Mivel Ukrajna meggyengült és jelentős kihívásokkal küzd, Oroszország pedig biztonsági fenyegetést jelent a Baltikum és tágabb értelemben Európa számára, a diplomáciai és stratégiai koordinációra nagyobb szükség van, mint a hidegháború vége óta bármikor. Az európai és az amerikai politikai vezetők azonban túl gyengének tűnnek ahhoz, hogy felnőjenek a feladathoz.
A világ minden országa számos kihívással és egymással versengő nagyszabású tervek sokaságával néz szembe. Elvileg szeretnénk mindent megoldani. A szűkös erőforrások azonban azt jelentik, hogy a való életben fontossági sorrendet kell felállítanunk a különböző megoldandó kérdések között.
Közelmúltbeli gazdasági sikereinek, erőteljes növekedési lendületének és ígéretes kilátásainak köszönhetően India egyre nagyobb befolyásra tesz szert mind regionális, mind nemzetközi szinten. Más országok tapasztalatai (ezen belül is legfőképp Kínáé az elmúlt három évtizedben) azonban azt mutatják, hogy az ilyen gyors befolyásszerzést és erőteljes fejlődést nehéz lehet kezelni. Egy hazai szinten észszerűnek számító intézkedés ugyanis szembemehet azzal, amit más országok elvárnak egy rendszerszinten fontos gazdaságtól. Ugyanezen okból a nemzetközi szinten észszerűnek gondolt intézkedések megnehezíthetik egy adott ország hazai gazdasági fejlődését.
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
A kooperáció, a globális gazdasági kapcsolatok értéket teremtenek. Ezzel valamennyi résztvevő nyer: az emberek, a vállalatok és az országok, függetlenül attól, hogy ki hova talicskázza a profitot.
Az október óta tartó gázai válság egyik legfontosabb stratégiai kérdése, hogy ki fogja irányítani Gázát a háború lezárulása után. Ugyan sok bizonytalanság van még a kérdésben, egy biztos: a válság előtti status quo nem fog visszaállni. A Gázai övezetet 2007 óta az a Hamász irányította, amely az október 7-i terrortámadásért is felelős, és amelynek felszámolásáért indította el Izrael a jelenlegi offenzívát. Még ha ez nem is sikerül, az szinte bizonyos, hogy az izraeli kormány nem fogja engedni, hogy a csoport hatalmon maradjon.
A Moszkva melletti Crocus City Hall koncerthelyszín elleni terrortámadás nem derült égből a villámcsapásként következett be. A Kreml valószínűleg azért hessegette el az amerikai hírszerzés figyelmeztetéseit a „szélsőségesek” közelgő támadásáról, hogy ezzel egy kapóra jövő bűnbakra háríthassa a felelősséget, amikor a támadás bekövetkezik.
A hazai védelmi ipar újjáélesztésének igénye napjainkra már nem pusztán gazdasági, hanem egyre inkább stratégiai, biztonsági kérdéssé válik. Lássuk be, a hazai haditechnikai képességek fejlesztése mára nem csupán lehetőség, hanem sokkal inkább szükség, de talán már kényszer is. Mint minden iparágnak, a hadiiparnak is megvannak a sajátos szabályai, keretei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy stabil lábakon álló, külpiacra is termelni kívánó hadiipar kizárólag egy jól átgondolt stratégia mentén építhető fel. Egy ilyen stratégia kizárólag akkor lehet sikeres, ha megalkotói egyértelművé teszik, hogy kivel, mit és hogyan szeretnének elérni.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
Azok, akik valaha tanultak vállalatértékelést, jártak mindenféle vállalati pénzügy és befektetési elemzési szakirányokra, tanfolyamokra, vagy csak elolvastak néhány könyvet a releváns szakirodalomból, azok közül sokan megfertőződnek az értékalapú befektetés fogalmával, értékrendjével/filozófiájával.
Tombol az optimizmus a piacokon, az általános konszenzus szerint az amerikai gazdaság megbirkózik a magasabb kamatokkal. A recessziós veszélyről már senki sem beszél, problémát inkább talán csak a magasabb infláció jelenthet. A tavalyi év utólag túlzottnak mondható félelmei után azonban lehet, hogy az inga most a másik irányba lendül ki. Ilyen helyzetben érdemes lehet az alternatív szcenáriókkal is foglalkozni. Az amerikai munkaerőpiacon vannak jelek, amik azt sejtetik, hogy az általános konszenzussal szemben a magas kamatok mégis fájhatnak a gazdaságnak.
Egy ország gazdasági életét számos szereplő mozgatja, alakítja az államtól kezdve a finanszírozó pénzügyi intézményeken át a vállalatokig és a lakosságig. Ebben a körben világszerte, Európában és a régiónkban is egyre nagyobb szerep jut a fejlesztési bankoknak, köztük a Magyar Fejlesztési Banknak is. Ezek az intézmények már hosszú ideje rendre fontos küldetést teljesítenek – nehéz külső körülmények között a stabilitást, „békeidőben” a hosszú távú növekedést támogatják.
