Belenyúlna a kormány a hitelekbe: bombasztikus újítás vagy újabb ostorcsapás?
Elméletben nem ördögtől való az a Portfolio-n hétfőn megjelent minisztériumi felvetés, amely szerint leváltanák a BUBOR-t, és az állami hitelfelvétel kamatát (pontosabban a diszkontkincstárjegyek referenciahozamát) tennék meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának. A mai piaci viszonyok között viszont ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább szűkülne a monetáris transzmisszió, évente akár több tízmilliárdot buknának a bankok, és még kiszolgáltatottabbá válna a hitelpiac a kormányzati beavatkozások sorozatának, ami nyár óta magát a referenciaként kiszemelt DKJ-hozamokat is leszorította. Fontolgatja a kormány a változtatásnak a lakossági és a meglévő hitelállományra való kiterjesztését is, ez a kamatstop részbeni, de végleges „beégetését” jelentené. Akarjuk mindezt? Nyilvánvalóan csak akkor, ha a pozitív hatások ennél nagyobbak, ami erősen kétséges.