A koronavírus-válság és az EU 2021-2027-es költségvetése és mentőcsomagja körüli vétóvita háttérbe szorított egy hosszú távon legalább annyira jelentős döntést, amely hosszú vita végére tehet pontot: Olaszország is beadta a derekát az ESM reformja körüli vitában és a jövő januári aláírás után megindulhat a módosított szerződés ratifikációs folyamata. Ezzel az eurozóna stabilitása jelentősen megnő.
Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Egyik legnagyobb oktatással kapcsolatos problémánkat egy alkalommal oktatáskutató kollégám, Lannert Judit fogalmazta meg tűpontosan: „a szülők legnagyobb része saját múltját képzeli el gyermeke jövőjeként.” Ez a fajta gondolkodás még jól eligazította a szülőket harminc-negyven évvel ezelőtt, de mára érvénytelenné vált. Ha jót akarunk gyerekeinknek nem azt az oktatást igyekszünk biztosítani a számukra, ami megalapozta saját mai műveltségünket, hanem olyat, ami felkészíti őket arra a világra, amiben majd húsz-harminc év múlva élniük kell. Az a világ pedig nagyon más lesz, mint az, amiben ma jól-rosszul elboldogulunk.
Elsőre a borzasztó dolgok jutnak eszünkbe a pandémia kapcsán. Másodjára is. Én mégis harmadjára, most a kedvezőbb oldaláról szeretném megközelíteni, hogy mit tanultunk, miben lehetünk majd jobbak az idei év után.
Idén március közepe óta határozott gyengülésben van az amerikai fizetőeszköz. Az USA dollár a főbb devizákhoz képest átlagosan több mint 10 százalékkal értékelődött le. A mostanában megjelenő devizapiaci előrejelzések többségében azt olvashatjuk, hogy minden adott ahhoz, hogy a dollár lejtmenete akár hosszabb távon is folytatódjon.
Az aktuális amerikai elnökválasztáson Joe Biden több mint hatmillió szavazattal többet szerzett, mint Donald Trump, mégis csak egy hajszállal sikerült a demokrata jelöltnek nyerni. Hogyan lehet ez? Időről-időre az amerikai és a magyarországi választások is rendre bebizonyítják, hogy a térbeliségnek szerepe van az eredmények alakulásában. Egyrészt a választó döntése nem függetleníthető a földrajzi környezetétől, másrészt a mandátumok kiosztása térbeli rendszerben történik. Így a földrajz a voks leadása előtt, alatt és után is hatással van arra, hogy ki nyeri a választást.
A tavalyi év végén és az idei év elején még mindenki Kínára figyelt, ahol – jelenlegi tudásunk szerint – először jelentkezett a tömeges koronavírus fertőzés. Akkoriban még az volt a mondás, milyen jó, hogy ők előrébb járnak, legalább látjuk, mi vár a nyugati világra és tanulhatunk a kínai döntéshozók járványkezelési lépéseiből vagy épp ballépéseiből. Aztán az első hullám elmúlt, és az Egyesült Államok meg az európai országok hátradőltek és kinyitották Pandora szelencéjét azzal, hogy a nyári hónapokban jelentősen lazítottak a járványügyi szabályokon. Most pedig mindenki nagyon erőlködik, hogy visszatömködje a szellemet a palackba. Útközben egészen egyszerűen elfelejtettünk Kínára odafigyelni.
Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tényleg ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Nem gondolom, hogy a javaslattevőnek egy éjszakai álmából felébredve hirtelen jutott eszében ez az egész. Hallani olyan véleményt, hogy a javaslatra egyik magyarázat talán az, hogy egyes nagyobb cégek a veszélyhelyzet ürügyén most láthattak megfelelő alkalmat ezt elővenni. De lehet, hogy azoknak van igazuk, aki úgy gondolják, ez egy teljesen máshonnan érkezett felvetésre előkerült „önálló” javaslat. Akármelyik – vagy egyik sem – igaz, elfogadhatósági tesztnek valószínűleg megfelelőnek bizonyulhat.
Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.
Az elmúlt bő három év tőzsdei vergődését követően jó útra térhet a Waberer’s. Bár továbbra is sok a bizonytalanság a fuvarozó háza táján, az új szakmai nagybefektető megjelenése új impulzusokat hozhat, melyből a kisebbségi részvényesek is profitálhatnak a következő években.
