Soha nem látott sebességgel következnek be a munka világának változásai, miközben a technológiai innovációk, a munkaerőpiaci elvárások és a globális kihívások folyamatosan formálják a HR szerepét. Milyen trendek uralják majd a humánerőforrás-menedzsment világát 2025-ben?
Óriási károkat okoz az ageism, vagyis az életkor alapú diszkrimináció Magyarországon is. Elsősorban a nőket sújtják azok az előítéletek, amelyek szerint a nyugdíjhoz közeledők lassúak, rugalmatlanok és képtelenek eligazodni a digitális térben.
Kipróbálták, majd a kezdeti sikerek után az egész országban elterjesztették a rövidített munkaidőt Izlandon, és az adatok azt mutatják, ettől nem csak az emberek lettek boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak, de az izlandi gazdasági növekedés is Európa élvonalába került.
Semmit nem ér a négygyermekes édesanyák adómentessége, ha négy gyerekkel lehetetlen állást találni, sőt, kettővel is kihívás. Magyarországon a legtöbb cégnél erőforrás helyett veszélyforrásként tekintenek a nőkre 25 és 45 éves koruk között. Ők ugyanis a munkaadók szemében nemsokára szülni fognak, nemrég szültek vagy kisgyerekeik vannak – így pedig nem lehet megfelelni a gyakran teljesen irreális munkaadói elvárásoknak.
Ikonikus cégvezetők szerint a munka és a magánélet egyensúlya nem megteremthető abban a formában, ahogy arra manapság sok vállalatnál törekszenek. Úgy vélik, a siker kulcsa a bejárás, sőt, van olyan cégvezér, aki a napi 12 órás műszakokban hisz.
A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a vállalatirányítást, de hiányzik belőle az az intuíció, ami a megjósolhatatlan események kezeléséhez szükséges. A vezérigazgatók leváltása helyett az AI így inkább kiegészíti majd az emberek munkáját, mintsem elveszi azt.
A home office mellett a feladatok sokszínűsége, értelme és fejlődésre képes vezetők is kellenek ahhoz, hogy egy munkavállaló igazán elégedett, sőt, boldog legyen. De miért éri meg erre törekedniük a munkahelyeknek? Megéri-e egyáltalán?
Világszerte változatos módszerekkel vágják vissza a távmunkával töltött napokat és órákat a cégek. Vannak, akik monitorozzák, honnan dolgoznak a kollégák, mások pedig nemes egyszerűséggel teljesen betiltják a home office-t. Miért fordult visszájára a koronavírus-járvány alatt oly sikeresnek tűnő trend, amely szabad kezet, időt és teret adott a munkatársaknak?
Akár mediátorra is szükség lehet a dohányzók és nemdohányzók összebékítéséhez egy munkahelyen. Hogyan oldható fel az a konfliktus, hogy a dohányzók gyakrabban mennek ki szünetre, és megsértik a nemdohányzók egészséges munkahelyhez való jogát?
Potenciális konfliktusforrás a vállalatoknál a szabadúszók (freelancerek) foglalkoztatása, hiszen ők merőben más szabályok szerint működnek, mint az alkalmazottak. Mi kell ahhoz, hogy húzómotorként és ne kerékkötőkként tekintsenek rájuk a kollégák és a cégvezetők?
A passzív-agresszív, a nárcisztikus, a mikromenedzser, a szélsőséges perfekcionista és a káoszkapitány – összegyűjtöttük az alkalmatlan vezetők leggyakoribb típusait. Óriási károkat okoznak mindenkinek.
Kriptobányászok, influenszerek, AI-lektorok és a platformgazdaság (gig economy) munkavállalói – a digitális forradalom, a koronavírus-járvány és a mesterséges intelligencia boomja nyomán gombamód szaporodnak az új foglalkoztatási formák. A fizetések is olyan online platformokon áramlanak, amelyekre a hatóságok zömének nincs rálátása. Összegyűjtöttük, hogy kik, hogyan dolgoznak ebben az új világban, és milyen veszélyekkel néznek szembe.
