Az elmúlt években folyamatosan csökkent a dohányzó felnőttek száma a világon - közölte kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányipar nem adja fel, és meg akarja fordítani ezt a tendenciát.
PannErgy alulteljesített a hőértékesítésben az enyhe időjárás és a Miskolci Projekt késlekedése miatt; 2024-re mérsékelt EBITDA növekedést tervez menedzsment - közölte a vállalat.
Az eurózóna inflációs folyamata jó irányba halad - mondta Mario Centeno, Portugália jegybankelnöke kedden, annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában ülő kollégái az elmúlt napokban inkább szigorú hangokat ütöttek meg.
A Rossmann a 2025 végéig egy 28000 négyzetméteres logisztikai központ átadását tervezi Üllőn, amely egy 4000 négyzetméteres irodával egészül majd ki. A 20 milliárdos beruházás keretében egy olyan félautomata raktár épül fel, amely későbbiekben további bővítéseket is lehetővé tesz.
A német Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a német védelmi minisztérium egy hibrid orosz támadásra számít a NATO keleti szárnya ellen. A titkos dokumentum részletesen felvázolja a konfliktushoz vezető utat, amely 2025 nyarán tetőzhet.
Az adóparadicsomok, köztük Magyarország lesz az egyik fő haszonélvezője a globális minimumadónak - állapítja meg az OECD kedden kiadott munkadokumentuma. A tanulmány alapján világszerte közel 1500 milliárd dollárnyi, eddig alig adóztatott vállalati profit után számíthatnak plusz bevételekre az egyes országok. Ráadásul idővel tovább nőhet a megadóztatott nyereség aránya, ahogy egyre több ország vezeti be az új rendszert, valamint ahogy fokozatosan kivezetik az átmeneti kedvezményeket.
Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
A tavalyi év világszerte sok munkavállaló számára a home office-ból az irodába való visszatérést (return to office – RTO), vagy legalábbis e két munkavégzési forma ötvözetét, a hibrid modell bevezetését hozta el. HR-szakértők szerint az idei évnek már arról kell szólnia, hogy a cégek miként töltik meg valódi tartalommal a hibrid modellt, és növelik ezzel a dolgozók termelékenységét, hogy az RTO-előírások bevezetése ne csupán azt jelentse, hogy heti meghatározott napra visszarendelik az alkalmazottakat az irodába, ahol lényegében ugyanazt a munkát végzik el, amit távmunkában is el tudnának.
December 1-je óta nemcsak az alapkezelők, biztosítók és pénztárak betétei, valamint a 20 millió forintnál nagyobb lakossági betétek esnek a betéti kamatsapka hatálya alá, hanem a vállalkozások betéti kamatát is maximálta a kormány, összegtől függetlenül, idén április 1-jéig. A legutóbbi 3 hónapos disztkontkincstárjegy-aukcióhoz kötött felső határ alapján nem fizethetnek 6,96%-nál magasabb kamatot a cégeknek jelenleg a bankok, és ez a felső érték hetente változik. Megkérdeztük a bankokat, mit ajánlanak így a cégeknek likviditáskezelés, pénzügyi hozamtermelés céljából. Legtöbbjük válasza alapján érdemes egyedi betéti ajánlatot kérni, és a befektetési alapokról, intézményi állampapírokról, stukturált megoldásokról sem szabad megfeledkezni.
Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója a bankja értékének növelésére törekszik, ezért olyan európai pénzintézetek felvásárlását fontolgatja, mint a Commerzbank és az ABN Amro - jelentette a Bloomberg.
