On the other hand

Fals jelzéseket követ a Fed - Itt a defláció, ami inflál

Fals jelzéseket követ a Fed - Itt a defláció, ami inflál

Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.

Európa gázválságban, az energiaárak pedig legázolják a gazdaságot

Európa gázválságban, az energiaárak pedig legázolják a gazdaságot

Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több mint 300%-ot emelkedtek egy éven belül és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar. Egymásnak feszül az EU és Oroszország az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítása és a magas gázárak miatt: míg az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállításokat Európa irányába, ezzel részben előidézve a rekordmagas árakat, addig Moszkva Brüsszel elhibázott energiapolitikájára mutogat, mint ok-okozatra. Mindeközben pedig Kína elszívja a fellélegzést jelentő cseppfolyósított-gáz (LNG) szállítmányokat Európából, tovább pörgetve az árakat. Ezeken felül az időjárásmodellezők pedig egész Európára történelmi hidegekkel riogatnak 2021-22 telére, miközben a kontinens az egyik legsúlyosabb gázválságát éli át – tetézve a 2020 óta tartó Covid-pandémia negatív hatásait. Érdemes megvizsgálni, milyen piaci és geopolitikai folyamatok idézték elő ezt a válságot, és mit tartogat az eljövendő tél.

Hogyan árazzák a bankok a számlacsomagokat és a bankkártyákat?

Hogyan árazzák a bankok a számlacsomagokat és a bankkártyákat?

Hogyan árazzák a bankok a számlacsomagokat és bankkártyákat, milyen, és mekkora számszerűsített különbségek láthatók ebben bankonként? Több mint egy évvel az azonnali fizetési rendszer sikeres bevezetése után változtak-e a számlacsomagok árazásai és milyen mértékben terjedtek el az innovatív fizetési megoldásokat támogató csomagok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ alábbi elemzésünkben.

Az oltás nemcsak az embereket, de a gazdaságot is védi

Az oltás nemcsak az embereket, de a gazdaságot is védi

Ahogyan a mindennapi életben, úgy a gazdaság tekintetében is egyre több szó esik a negyedik hullámról. A világgazdaság egészének nem áll túl jól a szénája az alacsony átoltottság miatt és ez egy kis nyitott gazdaságnak nem igazán jó hír. A belső piacra termelő gazdaság viszont immunisabb lehet a Covid újabb hullámával szemben.

Tartósan helyreáll-e a hazai munkapiac?

Tartósan helyreáll-e a hazai munkapiac?

A magyar gazdaság az idei első félév végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző későbbre várt. Mivel a gazdasági helyreállás gyorsabban következett be, ebből a szempontból nem meglepő a munkapiaci statisztikák mostani javulása sem. Ahogyan korábban a romlás, az újranyitást követő javulás sem feltétlenül a munkanélküliség ráta változásában, hanem ismét csak az aktivitási ráta elmozdulásaiban mutatkozott meg. A gazdaság magához térésével párhuzamosan számos szektorban pedig ismét megjelent a munkaerőhiány. De mit várhatunk a jövőben?

Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!

Átállás az ESG-re? Van rá 3+3 jó okunk!

Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.

Jön az új hidegháború? Könnyen elképzelhető, hogy már el is kezdődött

Jön az új hidegháború? Könnyen elképzelhető, hogy már el is kezdődött

Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.

Pénznyomtatás: lesz-e a Fednek Kabul-pillanata?

Pénznyomtatás: lesz-e a Fednek Kabul-pillanata?

A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?

Egy pillanat is elég, hogy felforduljon a világ a tőzsdéken

Egy pillanat is elég, hogy felforduljon a világ a tőzsdéken

Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.

Mitől sikeres egy járványkezelés? Mit tanulhat Magyarország?

Mitől sikeres egy járványkezelés? Mit tanulhat Magyarország?

Dánia szeptember 10-én feloldotta a járványügyi korlátozásokat. Az 50 év felettiek körében az átoltottság 96 százalékos és a vakcinák elfogadottsága is rekordmagas. De vajon mi a recept az effajta győzelemhez? Szerencsére a járvány kezdete óta tudományos igényességgel követik és elemzik a helyzet társadalmi vetületét és ehhez mérten hoztak döntéseket – így sok tanulság vonható le más országok számára is.

