparág. Az előzetes foglalások száma egy-egy társaságnál már a koronavírus-járvány előtti szintek körül alakul, a potenciál tehát továbbra is megvan. Más kérdés azonban, hogy a limitált utasszám, a fokozott egészségügyi feltételek költségei és a túlélés miatti eladósodás hosszú távon milyen következményekkel járhat.
Több videót is közzétett az orosz Kalasnyikov Csoport a legújabb karabélyukról, az AKV-521-esről. A fegyver még prototípus szakaszban van és több dolog is változik majd rajta, de már éleslövészeten is szerepelt. A félautomata karabély számos, AK-családban korábban nem látott újdonságot tartalmaz.
Hamarosan magunk mögött tudhatjuk 2020-at – az évet, amelyre sokáig emlékezni fogunk. Az idei év rég nem látott mértékű és teljesen sajátos jellegű gazdasági válságot hozott, és a fontos piacbefolyásoló eseményekből (amerikai elnökválasztás, brexit, EU költségvetési alku, még nagyobb volumenű pénznyomtatás) sem volt hiány. Reméljük, hogy a következő év már unalmasabb lesz, de januártól is lesz mire figyelnünk a világgazdaságban – a Fitch Solutions elemzésében összegyűjtött nyolc olyan tényezőt, amelyek a jövő évet dominálhatják.
Új csúcsra, közel 6700 milliárd forintra nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon novemberben, köszönhetően az amerikai elnökválasztást követő piaci emelkedésnek és a kedvező vakcinahíreknek. A kategóriák közül az ingatlanalapok gyűjtötték a legtöbb pénzt, de idén eddig továbbra is a részvényalapok vezetik a legkeresettebb alapok listáját.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, új felügyeleti iránymutatást tett közzé december 2-án a moratóriumok által érintett hitelek céltartalék-követelményeire vonatkozóan az Európai Bankhatóság (EBA). Megkérdeztük az MNB-t, ez miként fogja érinteni a hazai törlesztési moratóriumban, illetve annak meghosszabbításában érintett magyarországi hitelekre vonatkozó céltartalékolási követelményeket a bankoknál. A vállalatok esetében még mindig nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló szabályozás - úgy tűnik, a felügyeletnél is várják már ennek megjelenését.
Nagyot raliztak december eleje óta a Mol részvényei és továbbra is folytatódik az emelkedés. Nem csak a Mol, hanem a régiós versenytársak is jól teljesítenek, hiszen az OMV és a PKN Orlen is szépen emelkedett az elmúlt hetekben, de alapvetően az egész olajipar folyamatosan felfelé tart már november eleje óta. Közelebbről is megnéztük a Molnak és szektortársainak az árfolyamváltozásait, és az emelkedés mögött álló indokokat, amelyek között van fundamentális és technikai is. Azt is megvizsgáltuk, hogy merre mehet tovább a Mol árfolyama innen, és az árazást is az európai olajtársaságokhoz viszonyítva.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Nagy port kavart Lázár János terve, aki a Portfolio Csoport konferenciáján beszélt a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok kiszorításáról. Hogy az országgal szembeni befektetői bizalomra milyen hatással lenne ez a lépés, azt mondani sem kell. Emellett azonban a magyar vásárlók sem biztos, hogy örülnének az új világnak.
Teljes a felfordulás a retail piacon: a bérlők érdekvédelmi szervezete a forgalomkiesés miatt egységes állami beavatkozást és a bérbeadóktól könnyítéseket szeretne, miközben a tulajdonosok mindenkinél az egyedi megállapodásokat részesítik előnyben, abból fakadóan, hogy mindenkit más mértékben - akár erősebb forgalommal - érintettek a járvány miatt hozott intézkedések.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Rengeteg olvasói megkeresést kaptunk a január 1-jétől elérhető, akár 3 millió forintos otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, javarészt ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg az alábbiakban.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.
A következő évben a monetáris és fiskális politika alkalmazkodó marad Kelet-Közép-Európában, de további lazítás csak korlátozottan elképzelhető – írja elemzésében a Fitch Solutions. A devizaárfolyam-stabilitás és az inflációs környezet lehetővé teszi a jegybankok számára, hogy jövőre is lazák maradjanak, viszont további kamatemelések az intézet szerint leghamarabb 2022-ben várhatók. Új fiskális ösztönzés várható, de ez nem lesz összehasonlítható a 2020 első félévében bejelentett intézkedésekkel.
Az OTP részvényárfolyama mozgékony, hozzá vagyunk szokva, hogy az idő nagy részében markáns kilengések mellett mozog, ami nem is véletlen, hiszen az OTP magyar proxi, a nemzetközi hangulatjavulásokra és -romlásokra is érzékenyen reagál, a külföldi befektetők részben az OTP részvényein keresztül adják vagy veszik Magyarország romló vagy éppen javuló kilátásait (annak ellenére, hogy a bank bankcsoport bevételének és profitjának nagy része már a régiós leányoktól származik). Az elmúlt napokban azonban az OTP grafikonján relatíve ritkán látható esemény rajzolódott ki: a nagy semmi. Gyakorlatilag november közepe óta mozog szűk sávban az árfolyam, ilyenre utoljára szinte napra pontosan két éve volt példa. Megnéztük, mi jöhet a következő napokban.
Donald Trump leköszön az elnöki hivatalról januárban, ezzel pedig a mentelmi jogát is elveszti. A politikus komolyan aggódik amiatt, hogy büntetőeljárások egész sorozata fog ezután a nyakába szakadni.
Hatalmasat emelkedett novemberben a BUX index és elkezdődött a december, a Mikulás-rali időszaka. Havi felmérésünkben megkérdeztük a hazai alapkezelőket a magyar részvénypiac és a forint kilátásairól, és összegyűjtöttük, hogy melyek most a profi befektetők kedvenc részvényei. Általánosságban elmondható, hogy a novemberi részvénypiaci emelkedés után óvatosabbá váltak a hazai alapkezelők, kevesebben várnak jelentősebb emelkedést a BUX indexre rövid távon, mint egy hónappal ezelőtt. A forintpiacon három hónapig inkább oldalazás jöhet, a következő egy évre pedig gyengülést jósolnak a profi befektetők.