Talán nem lenne túlságosan nagy elvárás egy munkavállaló részéről, hogy megtudja, mennyi pénzért dolgozik. A pedagógusoknál azonban még a szakszervezeteknek sincs információja arról, miként alakulnak a fizetések. Konkrét pedagógus besorolás még nincs arról, hogy mi alapján lépi meg a kormány az oktatásban dolgozó tanárok, óvónők és a diplomás bölcsődei dolgozók béremelését. Az átlagos, 32,2 százalékos jövedelememelkedés a szakszervezetek szerint csökkentheti az oktatás területéről az elvándorlást, azonban nagy esély van arra, hogy nem mindenkinek nő ennyivel a bére. Egyebek mellett nem világos, hogy a fizetési sávhatárokon belül valóban a teljesítmény határozza-e meg a béreket, és ha igen, akkor milyen kritériumokat vesznek majd figyelembe az intézményvezetők. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján megszűnhettek a pályán töltött évek alapján meghatározott bérkategóriák, tehát az oktatásban töltött évek automatikusan nem számítanak az illetményekbe, helyette új besorolási kategóriák lesznek, ezért sok múlik azon, hogy egy pedagógus melyikből melyikbe kerül. Ráadásul idővel akár csökkenhet is a pedagógusok bére az emelés után, ami teljesen megdöbbentette a szakmát, másrészt feszültségeket eredményezhet a tanárok körében, ami nem csak az ő teljesítményükre lesz hatással.
A közmédia ügyét követően újabb hatalmi összecsapás bontakozott ki a jelenleg ellenzékben lévő Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Duda államfő és az októberi választásokon nyertes Donald Tusk között. Ezúttal az váltott ki konfliktust, hogy a bíróság decemberben börtönbüntetésre ítélt két PiS-párti képviselőt egy 2007-es ügy miatt, miközben Duda már évekkel korábban kegyelmet adott nekik. A köztársasági elnök és az ellenzék szerint a két képviselő „politikai fogoly”, a kormánypártok szerint viszont az igazságszolgáltatás csak a munkáját végezte, és minden a jogszabályoknak megfelelően történt. Az államfő most újabb kegyelmi eljárást kezdeményezett, miközben a PiS nagyszabású tüntetést tartott csütörtök este.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.
Kijött a KSH friss, decemberi inflációs adata, ezzel pedig eldőlt az inflációkövető állampapírok számára kulcsfontosságú adat is, a tavalyi éves átlagos infláció. A friss számok alapján a tavaly november 28-áig elérhető, az utolsó pillanatban még sokak által választott 2033/I sorozat kamata a 25 bázispontos kamatprémium miatt 17,85% lesz. Mutatunk egy állampapírt is, amely 20,6%-ot fog fizetni.
A Goldman Sachs korábbi menedzsere mintegy egymillió fontot követel a Wall Street-i bank londoni egységétől, mivel azt állítja, hogy a zaklatások és a "diszfunkcionális munkahely" tönkretette fizikai és lelki egészségét - írja a Reuters.
Nagyot ment tavaly a Magyar Telekom árfolyama, és úgy tűnik, hogy idén is folytatódik a jó széria, az elmúlt napokban tovább száguldott a rakéta. Összeszedtük, hogy milyen fundamentális okok állnak az emelkedés mögött, mit gondolnak az elemzők, és mit mutat a technikai kép.
Továbbra is a legesélyesebb republikánus jelölt a felmérések szerint Donald Trump a novemberi amerikai elnökválasztások előtt, így egyre reálisabb esélye van, hogy négy év után jövő januárban visszatérjen a hatalomba. A gazdasági szereplők többségének nincsenek jó tapasztalatai a Trump-éráról, a legtöbben a kiszámíthatatlanságot és a kaotikus gazdaságpolitikai döntéshozatalt emelik ki a 2016-2020 közti időszakból. De mire számíthat Amerika és a világ, ha ismét Trump lesz az elnök?
A dagály az összes hajót megemeli, és most dagály van a tőzsdéken, a jó hangulat pedig felfelé húzhatja az elfeledett, nehéz sorsú, nyomott árazású részvényeket is. Mutatunk néhány példát olyan papírokra, amik elképesztően alacsony árazási szorzón forognak.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.