A márciusi részvénypiaci száguldás az egyedi részvények világában is megtette a hatását. A Tesla opciók újra virágoznak, ami nagyon sok lakossági szereplőnek biztosított kiváló profitokat az elmúlt napokban. Ez pedig egyfajta finanszírozó effektusként újra beindította a héten a mémrészvényvonatot.
Alaposan aláásta a korábbi vezetői gyakorlatot, a „mi így szoktuk” hozzáállást a Covid: az online, illetve a hibrid környezetben sok korábbi vezető elvérzett. Ami hatékony volt a közvetlen érintkezések konszolidált, kiszámítható világában, erejét és hatását vesztette az online és hibrid univerzumban, a Covid óta jóval kiszámíthatatlanabb működési környezetben, amikor ráadásul egy éppen zajló háború még nagyobb bizonytalanságot visz a rendszerbe. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy az új, gyorsan változó körülmények között, mely vezetői kompetenciák veszíttették el a jelentőségüket, az erejüket, és melyek lettek fontosak, időszerűek, hatásosak. Mitől jó ma egy vezető, és lehet-e egy, a korábbi viszonyok között szocializálódott vezetőből az új helyzetben is irányító ember?
Oroszország Ukrajna elleni pusztító inváziója a világ érdeklődésének a középpontjába került. Miközben a közvélemény jogosan az emberi veszteségekre és szenvedésre fókuszál, a válság rávilágított arra, hogy véget kell vetni az orosz olajtól és földgáztól való függésnek. Ennek eléréséhez pragmatikusnak kell lennünk, és ésszerű alternatívákba kell fektetnünk, nem pedig vágyálmokat kergetnünk a megújuló energiáról.
Az orosz-ukrán háború kitörése – csak úgy, mint két éve a koronavírus-járvány kitörése és globális elterjedése – alapjaiban írhatja át az eddigi forgatókönyveket. Még indokoltnak tűnik a feltételes mód használata, hiszen meglehetősen keveset lehet tudni a fegyveres konfliktus pontosabb időbeli elnyúlásáról, a hétről-hétre bővülő szankciók köréről, valamint az esetlegesen fennmaradó kereskedelmi korlátokról és ezekkel együtt a gazdasági kihatásokról. Nagyjából napról-napra változnak az előrejelzések, egyelőre a sivatagban számolgatjuk a homokszemeket. Hazánk adottságai, a földrajzi közelség és a gazdasági relációk révén közvetlen és közvetett módon érintenek minket a kihatások, melyek közül az inflatorikus és a reálgazdasági csatornákat veszem górcső alá.
A 2011-es oktatási törvényalkotási dömping egyik alapvető oktatáspolitikai referenciája a „gazdaság igényeire” való hivatkozás volt. A munkaalapú társadalom modelljében nehéz volt szétválasztani a politikai propagandát és a gazdaságpolitikai stratégiákat, mert nagyjából ugyanazt a nyelvezet használták. Mindenesetre van némi alapja annak, hogy az lényegében régóta idejétmúlt gazdaságelméletek, korrupciót szolgáló hatalmi törekvések és bizonyos vállalkozói csoportok rövid távú érdekeinek kissé inkoherens keveredéséből áll össze. Erről is írok a napokban a Noran Libro gondozásában megjelenő, Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022 című könyvemben, amelyből most a Portfolio olvasói megismerhetnek néhány, a gazdaságpolitika és az oktatáspolitika összefüggéséről szóló részt.
Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.
Amikor egy hónappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a cancel culture villámgyorsan söpört végig vállalati szankciók formájában, az eltörléskultúra pedig rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is. Az értékpapírok egy részénél egy újfajta kockázat jelent meg: az eltörlés kockázata.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
A pedagógusok ellenállásának újraéledése mögött álló okok, s az ellehetetlenítésére tett kísérletek tökéletesen mutatják be a Fidesz-rezsim természetét. Ma annak ellenére kezdődött sztrájk a közoktatásban, hogy a kormányzat a jogelvonás és megfélemlítés szinte minden eszközét bevetette. A pedagógusok mellett számos szülői és diákszervezet is kiállt. Ennek ellenére még nyitott kérdés, hogy a nagy támogatottságot élvező pedagógus sztrájk eléri-e a létminimum szintjére süllyedt bérek emelését és a kizsigerelő munkaterhek csökkentését.
A befektetők fél szemmel már az amerikai Fed március 16-i kamatdöntő ülésére figyelnek, ettől remélve eligazítást arról, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború az amerikai monetáris politikára, mennyiben befolyásolja az a gazdaság helyzetét, illetve az inflációt. A döntés kimenete alapjaiban változtathatja meg, hogy milyen kamatpályát várnak a befektetők az amerikai jegybanktól.
A mindent uraló háborús hírek ellenére az utóbbi napokban végignyargalt a sajtón és a közösségi médián egy teljesen más típusú hír is, amely szerint tovább kell emelni az éppen idén 65 évre nőtt nyugdíjkorhatárt. A hírek alapja egyrészt egy önkéntes pénztári reprezentatív kutatás volt, amely szerint a mai 18-44 évesek arra számítanak, hogy csak 72-74 éves korukban mehetnek nyugdíjba, másrészt Banyár József fontos véleménycikke, amely "Logikus lenne folytatni a magyar nyugdíjkorhatár emelését" címmel jelent meg. A kérdés egyébként is sokakban fölmerül: emelni kell-e tovább a nyudíjkorhatárt Magyarországon?
