Az angolszász országok nemcsak hatalmas vagyont halmoztak fel, de rugalmasságuk és helyzetfelismerésük révén képesek arra, hogy a válságokból is a lehető legjobban jöjjenek ki. Ez a részvénypiacon egyértelműen látszik az utóbbi hetekben, ahol a brit, kanadai, ausztrál és amerikai ETF-eken a technikai elemzés szemüvegén keresztül vizsgáljuk meg a további kilátásokat.
Bár kijelenthető, hogy az orosz támadás szinte minden országot arra kényszerített, hogy jelentősen áthangolja addigi politikáját Moszkvával szemben, Németország esetében különösen éles váltásnak lehettünk szemtanúi. Berlin ugyanis Moszkva egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, különösen az energiahordozók vonatkozásában. Éppen ezért Németország évtizedeken keresztül következetesen képviselte azt az álláspontot, miszerint konstruktív viszonyt kell kialakítani Moszkvával és kompromisszumos megoldást kell találni a nézeteltérésekre. Ez a politika azonban, amelynek emblematikus alakja Angela Merkel volt, látványosan megbukott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az új német külpolitika, amit ennek hatására látunk kibontakozni pedig több évtizedes tabukat dönt meg Európa legerősebb gazdaságában.
Szemmel láthatóan hideg zuhanyként érte a forint piacát a jogállamisági eljárás megindítása, amely hétfőn még a választási eredmények után a stabil kormányzás miatti óvatos optimizmus lelkiállapotában leledzett. A hazai fizetőeszköz nagyon gyorsan a 370 Ft alatti, euróval szembeni árfolyamáról felrobbant és immáron a 380-as szinteket közelíti. Sokaknak lehet az a benyomása, hogy a mostani helyzet nem is olyan vészes, hiszen az orosz-ukrán háború kitörése utáni héten még 400 Ft felett is járt a kurzus, ráadásul onnan még vissza is tért a forint a megszokott medrébe. A technikai elemzés azonban arra mutat rá, hogy közép- és hosszútávon a mostani szituáció sokkal rosszabb, mint akár egy hónappal ezelőtt volt.
A sokat említett veszélyek, így az energiaválság, az infláció, a kamatemelési ciklus, és a háború mind negatív következményként hatottak a részvénypiac egészére az elmúlt hónapokban. A piaci indikátorok már tavaly ősszel jelezték előre a belső gyengülést, amelyre több részletes cikkben is felhívtuk a figyelmet. Most azonban éppen az a feltűnő, hogy a hangulatot, a szélességet vizsgáló mutatók közel sem tűnnek olyan vészjóslónak, mint amennyire azt a szalagcímekből, vagy akár egyes részvénypiacok, szektorok korábbi zuhanásából gondolhatnánk.
A hazai mobilbankok értékelése széles skálán mozog a Google Play és az App Store értékelés alapján egyaránt: a rangsor elején közel vagyunk az 5-ből 5 csillaghoz, de van olyan app is, amely a két csillagos értékelést sem éri el. Új rangsorunkban érdekességképpen a Revolut értékelését is szerepeltetjük, és talán nem túl nagy meglepetés, hogy a fintech hátterű neobank mindkét lista élére került.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
Talán a turbulens szó írja le a legjobban azt a három hónapos időszakot, amellyel a 2022-es év eddig szolgálni tudott. A szomszédban kirobbanó háború, az egekbe szökő energiárak, elszálló infláció és beszakadó tőzsdék fogadták a befektetőket az első negyedévben - vagyis semmiképp sem mondhatjuk, hogy eseménytelenül telt volna az elmúlt időszak. Erre reflektálva megnéztük a fontosabb tőkepiaci eszközök idei teljesítményét, ami után egyértelműen kijelenthető, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idei évben is a nyersanyagok viszik a prímet. Viszont a részvénypiacokra kitérve nem szabad elmenni az egyik olyan régió mellett, amely a globális eséssel szembemenve, kifejezetten jól teljesített az idei évben.
"Arra számítunk, hogy mind a két országban hosszú távon is jelen marad az OTP", mondta Csányi Sándor még március elején a bankcsoport orosz és ukrán operációjára utalva, aztán március közepén egy közleményben azt írta az OTP, hogy mindkét országban folytatják a működést, igaz, kiemelték, hogy az oroszországi leánybank működését teljes mértékben alárendelik a nemzetközi szankciós előírásoknak, és egyes tevékenységeket leépítenek, felfüggesztenek. Oroszországban minden lehetséges döntést számba vesznek, ezek között elemzik az orosz piac esetleges elhagyásának feltételeit és következményeit is, állt a közleményben. Az Autonomous Research elemzője most már azzal számol, hogy az OTP elhagyja Oroszországot, és Ukrajnában is masszív veszteségeket szenved el, emiatt jelentősen csökkentette idei profitvárakozását és célárát, utóbbi most a legalacsonyabb a piacon.
