On the other hand

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

Terrorizmus, geopolitika vagy civilizációk összecsapása – Miről szól a közel-keleti konfliktus legújabb felvonása?

A gázai események kapcsán Európában és Amerikában láthatóan már a fogalmak sem mindig tiszták. Sokan – leginkább a politikai paletta tévesen „szélsőbalként” jelölt oldalán – nem hajlandók terrorizmusként definiálni a közvetlen kiindulópontot, ártatlan izraeli civilek százainak október 7-i szándékolt legyilkolását. Mindeközben „szélsőjobb” propagandaként illik félreseperni minden olyan értelmezést, mely az események mögött látni véli – az egykori amerikai elnök, a demokrata Jimmy Carter tanácsadójaként ténykedő Samuel Huntington professzor által már a kilencvenes években megjósolt – civilizációs összecsapást. A magát mérsékeltnek valló tábor a szokásos „egyrészt-másrészt” formulákkal zsonglőrködik, a hangsúlyt pedig a politikai-diplomáciai megoldásra helyezi. Remélve, hogy ilyen még mindig létezik.

Valóban az ártámogatás lenne a megoldás az elszálló energiaárak kezelésére?

Valóban az ártámogatás lenne a megoldás az elszálló energiaárak kezelésére?

Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.

Ezekkel az intézkedésekkel megmenthető a magyar nyugdíjrendszer

Ezekkel az intézkedésekkel megmenthető a magyar nyugdíjrendszer

A jövő évi költségvetés tervezése során nem vettek figyelembe semmilyen javaslatot, amely a nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj rendszerének reformjára, a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek szigorítására vagy a nyugdíjprémium szolidaritási korrekciós alappá való átminősítésére vonatkozik.

2040 körül megborul az egész magyar nyugdíjrendszer

2040 körül megborul az egész magyar nyugdíjrendszer

Drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, akárcsak a világ majdnem mindegyik fejlett társadalma. Magyarországon 2030-ra a 65 évesnél idősebb emberek száma kétmillió százharmincötezerre növekszik. Ma minden ötödik magyar, 2030-ban már majdnem minden negyedik magyar - és 2060 után minden harmadik magyar - 65 évesnél öregebb lesz.

Tényleg vége az erős dollár időszakának?

Tényleg vége az erős dollár időszakának?

A 2023-as év első fele inkább trend nélküli volt a devizapiacokon, a második félév azonban igazi dollár “bika piacot” hozott egészen novemberig. A piac most arra számít, hogy gyengülni fog a dollár jövőre, de mi lesz, ha az EKB is hamar kamatvágásba kezd? Nagyon úgy tűnik, hogy a következő hónapok gyengébb dollár árfolyamot hozhatnak, mint amit jelenleg vár a piac. Középtávon azonban sok kockázat alulreprezentált, ami a dollár erősödését segítheti.

Bod Péter Ákos: Szerkezeti gondokkal lépünk be egy újabb mozgalmas évbe

Bod Péter Ákos: Szerkezeti gondokkal lépünk be egy újabb mozgalmas évbe

Az év vége szükséges alkalom az eddigi folyamatok és a várható feladatok átgondolására. A 2022-es lezárt évről már megvannak az adatok, a különös 2023-as esztendőről még nincs teljes képünk, de a makrogazdasági viszonyok már aránylag tisztán látszanak. Az európai dezinflációs trendet – magasabbról és megkésve ugyan – követjük, a recesszióból immár kikerültünk, a tavalyi ijesztő egyensúlytalanságok enyhülnek. A politikai kockázat továbbra is nagy és a gazdaságelemzés számára nehezen kalibrálható, a hirtelen fordulatok lehetősége miatt különféle szcenáriókra kell készülni.

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Mi vár ránk 2024-ben? Öveket becsatolni, leszállásra felkészülni!

Ahogy közeledik az év vége, a legtöbb befektető már a jövő évre tekint előre, arra próbálja pozícionálni portfólióját. Az alábbiakban azokat a piaci várakozásokat és a rájuk épülő narratívákat mutatjuk be, amelyeket érdemes figyelembe venni, amikor a jövő évi stratégiát tervezzük.

A lakosság mentheti meg jövőre a gazdaságot?

