A novemberi amerikai elnökválasztás több okból is döntő jelentőségű. Nemcsak az amerikai demokrácia túlélése a tét, hanem a gazdaság megfelelő irányítása is, ami messzemenő következményekkel jár a világ többi része számára is.
Egyre több ország ismeri fel, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése össztársadalmi érdek. Azok az országok, így például Magyarország, ahol az iskolai tananyag része a pénzügyi műveltség fejlesztése, jobban teljesítenek a nemzetközi mérésekben. Cikkünkben áttekintjük, hogy jelenleg mely országokban és milyen formában tanítják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket.
Az augusztus elején megjelent amerikai gazdasági adatok nemcsak rövid, de drámai pénzpiaci volatilitást váltottak ki, hanem a vezető Wall Street-i közgazdászok előrejelzéseiben is szokatlan mértékű instabilitást okoztak, ami arra utal, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan ők is elveszthették a stratégiai tájékozódási képességüket.
Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak is egyre nagyobb kihívás megküzdeni a munkahelyi kiégéssel. Felgyorsult körülöttünk a világ, rengeteg inger ér bennünket – nem csoda, hogy néha ránk telepszik a stressz, hiszen nehéz tartani a lépést és megfelelni az elvárásoknak, jól teljesíteni a munkában is nap mint nap. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy mit tehet maga a munkavállaló a kiégés megelőzése és kezelése érdekében. Most lássuk, vezetőként mit kezdjünk azzal, ha valamelyik kollégát utolérte a munkastressz.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Napjainkban olyan érzés kerítheti hatalmába az embert, hogy az energetika világában egyre inkább a hálózatokról szól minden. Az elektromos infrastruktúra sürgős korszerűsítése több okból is elengedhetetlen, a hálózat klasszikus fejlesztése azonban ma már önmagában nem megoldás; a megoldókulcs része lehet a mikrogrid is. Ezek a hálózati függést csökkentve, az ellátásbiztonságot növelve biztosítanak tiszta energiát és annak takarékos menedzsmentjét a felhasználók széles köre számára, legyenek azok települések, ipari létesítmények, kampuszok vagy lakókörzetek.
Valósággal lemészároltak a Wizz Air részvényeit az augusztus eleji gyorsjelentés után, ráadásul a piaci aggodalmat az is növelte, hogy a piac egyik legbefolyásosabb elemzője is leminősítette a részvényt. A befektetők óvatossága indokolt, az egyre kiterjedtebb geopolitikai feszültség rátesz egy lapáttal a már meglévő kihívásokra és bizonytalanságra. Hosszú távon viszont összetettebb a kép.
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.
Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: a pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Ez a cikk a második része annak a kétrészes írásomnak, amelyben azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések.
Mint ahogy az immár hagyományosan történik, az oktatásirányítók az új tanév elején újabb intézkedésekkel örvendeztetik meg a nevelő-oktató közönséget. Néhány példa az első becsengetés alá helyezett ajándékokból: pedagógusok teljesítményértékelésének bevezetése, mobiltelefonok betiltása és a pedagógusok vizsgáztatása a NAT-ból. Kétrészes írásomban azt boncolgatom, hogy miről árulkodnak ezek az intézkedések. Ebben az első cikkben a teljesítményértékelési rendszer (TÉR) és a pedagógusok vizsgáztatásának kérdésén keresztül mutatom be a jelenlegi magyar közoktatás-irányítási rendszer természetét.
A magyar ipari termelés gyenge teljesítménye továbbra is visszafogja a gazdasági növekedést, és az év eddigi adatai alapján nem várható fordulat 2024-ben sem. A külső kereslet visszaesése, különösen a német gazdaság gyengélkedése és az elektromos autóipar stagnálása jelentős kihívást jelent, a belső keresletet pedig az energiaárak és a háborús bizonytalanság is rontotta. A "zászlóshajó" ágazatok – mint a jármű- és akkumulátorgyártás – teljesítménye is gyengélkedik, tovább mélyítve az ipar problémáit. Javulás főként a német gazdaság helyreállásától és alacsonyabb kamatkörnyezettől várható.
Magyarország inkább a lemaradók között van a digitális fejlettség tekintetében az európai uniós országok között, bár kétségtelen, hogy számos előrelépést láttunk az elmúlt időszakban. A lemaradás azonban egyben lehetőség is a szintugrásra.
A nagy technológiai vállalatokra a bizniszük felskálázásának bajnokaiként tekintünk, érdekes azonban melléjük tenni egyes gyorsétteremláncok teljesítményét is. Némelyikük üzletmenetben és tőzsdei teljesítményben is felveszi a versenyt a világ csúcsán lévő technológiai behemótokkal.
Az 1990-es évektől kezdve a klímaváltozás kérdése a gazdag országok politikusai és elitje számára egyfajta fixációvá vált. Ez akkor alakult ki, amikor a világ éppen túljutott a hidegháborún. Szerte a világban a viszonylagos béke és bizalom légköre uralkodott, széles körű gazdasági növekedés volt tapasztalható, és gyors előrelépés történt a szegénység elleni küzdelemben is. Különösen Európa fővárosaiban érezték úgy, hogy a bolygó nagy problémáinak többségét megoldották, így a klímaváltozás lett az utolsó nagy megoldandó kérdés.
Júliusban egy újabb NATO-csúcstalálkozó zárult azzal a homályos kijelentéssel, hogy Ukrajna valamikor a szövetség tagja lesz. Bár lehetetlenség pontos dátumot mondani arra, mikor csatlakozik Ukrajna a NATO-hoz, amíg az ország háborúban áll, a tagságot kiváltó eseménynek egyértelműnek kell lennie: az Egyesült Államoknak és NATO-szövetségeseinek készen kell állniuk arra, hogy teljes körű védelmet nyújtsanak Ukrajnának, amint létrejön a békemegállapodás. Ez lehetővé tenné és bátorítaná az ukrán kormányt, hogy meghozza azokat a nehéz döntéseket, amelyek szükségesek a harcok befejezéséhez.
Ahogy a Nyugat rákényszerült az Oroszországgal és Kínával való konfrontálódásra, a katonai konfliktusok az amerikai és európai hadseregek, valamint védelmi-ipari bázisaik jelentős rendszerszintű gyengeségeit tárták fel.
Az elmúlt hetekben egyre intenzívebbé, vagy – ha úgy tetszik – kaotikusabbá váló amerikai elnökválasztási kampány kimenetele nem csupán az USA, hanem természetesen Kína számára is rendkívül fontos. Így érthető módon számos elemzés és találgatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy melyik elnökjelölt győzelmének örülne jobban Peking. Furcsa mód a legtöbb elemző arra következtetésre jut, hogy Kína szempontjából szinte mindegy, hogy Kamala Harris vagy Donald Trump ül majd az Ovális Irodában, hiszen úgyis kétpárti egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy Kína a legnagyobb kihívás az Egyesült Államok számára. Csakhogy az amerikai-kínai kapcsolatok hosszú távú kilátásai szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az USA a demokraták vagy Trump eszközeivel veszi fel a versenyt Kínával szemben.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