Szelíd motorosok - Lendületben az AutoWallis

Szelíd motorosok - Lendületben az AutoWallis

Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb sztorija volt az AutoWallis a magyar tőzsdén. A társaság a járványhelyzet ideje alatt számos akvizíciót jelentett be, és az organikus növekedés mellett ezek hatására folyamatosan javult a társaság eredménytermelő képessége és a jövedelmezősége. Ami viszont érdekesség, hogy a részvényárfolyam - némiképp érthetetlen módon - nagyon sokáig nem követte le ezeket a folyamatokat. Az viszont mostanra egyértelműen látszik, hogy amint a vezetőség tervei szerint alakulnak a főbb bevételi és eredményszámok, ahogy javul a transzparencia, és egyre hihetőbbé válnak a társaság középtávú ambiciózus célkitűzései, a tőkepiac valamennyi résztvevőjének érdeklődése fokozódik a társaság kötvényei és részvényei iránt egyaránt.

Krisán László: kőkemény változásokra lesz szükség, ha előre akarunk jutni a ranglétrán

Krisán László: kőkemény változásokra lesz szükség, ha előre akarunk jutni a ranglétrán

Az elmúlt másfél év központi témáját tagadhatatlanul a koronavírus, annak hatásai és kezelési lehetőségei jelentették. Láthattuk az azonnali gazdasági beszakadást, a globális ellátási láncok összeomlását, az infláció világszintű meglódulását, vagy a szinte soha nem látott gazdasági visszaesést, majd egy jelentős visszapattanást. Most azonban a központi kérdés már sokkal inkább a körül forog, hogy mi lesz a jövőben. Véget ért-e a válság? Hogyan tovább? Visszaáll-e a válság előtti stabil helyzet, vagy egy teljesen új világ kapujában állunk?

Hurrikánok és a klímaváltozás: egy közkeletű tévhit eloszlatása

Hurrikánok és a klímaváltozás: egy közkeletű tévhit eloszlatása

Folyamatosan ki vagyunk téve a klímaváltozással kapcsolatos vészjósló hírek áradatának, óránként jelennek meg hurrikánokról és természeti katasztrófákról szóló felvételek. Ennek nagy részét azonban egyszerűen csak a CNN-hatás magyarázza – ma már sokkal több kamera veszi fel a természeti katasztrófákat, és azokat folyamatosan visszajátsszák. Ha e téren megfelelő intézkedéseket kívánunk hozni, ahhoz hosszú távú adatokat kell figyelembe venni.

Megállíthatatlan a tőzsdei úthenger, de nagyon kell most figyelni az öt óriást

Megállíthatatlan a tőzsdei úthenger, de nagyon kell most figyelni az öt óriást

Köszönhetően a rekordszintű lakossági aktivitásnak az S&P 500 index töretlenül emelkedik 2021-ben. Ennek egyik jele az 50 napos mozgóátlag alatti zárások totális hiánya, a másik pedig az idei 54 alkalom, amikor élete csúcsára emelkedett a vezető amerikai index. Mindkét paraméter nagyon hasonlít 1995-re. Van azonban az idén egy veszélye is a folyamatnak, ami nem más, mint a hatalmasra nőtt öt vezető technológiai vállalat kiemelt indexsúlya.

Újrainduló bértárgyalások: kétszer ad, aki gyorsan ad

Újrainduló bértárgyalások: kétszer ad, aki gyorsan ad

Habár a 200 ezer forintos bruttó minimálbér került a fókuszba, ne felejtsük el, hogy az idei, további minimálbéremelésről is tárgyalni kellene a januári megállapodás értelmében. Az infláció ugyanis már meghaladja a minimálbér 2021-es emelésének a mértékét.

Évtizedek óta nem látott problémával nézhet szembe Magyarország

Évtizedek óta nem látott problémával nézhet szembe Magyarország

Az idei év egyik nagy meglepetése a korábban vártnál gyorsabb helyreállás a világgazdaság nagy centrumaiban, a másik pedig az előrejelzéseket jócskán meghaladó infláció - a kettő között erős kapcsolat van. De vajon mit hozhat 2022? Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Van-e reális esélye a stagflációnak, annak, hogy a növekedés leáll, de a magas infláció megmarad?

Perlusz László: a 200 ezer forint nem kérdés, hanem feladat

Perlusz László: a 200 ezer forint nem kérdés, hanem feladat

A várva-várt gazdasági újraindulás és a járványban elgyötört magyar társadalom felrázásának lendülete idén magával ragadta a bértárgyalások megszokott rendszerét is. A legkisebb kötelező bér konkrét mértékéről már a nyár folyamán széles körű társadalmi egyeztetés folyt és ennek - a nemzeti konzultációnak - az eredményei a napokban váltak ismertté: a válaszadók elsöprő többségének véleménye alapján Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni, konkrétan 200 ezer forintra kell azt emelni!

Kettészakadt a régió: jó úton jár az MNB?

Kettészakadt a régió: jó úton jár az MNB?

Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.