Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt.
Hat és fél éve tart az extrém áremelkedés a hazai ingatlanpiacon, melyet mára rekord szintre emelkedő hitelezés és európai szinten kiugróan magas, családok számára elérhető állami támogatások kísérnek. Jogosan merülnek fel a kritikus kérdések. Érdemes most ingatlant vásárolni? Újra kritikus szintet ért el a hitelezés és közel az összeomlás? Van-e érdemi különbség a nagy 2008-as válság és napjaink piaci mutatói között? Ha fordulat lesz az ingatlanpiacon, milyen mértékű áresés következhet be? A moratórium vége bedönti-e az ingatlanárakat?
A szeptemberi iskolakezdéssel egy időben több nagyvállalatnál elindult a szabályozott hibrid működés. 2020. március közepétől mostanáig 18 hónap telt el, és ezalatt sok minden változott. Az járvány első szakaszában, a hirtelen átállás meglepően jól ment, mert nem volt más választásunk. Tavaly nyáron és ősszel megengedő módban dolgozhattunk, azaz, aki akart, bement, aki teljes időben otthonról akart dolgozni, az akár másfél éve be sem tette a lábát az irodába. Most jön, vagy már itt is van egy új működési mód: a munkáltató által szabályozva egyensúlyt kell találni az irodában és home office-ban töltött napok között.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Bár a Nasdaq Composite index megállíthatatlanul szárnyal 2021-ben, az emelkedésben egyre kevesebb részvény vesz részt, a többség a saját 200 napos mozgóátlaga alatt van. Kell-e aggódnunk az egyre kevésbé széles emelkedés miatt?
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
A Covid első két hulláma alatt rengetegen veszítették el az állásukat, de a munkaerőpiaci hiány szerencsére felszívta őket. Az utóbbi hetekben pedig már őrület alakult ki a munkaerőpiacon. Mindenki embert keres, az álláshirdetések száma pont kétszerese most, mint januárban volt. Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
A 2021-es esztendő sok más mellett a mémrészvények éveként fog bevonulni a tőzsdei történelembe. Az AMC például képes volt idén júniusban minden más részvénynél nagyobb havi dollárösszegű forgalmat produkálni. A mémrészvények pörgésének egy piaci szegmens biztosan örül. Ez pedig nem más, mint a payment for order flow (PFOF) szereplői.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Nem kérdés, hogy a hibrid- és távmunka sok cégnél az új normális. Kulcskérdés, hogy hogyan lehet úgy vezetni és úgy csapatot építeni, hogy a fizikai távolságot is áthidaló együttműködési rendszer, kommunikáció és elkötelezettség késztesse hatékony munkára a résztvevőket. Milyen vezetési „mindset” és eszközök segíthetnek?
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
A digitális térben az amerikaiak üzletelnek, a kínaiak másolnak, az európaiak pedig szabályoznak – tartja a mostanra jócskán elavult mondás. Ahogy ugyanis Kína mindinkább az USA vetélytársaként pozicionálja magát, a technológiai verseny ma már mindkettőnél stratégiai prioritás. Az új helyzetben viszont félő, hogy „vége a gyereknapnak”: európai oldalról a szabályozó szerep sem tartható soká. Míg Washington és Peking dollár százmilliárdokat és teljes politikai-diplomáciai arzenálját mozgósítja a tech szektorért, addig az EU-tagállamok jórésze nem lát tovább az orra hegyénél, s a „nyitott piac” dogmáját szajkózva szabotál minden önálló európai kezdeményezést. Márpedig – az Ericsson cég igazgatójának hasonlatával élve – nem az írja a KRESZ-szabályokat, akinek sem nagy autógyártói nincsenek, sem profi úthálózata. Az áttörést hozó digitális technológiák és infrastruktúrák saját jogon való birtoklása nélkül Európa előbb-utóbb kénytelen lesz másoktól importálni minden kulcselemet, beleértve a szabályokat.
A média túlzott figyelmet szentel a repülőgép-szerencsétlenségekre. Az ezekről szóló beszámolók azonban nem adnak megfelelő betekintést a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan. Statisztikai adatokra van szükség ahhoz, hogy felismerjük: a repülőgépek jóval biztonságosabbak az autóknál.
A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett a vállalatok számára azzal, hogy a munkatársak otthoni munkavégzésre kényszerültek. A távolság, a személyes kontaktus hiánya, korlátozottsága ráirányította a figyelmet a bizalom kérdésére, amely békeidőben sem lényegtelen, de válság idején – fogalmazzunk úgy: extrém körülmények között – még jobban kidomborodik a jelentősége. Hogyan lehet válsághelyzetben megőrizni a bizalom szintjét a vállalat vezetői és beosztottjai között annak érdekében, hogy a cég versenyképessége ne romoljon, jövőálló maradjon?
Az S&P 500 index duplázott a tavalyi mélypontok óta, vagyis a részvénypiac nincs a normális kerékvágásban. Az ilyen időszakokban könnyen előfordulhatnak szélsőséges árfolyammozgások, az elkövetkező 6-12 hónapban is elképzelhetőek. De hogy a határ most is a csillagos ég, ahogyan azt 1995-ös és 1999-es évben láttuk hasonló előzmények után, vagy irány a pince, ahogyan az 1929-es és az 1987-es évben, egyelőre aligha mondható meg.
Egyre több cég és vezető ismeri el, hogy nem a jelenléten múlik az elvégzett munka minősége és mennyisége, sok munkavállaló pedig olyannyira ragaszkodik a home office lehetőségéhez, hogy akár munkahelyet is váltana. A megoldást a jól működő hibrid rendszer jelenti, ám ehhez alaposan kidolgozott keretekre van szükség, ami hosszú távon is segíti a munkavállaló és a munkáltató közötti partneri viszony erősödését.
A betegút-menedzsment szinte teljes hiánya talán még a (remélhetőleg megszűnőben lévő) hálapénznél is több kárt okoz a hazai egészségügyben. Ráadásul a kettő nem teljesen független egymástól.
Ugyanaznap, amikor a magyar pedofiltörvényt vitatták, az Európai Parlament egy európai szintű jogszabályt is útjára bocsájtott a gyermekek internetes zaklatása ellen. Ennek adatvédelmi vonatkozásait is vitatják, ráadásul most egy német bíróság is keresztbetett egy – rasszista – megnyilvánulás törlésének. Ez rámutat egy ellentmondásra: miközben a szociális hálók és más nagy portálok és internetes platformok túlhatalmát próbáljuk korlátozni, egyben felelőssé is tesszük őket, hogy – akár felhasználóik ellenében is – rendet tartsanak a házuk táján. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük.
Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
