Az ukrán tervek szerint november és február között 160 ezer ember mozgósítását célozták meg, de szakértők és tisztviselők szkeptikusak e cél megvalósíthatóságát illetően.
Reálisabbnak tartják a 100 000 fő körüli toborzási számot.
Érdekes adat, hogy az elmúlt két hónapban a behívók 98%-át olyan állampolgárok kapták, akik nem fizetnek adót és nincsenek foglalkoztatottként nyilvántartva. Ez rávilágít a mozgósítás során alkalmazott kiválasztási szempontokra.
A Financial Times megjegyzi, hogy ukrán tisztviselők elismerik a létszámhiányból fakadó nehézségeket az orosz hadsereggel szemben.
A védelmi minisztérium új toborzási mechanizmusok bevezetését is tervezi, eltávolodva a kényszersorozás gyakorlatától.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter nyilatkozata szerint a mozgósítást 2025-ben is folytatni kell Ukrajnában, jelezve, hogy a haderő megerősítése hosszú távú stratégiai cél marad az ország számára. Fontos szempont, hogy a frontra küldött férfiak a munkaerő-piacról is kiesnek, súlyosbítva az Ukrajnában tapasztalható foglalkoztatási válságot.
Az ukrán vezetés számára kulcsfontosságú a következő néhány hónap, különösen az esetleges amerikai elnökváltás fényében. Katonai tisztviselők és elemzők szerint Ukrajna célja, hogy stabilizálja védelmi pozícióit és megerősítse keleti állásait, mielőtt esetleg Donald Trump, az új amerikai elnök tárgyalásokra szólítaná fel Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ukrajna reméli, hogy még Trump hivatalba lépése előtt sikerül lelassítani az ellenség előrenyomulását és magához ragadni a kezdeményezést"
- idézi a lap az ukrán álláspontot. Az ország vezetése úgy véli, hogy katonai sikereik bizonyítékai segíthetnek meggyőzni az új amerikai adminisztrációt a további támogatás szükségességéről.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