A lakosság mentheti meg jövőre a gazdaságot?

A nemrégiben publikált harmadik negyedéves GDP adatok lényegében megerősítették a korábbi várakozásunkat, hogy az év egészében 0,6%-kal esik vissza a hazai gazdaság teljesítménye. 2023-at lassan magunk mögöttünk hagyva a figyelem most már egyre inkább a 2024-es kilátásokra terelődik, melyeknek a leírása kapcsán továbbra is a bizonytalanság tűnik a legjobb szónak.

Az inflációs izgalom elmúltával visszatér a monetáris elnyomás?

Az inflációs izgalom elmúltával visszatér a monetáris elnyomás?

A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.

A világgazdaság Achilles-sarka – Beleremeghet a világ, ha Kína megborul?

A világgazdaság Achilles-sarka – Beleremeghet a világ, ha Kína megborul?

Az utóbbi évtizedekben Kína látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül, aminek egyik motorja az építőipar növekvő teljesítménye volt. Az elmúlt években azonban súlyos problémák merültek fel az ágazattal kapcsolatban, ami a vállalatok csődjével, a pénzügyi rendszer instabilitásával és az ingatlanbuborék kipukkadásával fenyeget. Ezek a folyamatok beindulni látszódnak, ráadásul az országok globális értékláncokon keresztül történő összefonódása miatt a kínai építőipar bezuhanása nemcsak a kínai gazdaság teljesítményére lehet veszéllyel, hanem az egész világgazdaságra kiterjedhet. Ennek függvényében vajon mennyire fontos szereplő a kínai építőipar a globális gazdaságban és mely országok, ágazatok azok, amelyek a leginkább kitettek ennek az ágazatnak?

Megváltoznak a vendégmunkás-szabályok – Mi lesz a multik vezetőivel?

Megváltoznak a vendégmunkás-szabályok – Mi lesz a multik vezetőivel?

A Országgyűlés december 12-én megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely a harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának újraszabályozását célozza. Az új szabályok döntő része az eredetileg előterjesztett törvényjavaslatban szereplő 2024 szeptembere helyett már 2024. január 1-jével hatályba lép. Az új törvényben megjelenik a vendégmunkás, vendégbefektető fogalma is, ami mindenképpen új utakat kínál a mostani szabályozáshoz képest. Írásunk azt tekintette át, hogy a jogszabály milyen hatással lehet a multinacionális cégek harmadik országból érkező vezető beosztású munkavállalóira.

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Gondoljuk át, milyen célra adományozunk – Így tehetjük jobbá a világot!

Miközben fogadalmakat teszünk személyes célok elérésére és jótékonykodásra vonatkozóan, az év vége egyben arra is alkalom lehet, hogy elképzeljük, milyen pozitív változásokat érhetünk el az egész világ számára az elkövetkező tizenkét hónapban. A jótékonykodás erejére rávilágítva ez az év azon időszaka, amikor átgondolhatjuk, hogy miként tudunk a lehető legtöbb jót tenni.

Jöhetnek az EU-források Magyarországra! Mi vár a forintra?

Jöhetnek az EU-források Magyarországra! Mi vár a forintra?

A csökkenő kamatkülönbözet és a folyó fizetési mérleg javulásának lelassulása miatt a forint nominális árfolyamának tartós, érdemi erősödése kevésbé valószínű, annak ellenére, hogy biztossá vált, hogy Magyarország hozzá fog jutni az európai uniós források érdemi részéhez. Érdemes a tankönyveket újra fellapozni: ha egy ország tartósan nagy inflációs többletet produkál, akkor nem kell túlságosan csodálkozni azon, ha a nominálárfolyam leértékelődik.

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

Aszódi Attila: Tényleg üzemelhetnek 2057-ig a paksi atomerőmű meglévő blokkjai?

A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a kormány, majd a parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM-egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A működésüket 1982 és 1987 között megkezdő, eredetileg 30 évre tervezett blokkok a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítást kaptak, ami 2032 és 2037 között jár le. A most bejelentett további üzemidő-hosszabbítási programmal akár újabb 20 évnyi üzemelés is lehetővé válhat, amelynek műszaki és biztonsági feltételeit tekinti át ez a cikk.

