Immár hagyomány az európai választások előtt a "maastrichti vita". A pártok európai listavezetői kapnak itt majdnem két órát, hogy rövid expozékban, majd kérdésekre kifejtsék pártjuk álláspontját három témában: klímaváltozás, kül- és biztonságpolitika és demokrácia, hogy miért érdemes rájuk szavazni.
Oroszországban, ha egy közszereplő ellen büntetőeljárás indul vagy elítélnek, két dolog szokott igaz lenni: az adott személy ellenzi Vlagyimir Putyin uralmát vagy az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, illetve nem számít magas rangú tisztviselőnek. Az állítólag kenőpénzt elfogadó Timur Ivanov védelmi miniszterhelyettes áprilisi letartóztatása baljóslatúan nem a fenti szabályt követte. Rávilágít továbbá az oroszországi befolyásos csoportok közötti feszültségek elmélyülésére, miközben a zsarnok részéről nem látszanak a koherens vezetés jelei.
Hívjuk bárhogy is, a fenntarthatósági, ESG tényezők mára elválaszthatatlan részeivé váltak a vállalati stratégiáknak. Ezen belül is fontos az e-autók térnyerése, ám e téren újabb paradigmaváltás következett be: a kínai e-autók immár a magyar piacon is tarolnak. De vajon az ázsiai cégek is ugyanolyan környezettudatosak ESG téren, mint nyugati versenytársaik? Miért szó szerint lényeges az ESG Lényegességi Jelentése, és mit jelent mindez egy környezettudatos cégvezető számára?
Az amerikai kongresszus tizenhat hónapon át tartó tétlensége azt okozta, hogy az elcsigázott ukrán erők kifogytak a lőszerekből. Bár Amerika végül elfogadott egy újabb pénzügyi és katonai segélycsomagot, az ukránok legfeljebb egy újabb patthelyzetben reménykedhetnek a frontvonalakon és nem abban, hogy ismét nagyobb offenzívát indíthatnak majd az orosz erők ellen.
A klímavédelem kérdésével foglalkozó tanulmányok egyre inkább átpolitizálódnak. A Harvard Egyetem a heves támadások miatt nemrégiben leállított egy kulcsfontosságú geomérnöki kutatási projektet annak ellenére, hogy az egyetem a klímaváltozás kérdésében „globális iránymutatóvá” kíván válni.
Ha mesterséges intelligencia, akkor sok befektetőnek egyből az Nvidia jut eszébe - nem véletlenül. Az Nvidia AI-chipjeit használják a világ legnagyobb adatközpontjaiban, azonban ezeknek a működtetése nagyon komoly energiaigénnyel is jár. Elon Musk nemrég egy podcastban arról beszélt, hogy az AI fejlesztését ma már inkább az adathiány, majd később az energiaellátás fogja korlátozni. Ez a trend jó üzleti lehetőséget jelent az energia-termelő cégeknek és az adatközpontokhoz kapcsolódó iparágaknak. A befektetők már el is kezdték árazni ennek hatását.
Az évek óta szenvedő kínai részvénypiac az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett. Az internetes szektor részvényei komoly ellenállásokat törnek át, míg az átfogó gazdaságélénkítő intézkedések és az USA-Kína kapcsolatok javulása további felértékelődést eredményezhet. Ugyanakkor bizonyos kockázatok továbbra is vannak, de a piac emelkedése akár egy trendforduló előszelét jelentheti.
Húsz év után látogatott Magyarországra kínai elnök-pártfőtitkár, így Hszi Csin-ping múlt heti budapesti útja mindenképpen komoly diplomáciai sikert jelentett. Az esemény rangját tovább emelte, hogy a népköztársaság ura öt év kihagyás után tett körutat Európában, márpedig az elmúlt fél évtizedben komoly feszültségek halmozódtak fel az EU és Kína közötti kapcsolatokban. De mit hozott hazánknak Hszi?
Két évvel ezelőtt, amikor orosz tankok léptek Ukrajna földjére, Európa ráébredt egy veszélyes függőségi viszonyra. Mivel addig nagyrészt Oroszországra hagyatkoztunk a földgáz-, az olaj- és a szénellátás terén, az energiabiztonságunkat is veszély fenyegette.
Megjelent a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe, ami sajnos sokkal kevesebb információt tartalmaz, mint kellene.
Miközben idén a választók szerte a világban az urnákhoz járulnak, sokan elvesztették bizalmukat a politikusokban, sőt magában a demokráciában is. A kormányok számára a közvélemény kiábrándultságának kezelése sürgős kérdéssé vált. Miként állíthatják helyre a képviseleti intézményekbe vetett bizalmat, és hogyan erősíthetik meg ezáltal a választások által biztosított politikai legitimitást?
Az arany árának közelmúltbeli megugrása a világrend változását, valamint egy olyan új korszak kezdetét jelzi, amelyet konfliktusok és bizonytalanság jellemez. A kormányok és a központi bankok régóta a monetáris stabilitás és a gazdasági biztonság potenciális forrásaként tekintenek erre a nemesfémre, és ez most is igaz.
Április első három hetének részvénypiaci esését eddig nagyon kevés részvény tudta ledolgozni az Egyesült Államokban. Az S&P 500 index 11 szektorindexéből is érdemben csak egynek sikerült eddig, az egyik legkisebb szegmensnek, a közműszektornak. Itt viszont a technikai kép és a fundamentumok úgy tűnik, együtt állnak egy jó időszakhoz.
„Nincsen ingyen ebéd.” – így szól a közgazdaságtan klasszikus tétele: egy, a jelenben meg nem fizetett költség később végül más formában erőteljesen, sokkoló mértékben jelenhet meg, és valakinek meg kell fizetni az utolsó fillérig. Az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az eredményeként megjelenő klímaválság tipikus „potyautas” probléma, ahol az elméleti „közlegelő” maga a Föld klímája, és annak „tragédiája” a közelgő klímakatasztrófa.
Pá-pá home office, négynapos munkahét, extra fizuemelés. Billeg a munkavállalók háromlábú széke.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Egészen a közelmúltig a baloldali közgazdászok a költségvetési prudenciára vonatkozó minden javaslatot azonnal „megszorításként” utasítottak el. De mivel a magasabb kamatok gyorsan az új normává váltak, az a nézet, hogy bármilyen gazdasági problémát meg lehet oldani nagyobb mértékű állami hitelfelvétellel, tarthatatlanná vált.
Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
