Az olajárak jelentős csökkenést mutattak Donald Trump amerikai elnök új vámintézkedéseinek bejelentését követően, mivel a befektetők attól tartanak, hogy a kialakuló kereskedelmi háború visszavetheti a gazdasági növekedést és az üzemanyag-keresletet.
Norvégia tengeri élelmiszer exportja az Egyesült Államokba 56 százalékkal emelkedett az első negyedévben, közvetlenül az amerikai elnök által bejelenett, több évtizede nem látott mértékű vámtarifák életbe lépése előtt - számolt be a Bloomberg.
Donald Trump új vámháborúja alapjaiban rengeti meg a globális kereskedelmi rendszert: az Egyesült Államok legfontosabb partnereire, köztük az EU-ra és Kínára is brutális importvámokat vetett ki. Az Európai Unió 20, Kína 34 százalékos vámterhet kapott, ami egyes elemzések szerint az uniós export akár 19%-os visszaeséséhez és 0,33%-os GDP-csökkenéshez vezethet. Az USA sem ússza meg: a JP Morgan szerint az amerikai gazdaság 1%-os visszaeséssel, a Goldman Sachs szerint pedig jelentős növekedési lassulással nézhet szembe. A Trump-féle "vám az új adó" doktrína kiszámíthatatlansága mellett a beruházások jövője is bizonytalan, miközben a történelmi tapasztalatok szerint a kereskedelem akadályozása még soha nem hozott tartós gazdasági előnyt. A világ egyik legnagyobb haszonélvezője most saját rendszerét borítja fel – következményei messze túlmutatnak egy átlagos gazdaságpolitikai húzáson – éppen ezért várható következményeit is nehéz a bejelentések után alig néhány óra elteltével felmérni.
Az e-kereskedelem látványos előretörése ellenére a hagyományos üzletek kora egyáltalán nem járt le, a magyar fogyasztók visszafogott költései azonban megnehezítik a szereplők helyzetét. A Portfolio RETAIL DAY 2025 konferencia résztvevői a kőboltokat és plázákat érintő piaci aktualitásokat vették górcső alá.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Egyre több kanadai ingatlantulajdonos válik meg az amerikai téli otthonától a két ország között növekvő feszültségek és a romló gazdasági feltételek következtében - írja az Axios. Mindeközben csökkent az Amerikába utazó kanadaiak száma is, ami tovább növelheti az amerikai gazdaságból kieső összeget.
Hároméves csúcsot döntött a magyar háztartások hitelfelvétele februárban, és abszolút történelmi rekordot ért el az elmúlt 12 hónapban. A lakáshitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése is évi 40-50%-os bővülést mutat, ám a vállalati hitelezés továbbra is vergődik. A kamatmentes munkáshitel első két hónapjában 9800 fiatal kötött szerződést 38 milliárd forint összegben, kompenzálva ezzel a babaváró visszaesését – mutatják az MNB friss adatai. Közben a bankszámlák is dagadnak: utoljára 2022 februárja, a választások előtti családi szja-visszatérítések hónapja hozott akkora robbanást a háztartási látra szóló betétek egyenlegében, mint most az állampapír-kifizetések. A jegybank friss adataiból szemezgettünk, a hitelpiac aktualitásaival pedig május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciánkon foglalkozunk részletesen, érdemes regisztrálni!
A hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási szerződések, a cPPA-k a hazai zöldátmenetben is fontos szerepet tölthetnek be, egyelőre viszont több ok miatt Magyarországon egzotikusnak számít ez a szerződéstípus. Azonban ahogy a zöldátmenet erősödik, a vállalatok pedig egyre inkább kiveszik belőle a részüket, a cPPA-szerződések is egyre inkább felértékelődhetnek. A konstrukció számos nehéz helyzetben lévő naperőmű beruházó számára is lehetőséget jelenthet, akik például akkumulátoros kapacitás telepítésével tehetik életképesebbé projektjeiket. Erről a témáról is hangsúlyosan szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyen az alábbi cikkben is szereplő Orbán Gábor, az MVM Partner vezérigazgatója is előad. További részletek és jelentkezés itt.
Megkezdődtek az egyeztetések a hazai távközlési szektor vezetői és Nagy Márton között a távközlési díjak csökkentéséről – derül ki a Facebookon publikált posztból.
A jemeni húszi lázadó csoport szerda kora reggel közölte, hogy az elmúlt 24 órában három újabb támadást indított a Harry S. Truman amerikai repülőgép-hordozó és kísérő hajói ellen a Vörös-tenger északi részén.
Kitelepült a dániai Skrydstrup légibázisra a Magyar Honvédség öt JAS-39 Gripen repülője. A vadászgépek a Ramstein Flag 2025 többnemzeti repülő harcászati gyakorlaton vesznek részt, amelyet Hollandia, Németország és Dánia légtereiben tartanak április 11-ig - közölte a Honvédelmi Minisztérium szerdán az MTI-vel.