A hazai tőzsdei cégek több mint 400 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként a részvényeseik számára, ez pedig sokak számára jelenthet izgalmas befektetési lehetőséget. A korábbi években a pandémia miatt szinte teljesen eltűntek az osztalékfizetések, idén azonban változik a helyzet, az OTP például a korábbi éveket is kompenzálja, a Mol pedig rendkívüli osztalékról dönthet majd a közgyűlésén. Összegyűjtöttük az eddig rendelkezésre álló információkat azokról a hazai, tőzsdei vállalatokról, amelyek fizetnek idén osztalékot részvényeseiknek.
Ahogyan az év elején megírtuk: a 2022-es esztendő a volatilitás éve lesz a pénzügyi piacokon. Ez a vélekedésünk eddig sajnos beigazolódott és a befektetők jó részének számos álmatlan éjszakát okozott az árfolyamok hektikus viselkedése. A kamatemelési ciklus kezdete már eleve világszerte komoly nyomás alatt tartotta a tőzsdéket, nem is beszélve az egyre súlyosabb energiaválságról, a COVID lecsengése után is nehezen magukra találó ellátási láncokról, a chip hiányról, az alapanyagok árának megugrásáról. Mindezek és a korábbi monetáris és fiskális stimulusok hatására az infláció is egyre inkább elszabadul világszerte, sok helyen régóta nem látott mértékű fogyasztói árindex adatokat a felszínre hozva. Ha ez még nem lenne elég, olaj volt a tűzre Oroszország támadása Ukrajna ellen, ami mind az energiahordozók, mind a gabonák árfolyamát az egekbe lőtte, a részvénypiacokat pedig egy időre a mélybe küldte. Bár innen komoly visszapattanás történt, a nagy hullámvasútba rengeteg befektető beleszédült. Vannak viszont olyan szektorok, ágazatok és részvények, ahol a nehéz időszak alatt az emelkedés kis túlzással töretlen volt, ráadásul a volatilitás is sokkal kevésbé borzolta a kedélyeket. Négy ilyen papírt mutatunk meg, és a technikai elemzés segítségével a következő hetekre, hónapokra szóló várakozásokat is megvizsgáljuk.
Az ukrajnai háború miatt az OTP árfolyama egy hónap alatt felére esett, onnan viszont közel 40 százalékot emelkedett, de még így is jóval alacsonyabb szinten áll, mint a nagy esés előtt. az elemzői konszenzus alapján nem könnyű eldönteni, hogy olcsó vagy drága az OTP, mivel a régebbi, igencsak optimista várakozások is benne vannak az átlagokban, de a legfrissebb, a háború kitörése óta megjelent várakozások már adnak kapaszkodót a befektetőknek. Megnéztük, hogy vannak árava az OTP részvényei, és mit mutat a technikai kép.
Már most többéves csúcson vannak a kamatkondíciók Magyarországon, és a fokozódó inflációs nyomás miatt még nincs itt a folyamat vége. Az elemzők többsége ma már 7-8%-os irányadó kamatról beszél, ami 2009 óta nem látott szintet jelentene. Azonban még így is kicsi az esélye az év elején áhított pozitív reálkamatnak, ami a forintot támogathatná fundamentális oldalról.
Hatalmas mentek a főbb pénzügyi piacok tegnap, és főként magyar idő szerint délután indultak be igazán a vevők, felrántva az árfolyamok túlnyomó többségét. Ennek fő oka az volt, hogy a piaci szereplők meglátták a fehér galambot, a béke szimbólumát az égen. Bár az orosz-ukrán háborúban egyelőre szó nincs valós békekötésről, vagy akár tűzszünetről sem, a tárgyalásokról pozitív hírek érkeztek, mindkét fél oldaláról engedmények jelentek meg a kommunikációban és az orosz hadtestek mintha valóban elkezdtek volna kivonulni Kijev környékéről. A piacon ezen fejlemények hatására máris a teljes békét kezdték el árazni, de vannak azért eltérések az olvasók által leginkább érdekelt indexek és részvények grafikonján, amelyek miatt a gyors technikai elemzésünkben más és más következtetéseket tudunk levonni a következő hetekre, hónapokra.