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

A PISA-felmérés 2022-es átlageredményeiről szóló előző írásomból az derülhetett ki, hogy a magyar diákok esetében kisebb elmozdulások ellenére sem romlásról, sem pedig javulásról nem lehet beszélni. A magyar tanulók teljesítménye alapvetően stagnált, relatív pozíciónk pedig csak azért javult, mert a korábban legjobban teljesítő országok oktatásának teljesítménye borzasztóan nagyot zuhant. Ez azt a látszatot kelti, mintha a magyar közoktatásban az elmúlt években nem történt volna semmi katasztrofális. Ha azonban az adatok mélyére ásunk, meglehetősen riasztó változások kerülnek felszínre.

Ürge-Vorsatz Diána: Nem csak a celebekről és a magángépekről szól egy klímacsúcs

Ürge-Vorsatz Diána: Nem csak a celebekről és a magángépekről szól egy klímacsúcs

Az elmúlt hetekben szinte divattá vált a klímacsúcsokról, és különösen a dubaji 28. klímakonferenciáról háborogni, és az azokról való panaszkodásban egymásra licitálni. Én is hónapokig haboztam, hogy részt vegyek-e az eseményen, mert annyi etikai aggályom van ezzel kapcsolatban. Végül meggyőztem magam, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) alelnökének azért ott a helyem, és két nappal a klímakonferencia kezdete előtt végül rászántam magam az utazásra.

3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

3+1 ábra arról, miért nem felelősek a vállalati profitok az inflációért Magyarországon

A profitinfláció, azaz az infláció mögött a vállalatok agresszív árazási gyakorlatát azonosító magyarázat gyorsan beépült a szakmai kánonba szerte a világon. Ebben az írásban amellett érvelek, hogy ez a megfigyelés árnyalásra szorul. Ennek az az oka, hogy egy, a feladatra alkalmatlan mutató alapján születik ezen következtetések nagy része. Valójában itthon a vállalati bevételek a költségek emelkedésével megfelelő mértékben emelkedtek, így nem beszélhetünk profitinflációról. Az infláció okait máshol kell keresni.

Globális forradalom a fizetéseknél: vissza nem térő lehetőség előtt áll Magyarország

Globális forradalom a fizetéseknél: vissza nem térő lehetőség előtt áll Magyarország

Ahogyan a kerék küllői összekapcsolják a kerék széleit, úgy a digitális fizetések és az azonosítók összekapcsolják a gazdaságokat, elősegítve a gyorsabb, hatékonyabb és biztonságosabb tranzakciókat. Ezek eddig is mind megvoltak, ugye? Mégis miért áll az Egyesült Nemzetek Szövetsége, a Bill & Melinda Gates Alapitvány, Inter-American Development Bank, és az UNICEF egy új kampány mögé ami a "5Oin5" program nevet viseli? És mégis mi köze van ennek Magyarországhoz?

A fennmaradáshoz több kell: szintet kell lépniük a kereskedőknek

A fennmaradáshoz több kell: szintet kell lépniük a kereskedőknek

A kereskedőknek szintet kell lépniük a fennmaradáshoz. Ennek egyik fontos módja lehet az omnichannel működés kialakítása. A vásárlókat szolgáló összes érintkezési pontot, így az offline és online boltokat integráltan kezelő kereskedelmi és marketing gyakorlat kialakításához egyrészt korszerű háttérrendszerekre és adatbázisokra, másrészt támogató szervezeti háttérre van szükség.

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Az OECD 2022-es PISA vizsgálata, amely háromévente – most kivételesen négy év után – a 15 évesek alapvető szövegértési, matematikai és természettudományi kompetenciáit (alkalmazható tudását) méri, kivételesen nem a magyar közoktatás eredményei miatt válthat ki megdöbbenést. Európa korábban a világ élvonalába tartozó közoktatási rendszerei ugyanis rettenetes, a PISA-mérések történetében példátlan mértékű teljesítményzuhanást produkáltak. Már nemcsak Magyarország hosszú távú versenyképessége miatt aggódhatunk, de egész Európáért is.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új aranyláz tombol az egészségügyben, most kell észnél lenni! - Interjú
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.