Fontos kérdés a Volkswagen jövőjét illetően, hogy a menedzsment miként fogja tudni a korábbi évtizedekben felépített konszernt átalakítani egy jóval karcsúbb vállalatcsoporttá, miként fog tudni a cég megfelelni a kor egyre szigorodó környezetvédelmi követelményeinek? Hogyan szabadíthatja fel úgy a benne rejlő értéket, hogy a piaci kapitalizáció a VW menedzsmentje által megálmodott 200 milliárd eurót elérje.
Május óta maszkban vásárolunk. A járványügyi szakemberek előrejelzéseit latolgatva pedig a felénél tarthatunk a maszkos vásárlási időszaknak. Keserves matek, de mire lefut a koronavírus járvány nagyja, és sokak oltása megkezdődhet, akkor talán eldobhatjuk a maszkot, közben elérkezve a következő esztendő májusáig. A karácsonyi ajándékvásárlás pedig éppen a közepére esik ennek a tizenkét hónapnak, ameddig takargatnunk kell magunkat.
A koronavírus pandémia megszűnésével a gazdaság remélt visszapattanását Magyarországon különösen megkönnyíthetné, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába. Emiatt érdemes áttekinteni e téren a jelenlegi helyzetet.
Jelenleg a járvány hullámai határozzák meg a gazdasági teljesítményt. A járvány nyári hullámvölgyével a gazdaságok levegőhöz jutottak, így meredek hullámhegy jött létre, míg a járvány őszi második hulláma a gazdaságban második visszaesést, hullámvölgyet okoz a korlátozások miatt, ami azonban már jóval kisebb lesz, mint az első volt. A járvány második hullámának csillapodása egyes országokban újra lehetővé teszi az enyhítéseket, így a gazdaság hulláma felfelé indulhat, de a végső megoldás a vakcinák széleskörű alkalmazása lesz, ezt követően a gazdaság hullámának igen meredek felívelése is lehetséges.
Alig egy éve, mondhatjuk a „boldog békeidőkben”, amikor a világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben sem volt nyoma a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének, magam is a „normál” közgazdasági gyökerű problémákat, a Brexitet, az ázsiai fejlődés belső feszültségeit, egyenetlenségeit, az innovációs képességek hiátusait soroltam az európai felzárkózásunk kockázatai közé. A korábbi, könyvtárnyi irodalomban elemzett válságok a zabolátlan túlköltekezésből, hibás beruházási politikából, a kapitalizmus természetes ciklikusságából, kockázatos pénzpiaci innovációkból származtak. Ez a mostani krízis merőben új, ismeretlenségével, bénító hatásával, félelemkeltő bizonytalanságával. Eddig a világ az együttműködésről szólt, most pedig – úgy vélem, a válságnak is tulajdoníthatóan – a különböző érdekütközések súlyosbodásával, akár ürügyeket keresve, a kiszorítások, a bezárkózás irányában halad.
Amikor nagyon bizonytalan egy társaság jövőbeli sikeressége, akkor a részvényeit sokszor árazzák úgy a befektetők, mintha egy opció lenne. A jövőbeli sikerességre vonatkozó opció. A technológiai vállalatok esetében már évtizedek óta megfigyelhető ez a jelenség. A befektetők magabiztossá válása és elbizonytalanodása az ilyen részvénytársaságok esetében extrém árfolyammozgással jár együtt. Az idei évben ennek a sikeropciós árazási mechanizmusnak kiváló példáit mutatták be a vakcinafejlesztő gyógyszercégek.
Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen partnereink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás van a két tényező között, de ha eggyel hátrébb lépünk, akkor egy csapásra világossá válik, hogy mindenkinek igaza van a történetben.
Visszaesés látszik az első féléves hazai befektetési adatokban. A járvány és annak gazdasági hatásai miatt talán ez nem meglepő. Eközben azonban a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?
Az RSM szakértői összefoglalták, hogy a vállalatoknak, a munkáltatóknak milyen, 2025 januárjától érvényben levő... 
December 4.-én indított $HAWK token az egyik legjobb példája annak, hogy mennyire befolyásolhatják a véleményvezérek... 
Nagyon sok ember egyetlen kritérium alapján választ bankot vagy brókercéget: minél olcsóbb legyen. Ez még egy élelmiszervásárlásnál...
Fejhallgatóval, feministákkal és ciklustetővel kezdjük az évet, amelyben már Viktortól is elhatárolódunk, viszont...
Bár a tíz nap múlva hivatalba lépő Trump a klímaszkeptikusok táborába tartozik, bizonyos klímapolitikai folyamatokat...
Egy barna papírtáskával kezdődött és súlyos környezetrombolásba torkollt a bevásárlást segítő szatyrok evolúciója....
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