Egy év alatt 200 millió utast szállított a Ryanair, ezzel az első európai légitársaság lett, ami elérte ezt a mérföldkövet. Az ír diszkont légitársaság már egy ideje a legnagyobb európai légitársaság és globális szinten is már csak egy amerikai légitársaság előzi meg.
A kínai ingatlanpiac súlyos válsága úgy tűnik, tovább mélyül, miután a Vanke, az ország ötödik legnagyobb ingatlanfejlesztője 49,5 milliárd jüan (6,8 milliárd dollár) rekordveszteséget jelentett 2024-re, ami a cég első veszteséges éve 1991-es tőzsdei bevezetése óta - tudósított a Bloomberg. De hogyan jutott ekkora ingatlanválságba az ország és miért nem tud kilábalni belőle?
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Keleti Hadszíntér Parancsnoksága szerdán „Strait Thunder-2025A” kódnéven hadgyakorlatot tartott a Tajvani-szoros középső és déli területein – közölte Si Ji alezredes, a hadszíntérparancsnokság szóvivője.
"Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni. Én nagyon bízom benne, hogy erre fogunk pénzt találni, ezen a területen korábban még miniszterként hatékonyan tudtam eljárni" - mondja Palkovics László kormánybiztos, aki kinevezésével dedikált felelőse lett a mesterséges intelligencia témakörnek a magyar kormányban. Magyarország az MI használat terjedésével legalább 15%-os növekedést szeretne elérni a 2030-as GDP-előrejelzéshez képest, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést céloztunk meg. A technológia jelentőségéről, az AI-stratégia sarokpontjairól, a munkaerőpiaci helyzetről, a hazai szuperszámítógép kapacitás növeléséről és az AI-szabályozásról is kérdeztük Palkovics Lászlót.
Donald Trump vasárnapi kijelentése, miszerint másodlagos vámokat vetne ki azon országok Amerikába irányuló exportjára, amelyek orosz olajat importálnak, komoly gazdasági kockázatot jelenthet Magyarország számára. Jelenleg hazánk olajimportjának több mint 80 százaléka továbbra is Oroszországból származik, miközben jelentős értékben exportálunk termékeket az Egyesült Államokba. Amennyiben az amerikai elnök valóban életbe lépteti ezt az intézkedést, akár az is előfordulhat, hogy a Mol-nak rövid időn belül új, alternatív olajbeszállítót kell találnia. Bár a déli szállítási útvonal elméletileg elérhető, az ezen keresztül érkező olaj jóval magasabb költséggel jutna el Magyarországra, és kérdéses, hogy elegendő üzemanyagot lehetne-e belőle előállítani itthon és Szlovákiában. Ez könnyen az üzemanyagárak emelkedését eredményezheti, ami miatt a kormány ismét árkorlátozó intézkedéseket vezethet be. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ez könnyen ellátási zavarokat, sőt, üzemanyaghiányt is okozhat a hazai töltőállomásokon.
A Mol a BÉT oldalán tette közzé, hogy alap és rendkívüli részből álló, 220 milliárd forint fölötti osztalékot fizethet a tavalyi eredménye után a részvényeseknek, ami magasabb, mint az elmúlt év osztaléka - igaz, a 2021-es és '22-es számokat nem múlja felül. Az alap- és rendkívüli osztalék javaslat összesen 275 forint részvényenkénti osztalékot tesz ki, ami a jelenlegi árfolyamon számolva 9,2 százalékos osztalékhozamot jelent.
Folytatódik a Magyar Telekom részvényeinek mélyrepülése a hétfői esést követően, amit az váltott ki, hogy Nagy Márton közölte: önkéntes árcsökkentést várnak el a hazai telekomszolgáltatóktól az infláció visszaszorítása érdekében. A Concorde elemzője szerint ez szignifikáns visszaesést okozhat a Magyar Telekomnál a nyereségességben – írja a Bloomberg.
1 százalékpontra közelítette meg a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt a februári Bundestag-választásokon győztes CDU/CSU konzervatív pártszövetséget egy friss közvélemény-kutatásban – írja a Die Welt.
Mérföldkőhöz érkeztek a német koalíciós tárgyalások: eddig 16 munkacsoportban tárgyalták meg az egyes témaköröket, most pedig a koalícióban várhatóan részt vevő pártok – CDU, CSU, SPD – vezetése elé kerülnek a vitás kérdések. Fontos témákban nem sikerült még megegyezésre jutni, így gazdasági-költségvetési kérdésekben, a bevándorlás témakörében vagy éppen a hadkötelezettség újbóli bevezetésében. Az viszont, hogy mely minisztériumokat mely párt kapja majd, már körvonalazódóban van.