Érkezik az adómentes állatkeri belépő és a céges fitness, 400 ezer forint fölé nő a gyed maximuma, de felére csökken a duális képzésben tanulók foglalkoztatása után járó adókedvezmény időtartama – számos munkaügyi változás borzolhatja a kedélyeket 2025 január 1-jétől.
Igazi aknamezővé válhat az év végi céges party, ha az ember nem megfelelően felöltözve jelenik meg, esetleg túl sokat iszik, ezért személyeskedésbe torkolló vitába bocsátkozik a kollégáival, netán összegabalyodik a főnökével. Hogyan kerülhetők el a buktatók? Hogyan őrizzük meg professzionális mivoltunkat egy kötetlen eseményen?
Az év vége a számvetés, a lezárás, ugyanakkor az előretekintés időszaka. A vezetők számára a kettős szerepvállalás – a formális feladatok elvégzése és az informális kapcsolatok ápolása is – kulcsfontosságú. A jól szervezett év végi tevékenységek nemcsak a cég működésére, de a munkavállalók elégedettségére is pozitív hatással lesznek.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?
Világszerte nagy számban lepik el a toborzók világát a közeljövőben az avatárok, interjúszimulátorok, VR-megoldások. Hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az állásinterjúkat és milyen kockázatokkal néznek szembe a szereplők?
Miközben a férfiak szinte soha nem kapják meg, hogy túl fiatalok vagy túl öregek a munkájukhoz, a nők eközben túl fiatalok, túl idősek vagy éppen gyermekvállalás előtt/közben/után vannak. Mindegyikből csak hátrányuk származik.
Soha nem látott sebességgel következnek be a munka világának változásai, miközben a technológiai innovációk, a munkaerőpiaci elvárások és a globális kihívások folyamatosan formálják a HR szerepét. Milyen trendek uralják majd a humánerőforrás-menedzsment világát 2025-ben?
Óriási károkat okoz az ageism, vagyis az életkor alapú diszkrimináció Magyarországon is. Elsősorban a nőket sújtják azok az előítéletek, amelyek szerint a nyugdíjhoz közeledők lassúak, rugalmatlanok és képtelenek eligazodni a digitális térben.
Kipróbálták, majd a kezdeti sikerek után az egész országban elterjesztették a rövidített munkaidőt Izlandon, és az adatok azt mutatják, ettől nem csak az emberek lettek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, de az izlandi gazdasági növekedés is Európa élvonalába került.
Semmit nem ér a négygyermekes édesanyák adómentessége, ha négy gyerekkel lehetetlen állást találni, sőt, kettővel is kihívás. Magyarországon a legtöbb cégnél erőforrás helyett veszélyforrásként tekintenek a nőkre 25 és 45 éves koruk között. Ők ugyanis a munkaadók szemében nemsokára szülni fognak, nemrég szültek vagy kisgyerekeik vannak – így pedig nem lehet megfelelni a gyakran teljesen irreális munkaadói elvárásoknak.
Ikonikus cégvezetők szerint a munka és a magánélet egyensúlya nem megteremthető abban a formában, ahogy arra manapság sok vállalatnál törekszenek. Úgy vélik, a siker kulcsa a bejárás, sőt, van olyan cégvezér, aki a napi 12 órás műszakokban hisz.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a vállalatirányítást, de hiányzik belőle az az intuíció, ami a megjósolhatatlan események kezeléséhez szükséges. A vezérigazgatók leváltása helyett az AI így inkább kiegészíti majd az emberek munkáját, mintsem elveszi azt.
A home office mellett a feladatok sokszínűsége, értelme és fejlődésre képes vezetők is kellenek ahhoz, hogy egy munkavállaló igazán elégedett, sőt, boldog legyen. De miért éri meg erre törekedniük a munkahelyeknek? Megéri-e egyáltalán?
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Akár mediátorra is szükség lehet a dohányzók és nemdohányzók összebékítéséhez egy munkahelyen. Hogyan oldható fel az a konfliktus, hogy a dohányzók gyakrabban mennek ki szünetre, és megsértik a nemdohányzók egészséges munkahelyhez való jogát?
Potenciális konfliktusforrás a vállalatoknál a szabadúszók (freelancerek) foglalkoztatása, hiszen ők merőben más szabályok szerint működnek, mint az alkalmazottak. Mi kell ahhoz, hogy húzómotorként és ne kerékkötőkként tekintsenek rájuk a kollégák és a cégvezetők?
A passzív-agresszív, a nárcisztikus, a mikromenedzser, a szélsőséges perfekcionista és a káoszkapitány – összegyűjtöttük az alkalmatlan vezetők leggyakoribb típusait. Óriási károkat okoznak mindenkinek.
Kriptobányászok, influenszerek, AI-lektorok és a platformgazdaság (gig economy) munkavállalói – a digitális forradalom, a koronavírus-járvány és a mesterséges intelligencia boomja nyomán gombamód szaporodnak az új foglalkoztatási formák. A fizetések is olyan online platformokon áramlanak, amelyekre a hatóságok zömének nincs rálátása. Összegyűjtöttük, hogy kik, hogyan dolgoznak ebben az új világban, és milyen veszélyekkel néznek szembe.
Facebook-blokkoló, diktálószoftver, váltott műszak apával, a hagyományos munkaidő elengedése, feloldozás a lelkiismeret-furdalás alól? Számtalan módszer segíthetné a kisgyermekesek visszatérését a munkába, de a cégek nem túl nyitottak a Portfolio-nak nyilatkozó szakértő szerint. Mutatunk pár trükköt, amivel a kisgyermekes anyák visszatérhetnek a munka világába.
A brandjükre különösen ügyelő vállalatok gyakran büszkén hirdetik a nemek közti egyenlőséget a vezetői csapatban, miközben az eredmények sokszor köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit valójában e téren célul tűztek ki. Sőt, világszerte egyre több cégen belül nyílnak frontok a befogadó kultúra ellen, mert a fehér férfiak diszkriminálva érzik magukat.
A Nyugat alapvető paradigmaváltáson megy át, százéves szabályok és gyakorlatok dőlnek meg. Ugyan Donald Trumpot... 
Valami váratlan, egyben nagy hatású esemény – ez a Fekete hattyú. Nassim Taleb 2007-es könyve óta tudjuk ezt....
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Kétrészes blogsorozatunkban a szivattyús-tározós erőművek létesítésének tőkeköltségeivel foglalkozunk részletesebben....
Az amerikai légitársaságok világában kevés szereplő hagy olyan emlékezetes nyomot maga után, mint ősszel a Spirit...
Az Európa-szerte inflációval tűzdelt évek után idén a lengyel fogyasztók óvatosabbá váltak élelmiszer-kiadásaikkal...
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