A káprázatos hetesnek nevezett hét technológiai óriásvállalat tőkepiaci értéke közel 7000 milliárd dollárral nőtt 2022 vége óta. Ez a gigantikus árfolyamnyereség jelenleg a befektetői zsebekben egyfajta malacperselyként is funkcionál. Ha feltörik ezt a perselyt, akkor az onnan kiszabadított pénzből sok más komoly vállalat részvényeinek a vásárlását lehet finanszírozni.
Az első bankkártyák 35 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon. Nagy utat tettünk meg azóta és bizonyára jó munkát végeztünk, ha már alaptörvényben kell megvédeni a készpénzhasználatot a digitális fizetéssel szemben. Anno az úttörő MKB által kibocsátott Visa bankkártyákhoz még dollárban származó jövedelmet kellett igazolni (ez 1988-ban volt, tehát nem lehettek számosan), és sok helyen a kereskedő lefénymásolta a kártyabirtokos személyi igazolványát. Ma pedig már annyira elterjedt a bankkártya használat, és annyira a mindennapjaink része lett, hogy a készpénzt kell védeni – egyes vélemények szerint.
A Magyar Nemzeti Bank mindig is nyitott volt arra, hogy a hazai gazdaságot érintő kérdésekben korrekt vitát folytasson. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e viták lefolytatása során határozottan a szakmaiság és a tényeken alapuló állítások hívei vagyunk, és ezt várjuk el a vitában részt vevő felektől is. Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatójának válaszcikke több olyan állítást tartalmaz, amelyek nem állnak összhangban az adatokkal. A továbbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.
Mivel az EU a jogállamiság lebontása miatt befagyasztotta a Magyarország számára elkülönített források kifizetését, a mai magyar közbeszédben a jogállamiság fogalma arra a két területre szűkült, amelyekre a Bizottság által rögzített jogállamisági feltételek koncentrálnak: az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlenségére. A jogállamiság követelményének érvényesülése azonban ennél sokkal szélesebb probléma, amit jól szemléltethet az egyik közszolgáltatási szektor, a közoktatás jelenlegi helyzetéről szóló áttekintés.
Tavaly Joe Biden amerikai elnök kormányzata feldühítette a nagy technológiai vállalatokat (Big Tech cégeket) és egyéb, a személyes adatainkból hasznot húzó cégeket képviselő lobbistákat azzal, hogy elvetette azt a javaslatot, amely az adatvédelem, az online polgári jogok és szabadságjogok, valamint a versenyjogi biztosítékok amerikai szabályozásának csorbítását célozta volna. Most pedig Biden új, az amerikaiak adatvédelméről szóló rendelete rávilágít arra, hogy a lobbistáknak jó okuk volt az akkori felháborodásukra.
Reménykedtem benne hogy a magyar sajtó nem fogja átvenni a Bruegel intézet egy hónapja kiadott jelentését az európai energiapiacok működéséről. Alábecsültem a Portfolio éberségét – a múlt héten jelent meg egy remek összefoglaló a Bruegel tanulmányáról. Mint közgazdasági elméleti dokumentum, az eredeti jelentés kiváló, gyakorlati szempontból azonban sajnos néhány felvetése félreérthető. Ez azért veszélyes, mert az európai energiaszabályozás jelen pillanatában minden félreértés a piac ellen dolgozik. A szabályozó testületek Csiperózsika álmukat alusszák, a politikusok hárítanak ("... van független EU és nemzeti regulátor is, Őket tessék keresni ..."). Ha mégis valami zavar kerül a rendszerbe (és sajnos a fenti Bruegel elemzés egy ilyen potenciális zavar lehet), akkor annak a vége rendszerint az, hogy a liberalizált piac nem működik, tessék mindent visszaállamosítani.
A fejlődő piacgazdaságok visszatértek. Több afrikai ország nemrégiben visszakerült a globális pénzügyi piacokra, és devizakötvényeket adott el nemzetközi befektetőknek. A kérdés az, hogy ezek az országok végleg visszatértek-e, vagy valaki vagy valami – nevezetesen az amerikai Federal Reserve – meg fogja zavarni ezt a folyamatot.
Az igazságszolgáltatási rendszer egy olyan fontos mechanizmus, amelyen keresztül a nyilvánosság felelősségre vonhatja a megválasztott vezetőket. A szavazásra még nem jogosult fiatalok számára szinte ez az egyetlen lehetőség erre. Emiatt még inkább felháborító a Biden-kormányzat azon kitartó erőfeszítése, amellyel a fiatal aktivisták által benyújtott klímavédelmi keresetet kívánja blokkolni.
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