Ukrajna orosz megszállása számos globális gazdasági következménnyel járt és jár a mai napig, beleértve az energiaválságot, az alapanyagok hiányát és a globális ellátási láncok megremegését. Valósággal megugrott a mezőgazdasági áruk ára is, ehhez pedig szorosan köthető a terményekhez nélkülözhetetlen műtrágya robbanásszerű drágulása - a műtrágyagyártáshoz szükséges legfontosabb összetevőknek ugyanis Oroszország a legfontosabb exportőre. És ha mindez nem lenne elég, a kifejezetten kedvezőtlen időjárási körülmények és az üzemek műszaki nehézségei is világszerte felfelé hajtották az élelmiszerpiaci árakat. A megemelkedett alapanyagárak természetesen a tőzsdéken is éreztették hatásukat, sok befektető fordult a háború kitörése óta a mezőgazdasági vállalatok felé, a kimondottan műtrágya-előállítással foglalkozó cégek részvényei is nagyot emelkedtek február közepe óta - mindezek tükrében az a kérdés maradt, hogy vajon befektetői szempontból akad még jó lehetőség a műtrágyával foglalkozó vállalatok háza táján, vagy ez a vonat már “elment”? Elemzésünkben ennek járunk utána.
Brutális drágulás söpört végig a gabonák és általában a mezőgazdasági termékek piacán a nemzetközi piacokon, ami a kereskedhető határidős tőzsdéken is éreztette a hatását. A kisebb befektetők számára sokkal inkább elérhető ETF-ek ugyanakkor jó lehetőséget kínál azoknak is, akik megérzik az élelmiszerárakba átgyűrűző hatásokat. A technikai elemzés képe alapján ezen érdemes lehet gondolkodni, mert nem mostanában kezdődő, erős trendeket látunk, amerre nézünk.
Az Európai Központi Bankot tulajdonképpen örömmel tölti el, hogy végre nem kell cél alatti inflációs előrejelzést adniuk középtávon. Ezzel egy időben viszont a lakosság egyre jobban aggódik, hogy az infláció 2% felett ragad hosszabb távon az eurózónában. A Commerzbank vezető közgazdásza ezt a kettősséget mutatja be elemzésében, és nem túl optimista - szerinte a jelenség hitelességvesztéshez vezethet, amely végeredményben akár komoly lassulást vagy recessziót is előidézhet.
Jelentős visszaesést hozhat idén Oroszországban a háború és az arra adott nyugati szankciók, valamint a magánszektor reakciója, a következő években pedig stagnálás jöhet - írja elemzésében a Fitch Solutions. Az elemzőház szerint az inflációs nyomás olyan mértékben erősödik Oroszországban, hogy a hiperinflációt sem lehet kizárni, a lakosság életszínvonala jelentősen csökken. Az elemzőház közgazdászai elemzésükben előrejelzést adnak az orosz külkereskedelem, beruházások, lakossági fogyasztás alakulására, és a rubel kilátásai is szóba kerülnek.
Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.
Csak úgy kapkodja a fejét a világ közvéleménye, és a tőzsdei szereplők többsége is mostanában a friss, számos árat és árfolyamot is befolyásoló hírek hallatán. Az orosz-ukrán háború felborította a tőzsdéket és a devizaárfolyamokat is, amelyek volatilitása megnőtt, és komplett cégek tűntek a komoly intézményi befektetők térképéről. Az árupiacokon az energiahordozók és az agrártermékek is kilőttek - hiszen sajnos esély van a hiányra ezekből a termékekből - majd durva korrekciót is bemutattak. A kriptodevizák, amelyek hónapok óta masszív relatív gyengeségtől szenvedtek, és rengeteget veszítettek az értékükből, viszont nem igazán akartak esni, sőt: a piaci reakciókat vizsgáló technikai elemzés szerint egyre inkább magukra találtak. Vajon tartós mozgásról van szó?
Bár az utóbbi közel két hétben már volt némi visszapattanás, összességében az egyébként is kissé megtépázott részvénypiacokat alaposan megterhelte az orosz-ukrán háború annak lassan egy hónapja során. Ám vannak olyan ágazatok, amelyeknek árfolyama visszás módon éppen a hasonló konfliktusok idején kezdenek szárnyalni, és nem igazán meglepő, hogy a hadiipar is ezek közé tartozik. A befektetők reakciói igencsak beszédesek, ezeket pedig a technikai elemzés segítségével érdemes megvizsgálni.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