Háború dúl Európában: az orosz támadás alatt álló Ukrajnában nők és gyermekek menekülnek, mezei állampolgárok fegyvert fognak, történelmi épületekből lesz romhalmaz. Ám mint mindig, a háború most is átmeneti állapot kettő, a diplomácia által uralt szakasz között. Egyrészt a megelőző tárgyalások nyilvánvaló kudarcának folyománya, másrészt azt célozza, hogy a korábbi helyzethez képest új pozíciókból, új erőviszonyok rögzítéséről tárgyaljanak utána. A Nyugatnak, benne Európának tehát mindenekelőtt józanul kell gondolkodnia. A felkorbácsolt érzelmek közepette hozott válaszlépések csak aszerint értékelhetők érdemben, hogy vajon most korlátozzák vagy fokozzák-e a konfliktust, s vajon számunkra kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolják-e a későbbi, a háborút követő biztonsági helyzetet.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kitörése sajnos egy olyan esemény volt a tőkepiacon, amely nagyon sok korábbi feltételezést felülírt. Éppen emiatt rengeteg piaci szereplőt ért a kialakult drámaian új helyzet nagyon rossz pozícióban. Ez pedig extrém gyors és extrém széles mozgásokhoz vezetett, amit a DAX index, az EUR/HUF és a kőolaj áralakulásán keresztül mutatunk be. Ez tényleg az a pillanat volt, amikor a korábbi kereskedési terveket egy nap alatt ki lehetett dobni a kukába.
Néhány fontos szempont, hogyan érdemes értelmezni, értékelni a háború gazdasággal kapcsolatos híreit. Öntjük át a szitánkon a híreket, megpróbáljuk belőlük kiválogatni a hihetőnek és relevánsnak tűnő információkat. Az értékesnek tűnő rögöcskékből szeretnénk összerakni, mi is történik, hogyan fogja ez átalakítani a világunkat. Érdemes ilyenkor a hatásvizsgálat készítés békeidőben unalmas logikáját használnunk, ez segíthet értelmezni, mi is történik, mire érdemes figyelnünk, készülnünk.
A koronavírus globális járvánnyá válásának pillanata, az erre reagáló Fed végtelen pénznyomtatási bejelentése, a Pfizer-BioNTech vakcinahír, illetve a Fed szigorítási folyamatának a kezdete abban hasonlít a két hete kitört orosz-ukrán háborúra, hogy nagyhatású gamechanger eseményként teljesen átrendezte a tőkepiaci kereskedés menetét. Az ilyen pillanatok hatalmas nehézsége az, hogy villámgyorsan ki kell dobnunk a korábbi világképünket és az ezzel harmonizáló kereskedési stratégiánkat a kukába.
Az olaj sokkal több bevételt hoz Oroszország számára, mint a gáz: 2021-ben csaknem háromszoros volt a különbség az olajból és a gázból származó exportbevételek között. Vagyis ha csökkenteni szeretnénk Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételi forrásait, akkor az olaj jobb célpont, mint a gáz.
A háború kitörésekor bizonyos első gazdasági reakciókkal és azonnali következményekkel lehetett kalkulálni a korábbi tapasztalatok, történelmi párhuzamok alapján. Bár már 2021 végétől nyilvánvaló volt a megszállást előkészítő orosz katonai készülődés, a február 24-i támadás mégis meglepte és megrázta a világ közvéleményét, és sokkot okozott a gazdasági életben is. Ilyen nagy megrázkódtatás esetén, amint sajnos volt alkalmunk megtapasztalni az elmúlt évtizedekben, hirtelen mozgások indulnak be. A hírek hatására meglódulnak a pénzek: a dollár és néhány más menekülővaluta erősödik, míg a törékenyebb fizetőeszközök árfolyama mérséklődik. Ezt előre lehetett látni a forint és a térség más valutái esetében. A legfőbb azonnali változás az, hogy a kalkulálható kockázatok helyébe a bizonytalanság lép. Az üzleti döntéshozók, elemzők próbálják értelmezni a helyzetet, hogy azután valahogy „beárazzák” a lehetséges következményeket. A vállalatok felülvizsgálják a megállítható ügyleteket; némelyeket leállítanak átmenetileg, előre hoznak biztonsági vásárlásokat, B-terveket kezdenek készíteni.
Az öregségi nyugdíj folyósítását a közszférában szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas dolgozó közalkalmazottként dolgozik. Ezt a korlátozást a jogalkotó kiterjesztette a nyugdíjasként egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosokra, nővérekre is. Persze az ő munkájuk nélkül az egészségügyi ellátórendszer összeomlana, ezért fából vaskarikaként létrehozták részükre a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszerét. A szabályozás azonban hiányos, mert nem terjed ki a nyugdíjprémiumra és a 13. havi nyugdíjra, amit az érintettek jogosan kifogásolnak.
A szomszédunkban zajló háború, a szankciók és a piaci sokk együttesének gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai még megbecsülhetetlenek. Túlságosan nagy ahhoz a bizonytalanság, hogy bármilyen előrejelzés is szilárd talajon álljon. Könnyen lehet ugyanis, hogy a mai várakozás nagyon rövid idő alatt tűnik majd valószerűtlenül optimistának. De mekkora esélye van a hazai recessziónak? Egyelőre úgy gondolom, hogy inkább kevesebb, mint több.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