Facebook-blokkoló, diktálószoftver, váltott műszak apával, a hagyományos munkaidő elengedése, feloldozás a lelkiismeret-furdalás alól? Számtalan módszer segíthetné a kisgyermekesek visszatérését a munkába, de a cégek nem túl nyitottak a Portfolio-nak nyilatkozó szakértő szerint. Mutatunk pár trükköt, amivel a kisgyermekes anyák visszatérhetnek a munka világába.
A brandjükre különösen ügyelő vállalatok gyakran büszkén hirdetik a nemek közti egyenlőséget a vezetői csapatban, miközben az eredmények sokszor köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit valójában e téren célul tűztek ki. Sőt, világszerte egyre több cégen belül nyílnak frontok a befogadó kultúra ellen, mert a fehér férfiak diszkriminálva érzik magukat.
A toborzási folyamatok zökkenőmentesítésében, de a piaci rések azonosításában is kitűnő szolgálatot tesz majd a mesterséges intelligencia. Összegyűjtöttük, hogy jelenlegi tudásunk szerint mi mindenben változtatja meg a munkahelyeket, és hogyan befolyásolja a fizetések szintjének alakulását.
Ironikus, de az, hogy bizonyos szakmák képviselőit heroizálja a társadalom, oda vezet, hogy ezek az emberek sokkal kevesebbet keresnek, és az átlagosnál is jobban kizsákmányolják őket.
Komoly jelentősége van a nyári szezonban a hatékony, koncentrált munkavégzésnek, hiszen ilyenkor az ember sokkal hajlamosabb elkalandozni, ráadásul a kollégák egy (nagy) része jól megérdemelt szabadságát tölti. A klímaváltozás az alvásminőséget is alapvetően befolyásolja, ami kedvezőtlen hatással van a dolgozókra, így nagy feladat hárul a menedzserekre. A vezetőknek azonban számos lehetőségük van arra, hogy a kritikus hónapok átvészelését segítsék. Ha rugalmatlanok, akkor viszont meg is tudják nehezíteni ezt az időszakot.
Az emberek egyre tovább élnek, csakhogy az élet egyre drágább. Egyre tetemesebb összegre van szükség, hogy a megszokott színvonalon tervezhessük idős napjainkat. Lehet, hogy itt az ideje újragondolni a munkaerőpiacról való kilépés ütemezését? Talán nem fogunk 65 évesen nyugdíjba menni, de lesz olyan, aki 75 évesen sem.
Azon túl, hogy a politikai viták megterhelik a kollegiális kapcsolatokat, a beosztottak és a vezetők közötti összhang – vagy annak hiánya – e téren akár a foglalkoztatási döntéseket is befolyásolhatja. Mégpedig erősebben, mint a munkavállalók faji hovatartozásának vagy nemének kérdése. Egyes vállalatok már tiltják a politikai vélemények kinyilvánítását. Mindez pedig a termelékenységre is hatással lehet.
Az emberek több mint felét teljes munkaidőben visszarendelték az irodába munkáltatóik, ami jelentősen növelte a bejárók költségeit, a hatékonyságot és a társas kapcsolatokat azonban sok esetben előre lendítette, derült ki a Deloitte kutatásából. A hibrid munkarend tűnik az ideális megoldásnak - a Z- és az Y-generáció tagjai számára legalábbis mindenképp.
A transzferárhoz kapcsolódó teendők részeként az adóhatóság felé beadandó országonkénti jelentési (CBC riport)... 
Az év vége felé a nappalok rövidülése rányomja bélyegét a hangulatunkra, hajlamosabbak vagyunk depresszióba esni....
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz... 
A gazdasági csúcsminiszter szereti hangoztatni, hogy alacsonyabb kamatszint kell Magyarországon, mert akkor nagyobb lesz...
Nagyjából 1700 milliárd forint szabadul fel a PMÁP-ból jövőre, a teljes pénzügyi szektor erre az összegre utazik....
A modernitás felé haladást úgy is lehetne értelmezni, mint az egyre nagyobb és áthatóbb állam kialakulását. Hol...
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
