A korábbi tervekkel szemben Magyarországon eddig nem történtek lényegi intézkedések az öreg, szennyező személyautók bizonyos városi területekről való kitiltása, valamint a leselejtezett nyugati autók behozatalának és forgalomba állításának visszaszorítása érdekében.
Irigylésre méltó működési környezet, jóval az átlagon felüli negyedéves teljesítmény, rendkívül magas osztalék – ha ezzel mind rendelkezik egy magyar vállalat, akkor mégis miért esik már hónapok óta meredeken az árfolyama? Valamit nem veszünk észre? Vagy pont, hogy most kell alaposan bevásárolni? Mit gondolnak az elemzők, mit mutat a technika? Számos fontos kérdés, ezekre igyekszünk minél több kapaszkodóval szolgálni elemzésünkben.
A hőhullámokon, hőmérsékleti rekordokon való szörnyülködés helyett érdemesebb az óceánokon és az állandó jég birodalmában körülnézni. A globális tengerszint Földünk „hőmérőjének” tekinthető, emelkedése a bolygó felmelegedését mutatja. Teljesen felesleges tehát a klímaszkeptikusokkal a globális átlaghőmérséklet mérési pontosságáról vagy számítási módszereiről vitázni, Földünk felmelegedésének ténye elvitathatatlan. A globális felmelegedés kezelésével kapcsolatos „még van időnk” narratívával szemben valójában már beindultak hatalmas léptékű öngerjesztő természeti folyamatok.
Ma hajnalban közzétette idei második negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok bár messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, de az elmúlt hónapokban több tekintetben is rendkívül kedvezően alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a megugró gázárakra és az emelkedő olajárakra, vagy akár a Downstream szegmensnél látott magas keresletre gondolni - elsősorban ezeknek köszönheten nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, a friss számok ismeretében a 2024-es célszámokat megerősítette a Mol.
Az elmúlt időszak a diszkontok térnyeréséről szólt Magyarországon. Amíg a három hazai üzletlánc egységeinek száma hat év alatt több mint 9 ezerről 7 ezerre csökkent, addig a multik növekedtek – derült ki a Területi Statisztika júliusi számában megjelent elemzésből. A hazánkban működő élelmiszer-ellátási láncok hálózatának formálódása, 1989–2023 című cikkében Sikos T. Tamás és Szendi Dóra, a Miskolci Egyetem kutatói azt írják, hogy a jövőben a piacon további jelentős koncentrációs folyamatok várhatók.
Hétfőn tovább vette saját részvényeit az OTP, ezzel a bank már összesen 57 milliárd forint értékben vásárolt az összesen 60 milliárd forintos program keretében.
A csúcsra pörgetett légkondicionáló használat mellett három másik külföldi ok is hozzájárult ahhoz, hogy júliusban elképesztően magas, 500-1000 euró közötti nagykereskedelmi áramárak alakultak ki Magyarországon az esti órákban – magyarázta Mátrai Károly az Indexnek. Az MVM vezérigazgatójának felsorolása alapján ezek között nincs benne az Ukrajna felé felfutott magyar áramexport, hiszen magyarázata szerint azt részben, vagy egészben a magyar naperőművek napközbeni (túl)termeléséből tudjuk megoldani. Ez azt is jelenti, hogy az itthoni áramárak nem esnek napközben olyan mélyre, mint az ukrajnai export lehetősége nélkül, ez pedig a hazai naperőművek megtérülési helyzetén is javít. Mátrai a közelmúltbeli balkáni áramszünet kapcsán jelezte: itthon sem zárhatók ki áramszünetek, de mindent megtesznek ennek elkerülésére, és jelentős hálózatfejlesztések zajlanak az országban. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt.
A közvélekedéssel ellentétben az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése a négy évtizedes Chevron-doktrína hatályon kívül helyezéséről jó eséllyel a testület eddigi leginkább vállalkozásellenes ítéletei közé tartozhat. A vállalatoknak – különösen az erősen innovatív cégeknek – okozott kár súlyos lehet, és hosszú távon komoly következményekkel járhat az amerikai gazdaságra nézve.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az energiaátállás Európában és Magyarországon, miután 2024 első fél évében a nap- és szélerőművek a történelem során először már több villamos energiát termeltek, mint a fosszilis erőművek - áll az EMBER nevű thinktank új jelentésében. A nap- és szélenergia részaránya 30%-ra emelkedett, míg a szén-, földgáz- és olajtüzelésű erőművek részesedése 27%-os történelmi mélypontra ereszkedett az EU villamosenergia-termelésében az idei első fél évben. A kedvező időjárási körülmények által is elősegített folyamat eredményeképpen a fosszilis alapon termelt elektromos áram mennyisége 17%-kal csökkent 2023 hasonló időszakához képest. Az, hogy az EU fosszilis alapú áramtermeléstől való függősége történelmi mélypontra süllyedt 2024 első felében, még jelentősebb fejlemény annak fényében, hogy a tavaly őszi fordulatot követően folytatódott a villamosenergia-kereslet növekedése, az áramárak pedig lényegében visszatértek az energiaválság előtti szintre.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
Az orosz fosszilis energiahordozók virágzó kereskedelmének érzékeléséhez elég csak egy Boszporusz menti kávézóba menni. Márciusban egy isztambuli teraszon teát szürcsölgetve figyelhettem meg, ahogy két óra alatt legalább négy tanker – amelyek később nyílt forráskódú tengeri közlekedési weboldalak segítségével lettek beazonosítva – orosz nyersolajat és finomított olajtermékeket szállított a világ egyik legforgalmasabb hajózási csomópontján keresztül.
Jóllehet elsőre jóval többnek érződik, csupán másfél hét telt el Joe Biden amerikai elnök azon sorsfordító közleménye óta, miszerint visszalép a 2024-es elnökválasztási versenytől, és Kamala Harris alelnököt támogatja a jelöltség átvételében. Bár ezt megelőzően bőven akadtak olyan hangok, akik nyílt versenyt szerettek volna látni a párton belül, Harris nem késlekedett, és már a vasárnapi bejelentés után 48 órával gyakorlatilag bebiztosította, hogy novemberben ő szálljon ringbe a republikánus zászlóvivővel, Donald Trumppal szemben. Ami a fejére fordult verseny jelenlegi állását illeti, az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is nyilvánosságra került, amely immár nem elméleti síkon, hanem a valóságban méri össze Harris és Trump esélyeit. A korai számok pedig azt mutatják, Kamala Harrisszel az élen valóban egy vadonatúj párbaj vette kezdetét.