A hétfő este megjelent rendeletében a kormány kihirdette a 2024-es minimálbér, valamint garantált bérminimum összegét, valamint azok részletszabályait. A munkaadók és munkavállalók szervezeteinek megállapodásában foglaltakkal összhangban a legkisebb bérek már idén decembertől emelkednek.
A szeptemberi megtorpanást követően októberben ismét emelkedtek a lakbérek: országosan 0,4, a fővárosban 0,9%-kal az előző hónaphoz képest, ezzel párhuzamosan a reállakbérek országosan 0,5, Budapesten 1,0%-kal nőttek. A 2023 folyamán nagyrészt növekvő reállakbérek októberi szintje azonban még így is mintegy 3%-kal elmaradt a járvány kitörését követő, 2022 nyarát jellemző csúcsértéktől.
Hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást, közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai (kivéve Magyar Szakszervezeti Szövetség), valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően a mai napon hivatalosan is aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.
Az akkumulátorgyártás fő hajtóerejét jelenleg az elektromos autók piacának rendkívüli növekedése jelenti. Kína mind az akkumulátorgyártás, mind az akkumulátorok ellátási lánca terén hegemón szerepet tölt be, illetve az ázsiai ország értékesíti a legtöbb elektromos autót is. A kínai BYD a Teslát is megelőzi a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalatai sorában.
Az amerikai részvényalapok közel 10 milliárd dollárt vonzottak be a november 15-ig tartó egy hétben, ami szeptember 13. óta a legnagyobb heti beáramlást jelenti. A keresletet az amerikai inflációs várakozások és a jegybank kamatemelések leállításáról szóló bejelentése fokozta.
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az utóbbi időben az építőipar szereplői, különösen az építőanyag-gyártók. Az állami megrendelések visszavágása, az EU-s pénzek hiánya, a magas kamatkörnyezet és a bányajáradékként bevezetett extraprofitadó már eleve hozzájárult ehhez, és ezekre rakódott rá az ingyenesen kiosztott EU-s szén-dioxid kvóták megadóztatása. A folyamat különösen a tégla- és cementgyártókat érinti, akik között van olyan szereplő, aki idén mindössze 5 hónapot tudott termelni, és 2023-ban már nem is indítja újra a gyártást. Hogy pontosan kit, milyen mértékben érint a mostani helyzet, arról az iparág szereplőit kérdeztük, akik azt is elmondták, mi kellene ahhoz, hogy az építőipari lejtmenet véget érjen.
A kiújuló izraeli-palesztin konfliktus az egész világot megrengette. A nyugati világban a politikai vezetők hamar elítélték a Hamász terrortámadását, sorra fejezték ki a szolidaritásukat Jeruzsálem mellett. A modern európai történelem során a szélsőjobboldali eszmék okozták a legnagyobb fenyegetést a földrész zsidóságának, különösen a második világháborúban. A radikalizmus ismét erősödőben van a kontinensen, ezért érdemes megvizsgálni, hogyan reagáltak a szélsőjobboldali formációk az október 7-i támadásra, és azóta milyen pozícióba helyezték magukat a kérdést illetően.
A piaci szereplők már évtizedek óta közelről figyelik, hogy hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amiben talán nem is az a legfontosabb, hogy mit kezdett a rendelkezésére álló tőkével a befektetési legenda.
Kína visszatérése a hagyományos szocialista politikához Hszi Csin-ping vezetésével lelassította a gazdasági növekedést és növelte az állami beavatkozást. Ez a gazdasági stagnáláshoz vezethet hosszú távon, hasonlóan Japán 1990-es évekbeli tapasztalataihoz – írta meg az AsiaTimes.
Az Egyesült Királyságban az infláció két éve a legalacsonyabb szintre esett, ami teret ad a találgatásoknak, hogy a Bank of England (BOE) már jövő tavasszal fontolóra veheti a kamatcsökkentést. Ez már nemzetközi trend lehet: hasonló elmozdulás figyelhető meg az Egyesült Államokban az elemzői várakozásokban. Sőt, Az Európai Központi Bank is valószínűleg elérhette a kamatcsúcsot.
