Az egykori Napi Gazdaság, a Népszabadság, a Figyelő és a Világgazdaság gazdasági újságírója és szerkesztője, majd a Manager Magazin felelős szerkesztője volt. Jelenleg szabadúszóként dolgozik, 2021 júliusa óta a Portfolio külsős szerzője. Szakterülete a HR világa, különösen érdeklődik annak pszichológiai vonulata, a vezetőfejlesztés és a generációk munkaerőpiaci együttműködése iránt, okleveles business coach.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Az AI gyakorlatilag minden iparágat és szinte minden ember munkamódszerét átalakítja. A nagy technológiai cégek által – főként az öntanuló robotok boomja miatt – elbocsátott szakemberek azonban igazi Eldorádóra bukkantak a munkaerőpiacon. Tudásukra, tapasztalataikra ugyanis az egészségügytől a bankszektoron át a repülésig a legváratlanabb helyeken mutatkozik most kereslet.
Nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában komoly problémát jelent a vidéki térségek népességének drasztikus csökkenése. Hazánkban az országhatárokhoz közeli, illetve a belső periféria népessége esik leginkább. A kormány már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyekkel igyekeztek megtartani a kistelepülések népességét, ám sok tekintetben folytatódtak a kedvezőtlen trendek. Kevesebb a vendéglátóegység, csökken a kisboltok száma, és sok helyen nehéz orvost találni. A kérdés az, hogy a kabinet most bejelentett intézkedései lassíthatják-e a negatív tendenciát. Szakértők szerint olyan világtrendet látunk, aminek nehéz ellene menni, de komplex intézkedésekkel lehet eredményeket elérni.
A kisgyermeket nevelő nők lettek a koronavírus-járvány okozta lezárások abszolút vesztesei a munkaerőpiacon. Hátrányukat még 2023 végére sem sikerült ledolgozniuk, pedig óriási szükség lenne rájuk. Kisgyermekes anyák mindig is voltak, kérdés, hogy a foglalkoztatáspolitika és a versenyszféra cégei miért nem törődnek jobban azzal, hogy stabil feltételeket és egyszerű visszatérési megoldásokat kínáljanak nekik.
A kollégák érzelmi kimerültségéhez és a munkahellyel való elégedettség csökkenéséhez vezet, ha egy vezető rendszeresen humorizál - ezt a meglepő állítást támasztja alá két friss kutatás adata is.
Világszerte rendkívül rossz hatással lehet a vállalati sokszínűségi projektek sorsára Donald Trump. Az amerikai elnök ugyanis berekesztette az ún. DEI-programok működését a közszférában, ami a magánszektor cégeinek hozzáállását sem hagyja érintetlenül. De mi ezeknek a kezdeményezéseknek a célja, milyen eredményeket értek el eddig, és miért tart tőlük nem csak Trump, hanem például Mark Zuckerberg is?
Négy fontos okot azonosítottak a kutatók, amelyek miatt az emberek felmondanak a munkahelyükön. A megoldás korántsem olyan egyszerű, mint az alacsony fizetés vagy a hiányzó karrierlehetőségek.
Megkezdődött az Elon Musk által irányított elbocsátáshullám az Egyesült Államok közigazgatásában. Nukleáris biztonságért felelős szakemberek, légiirányítók, epidemiológiai kutatók is repülnek a Trump-adminisztráció érkezésével. Egy részüket - felmérve az okozott kockázatokat - már vissza is venné a kormányzat, csakhogy nem érik el őket.
Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke, egyike a legvitatottabb stílusú vezetőknek. Autoriter, provokatív, megosztó, emiatt számos kritika érte őt mind az amerikai, mind a nemzetközi politikai színtéren. Milyen vezető valójában Trump?
Magyarországon a 2 évnél fiatalabb gyermeket nevelő nők foglalkoztatási aránya alig harmada az OECD-átlagának. Azok a nők pedig, akik 2-3 gyermeket nevelnek, csak nagyon nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. Számos dologra lenne szükség ahhoz, hogy a kisgyermekes anyukák teljes állásban tudjanak dolgozni, hogy megkapják az szja-mentességet.