A 2008-as válság előtti „hőskort” idéző megtérüléssel dübörög a régiós bankszektor a magas kamatbevételek és az alacsony kockázati költségek ritka együttállásának köszönhetően. A friss gyorsjelentések alapján idén eddig 7,8 milliárd euróval keresett többet a Magyarországon aktív hat legnagyobb nemzetközi bankcsoport, mint tavaly, ehhez a nettó kamatbevételek 10,0 milliárdos megugrása és a kockázati költségek 1,8 milliárdos csökkenése kellett. Az OTP teljesítménye több szempontból is kitűnik a régiós mezőnyből.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését az Alteo: bár a vállalat bevétele és profitja is csökkent éves alapon, az első három negyedév tekintetében azonban így is kimondottan magas eredményekről számolt be a társaság, pedig a vonatkozó prezentáció megfogalmazása szerint fokozatosan mérséklődnek az energiapiaci lehetőségek. 2023 energiapiacára továbbra is a konszolidálódó árak voltak jellemzőek, melyek azonban még mindig szignifikánsan meghaladják a 2021 végén kezdődő áremelkedés előtti szinteket. Az esetlegesen magasabban stabilizálódó energiaárak pozitívan befolyásolják az Alteo hosszú távú stratégiáját is.
Egymásnak ellentmondó adatokat közölt a brit lakáspiacról a Lloyds Banking Group részlege a Halifax és a Rightmove ingatlanos weboldal. Előbbi múlt héten arról számolt be, hogy októberben fél év csökkenés után 1,1 százalékkal ismét növekedtek a brit lakásárak, utóbbi viszont most megcáfolta ezt, 1,7 százalékos további csökkenést mérve. Úgy tűnik, a brit lakáspiacon továbbra is passzívak a vásárlók, ami elősorban a magas hitelkamatokkal magyarázható.
Elindult az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampány a hazai biztosítóknál: bár egyre kevesebb autós érintett, még így is több százezren vannak, akiknek a kötelező biztosításuk január elsején fordul (2010 óta az újonnan szerződő autókra nem az év első napja a forduló). A biztosítók számára hosszú évek után tavaly már jelentősen romlott a kötelezői biztosítási terület megtérülése, ezért szinte parancsoló szükségszerűség, hogy az inflációhoz hasonló mértékű díjemeléseket hajtsanak végre ott, ahol csak tudnak. A Magyar Nemzeti Bank adataiból csipegetve megnéztük, hogy áll a hazai kgfb-szektor az év végi hajrá előtt.
Kicsattanó erőben az Egyesült Államok gazdasága, Joe Biden elnök népszerűsége mégis a mélyponton van. A felmérések szerint a választók elégedetlenek a Biden-féle gazdaságpolitikával, pedig a legtöbb makrogazdasági mutató a vártnál jobban alakul: alacsony a munkanélküliség, a szokottnál nagyobb mértékben nőnek a bérek, magas a GDP-növekedés. A háztartásokat ez nem hatja meg, Bident a magas infláció miatt büntetik. A demokraták ezt tudva akár reménykedhetnének is, hiszen az infláció már jócskán mérséklődött, ennek előbb-utóbb meg kell jelennie az elégedettségi felmérésekben. De a remény mellé aggodalom is társulhat, a dezinfláció komoly mellékhatása ugyanis pont a választások előtt csaphat le többek közt egy olyan ember jóvoltából, aki bár republikánus, biztosan nem vágyik Donald Trump visszatérésére.
Bombaként robbant a hír a héten: 15 napról 15 percre csökkentené a lakáshitel-igénylés időigényét a Magyar Bankszövetség. Ez csak a jéghegy csúcsa: ha megvalósulna, akkor az egyúttal a többi banki szolgáltatás és a lakossági hitelezés egészének egyszerűvé, gyorssá és digitálissá válását is jelentené. A Magyar Bankszövetség egy 11 pontos javaslatcsomagot állított össze ennek feltételeként, a benne leírt jogszabály-változtatásokat kérik a kormánytól az önkéntesen vállalt kamatplafonért cserébe. Az alábbiakban e 11 pontos javaslatcsomagot mutatjuk be.