Hatalmas lendületet vett az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) fejlődése, és mára az egyik leginnovatívabb és legkeresettebb technológiai területté vált. De mit is csinálnak pontosan az AI-fejlesztők? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a mindennapjaikban? Hogyan válhat valaki AI specialistává, és mi vár rá a jövőben a milliós fizetéseken kívül?
Óvatos becslések szerint is több mint 500 ezer magyar él külföldön, miközben meghaladja a 100 ezret az ingázók (rövid ideje külföldön dolgozók) száma. A legtöbben Németországban, Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában képzelik el a jövőjüket. Ma már azonban nemcsak dolgozni, hanem tanulni is sokan mennének külföldre, utána azonban nem igazán jönnének haza. Miért költöznek külföldre a magyarok? Mi lehet a megoldás az agyelszívás kezelésére?
A 2008-as pénzügyi válság, a koronavírus-járvány, de a Brexit is olyan tanulságokkal szolgált a gazdasági-pénzügyi vezetők számára, amelyek merőben új megvilágításba helyezték a korábban megkérdőjelezhetetlen működési gyakorlatokat. Mik a tanulságai az elmúlt 20 év egyre sűrűsödő kríziseinek?
Számos helyzetben nem elsősorban a szakmai, hanem a mentális ütésállóság a lényeg egy vezetőnél. A bizonytalanságtűrés magas foka ugyanis ellenállóbbá és sikeresebbé teheti az egész vállalatot.
Sok vezető az online stratégiai és szerepjátékokat komolytalan tevékenységnek tekinti, amelyek csak ártanak a személyiségnek, a munkahelyen pedig a fegyelemnek és a termelékenységnek. A kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a játékok olyan kognitív, szociális és érzelmi készségeket fejlesztenek, amelyek igenis fontosak a szervezeti siker szempontjából.
Donald Trump egy tollvonással visszazavart az irodába 3 millió embert, és egyre több gigacég vezetője szorgalmazza a munkahelyre való fizikai visszatérést, miközben a munkavállalók - különösen a fiatalok - irtóznak az ötlettől. Néhány év múlva azok kerülnek többségbe a munkaerőpiacon, akik zöme felmond, ha nem dolgozhat otthonról. Vajon hogyan, mikor és kinek a javára dől el a hibrid és a távmunka lehetőségek megmaradásáért folytatott háború?
Érkezik az adómentes állatkeri belépő és a céges fitness, 400 ezer forint fölé nő a gyed maximuma, de felére csökken a duális képzésben tanulók foglalkoztatása után járó adókedvezmény időtartama – számos munkaügyi változás borzolhatja a kedélyeket 2025 január 1-jétől.
Igazi aknamezővé válhat az év végi céges party, ha az ember nem megfelelően felöltözve jelenik meg, esetleg túl sokat iszik, ezért személyeskedésbe torkolló vitába bocsátkozik a kollégáival, netán összegabalyodik a főnökével. Hogyan kerülhetők el a buktatók? Hogyan őrizzük meg professzionális mivoltunkat egy kötetlen eseményen?
Az év vége a számvetés, a lezárás, ugyanakkor az előretekintés időszaka. A vezetők számára a kettős szerepvállalás – a formális feladatok elvégzése és az informális kapcsolatok ápolása is – kulcsfontosságú. A jól szervezett év végi tevékenységek nemcsak a cég működésére, de a munkavállalók elégedettségére is pozitív hatással lesznek.
Az idei, közel 10%-os reálbéremelkedés után jövőre sokkal visszafogottabb mértékben nőhetnek a fizetések. Hogyan harcoljunk ki akkora fizetést, amekkorával tényleg elégedettek lennénk? Mivel érvelhetünk a magasabb béremelés mellett?