Az elmúlt hónapokban alaposan elromlott a hangulat a tőzsdéken, jelentősen estek a világ vezető részvényindexei több kockázati tényező miatt, melyek között kiemelt helyen szerepel az infláció és az annak megfékezésére adott jegybanki válaszok. Scott Minerd, a Guggenheim Partners befektetési igazgatója is utóbbit emelte ki, amikor legutóbbi interjújában arról beszélt, hogy ez a mostani esés még csak a kezdet a részvénypiacok számára és az előttünk álló hónapokban tovább fokozódhatnak a longosok fájdalmai.
Egy szavazás eredménye szerint a JP Morgan részvényeseinek többsége nem ért egyet azzal az 52,6 millió dolláros részvényopciós díjazással, amelyet Jamie Dimon bankvezérnek ajánlott fel az igazgatótanács tavaly azért cserébe, ha még legalább 5 évig marad a posztján – számol be a hírről a Reuters.
Mi lesz a magyar gazdaság egyensúlyával, az inflációval és a forinttal, mi lesz a hitelezéssel és mibe érdemes fektetni most? Bod Péter Ákos, Tardos Gergely és Zsiday Viktor válaszolt Madár István, a Portfolio vezető elemzőjének makrogazdasági kérdéseire a Portfolio mai Hitelezés 2022 konferenciájának utolsó panelbeszélgetésében.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Egyre nő az esélye a "kemény landolásnak" az Egyesült Államokban, a részvény- és kötvénybefektetők aggódnak a lassú gazdasági növekedés miatt - hívja fel a figyelmet a Morgan Stanley.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
Áprilisban ismét az ingatlanalapoké lett a legnagyobb vagyont kezelő kategória a befektetési alapok között, azt gondolhatnánk, hogy a magyarok elkezdtek ismét nagyobb pénzeket tenni a kategóriába. A számok mögé nézve azonban a valóság mást mutat. Mindeközben az árupiaci alapok menetelése tovább folytatódik, a kategória az év első hónapjában már 16,5%-ot hozamot hozott.
Megválasztotta a parlament Magyarország miniszterelnökének Orbán Viktort, aki hétfőn le is tette esküjét az Országházban. A miniszterelnök szerint a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka elé nézünk, és közben a kormány célja a teljes foglalkoztatás, a családtámogatások, a nyugdíjak értékének és a rezsicsökkentés megvédése. Az inflációra két lépésben tervez reagálni a kormány. Óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket hoznak majd, az eredmények szeptemberben látszani fognak, év végére pedig tartósan elviselhető állapotokra számítanak.
Globálisan még nem tért magához a szektor, azonban érezhető a fellendülés a koronavírus-járvány okozta nehézségek után a hazai turizmusban - mondta a Portfolio-nak Kovács Balázs. A Danubius Hotels vezérigazgatója óvatos optimizmussal tekint a közeljövőre, már csak azért is, mert a Budapest Airport 80 százalékra várja a kapacitások visszarendeződését 2019-hez képest. Tehát, turista várhatóan lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt kieső orosz vendégek hiányát bizonyos hazai desztinációk valószínűleg megsínylik. A vezérigazgató értékelve a hazai turizmusfejlesztést megjegyezte, hogy a hazai szállodaipar szempontjából rendkívül fontosak a nemzetközi sportesemények; vonzóvá teszik mind az országot, mind a fővárost a turisztikai attrakciók, azonban egy dolog még hatalmasat tudna lendíteni a fővárosi hivatás- és konferenciaturizmuson. Utóbbira egyébként nagyon nagy szükség is van: a vidéki szállodák foglaltság tekintetében jól állnak, azonban ez a főváros számára nem megnyugtató, mivel az utolsó járvány előtti békeévben, 2019-ben az országos szállodapiac bevételének a fele Budapesten keletkezett. A szállodaárak kapcsán Kovács Balázs rávilágított, hogy a növekvő energiaárak és a bérinfláció következtében jelentősen megnőttek az önköltségeik, ez pedig a drágulásban tükröződik.
Az év elején erős növekedést mutatott a magyar gazdaság, azonban az orosz-ukrán háború komoly felhőket hozott az égre – kezdi friss értékelését a magyar gazdaságról az Európai Bizottság. A brüsszeli testület számításai szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9%-os hiánycélja, részben azért, mert a rezsicsökkentés hatalmas terhet ró a költségvetésre.
Az elmúlt 50 év amerikai tőzsdetörténelmében három nagyon komoly medvepiac volt. A három évszám, amikor megindult az S&P 500 index lefeleződése, az 1973-as, a 2000-es és a 2008-as volt. Jelenleg szinte minden világgazdasági kockázat fennáll, amelyek ebben a három büntetőévben egyedileg voltak jelen. A kérdés már csak az, hogy ezen büntetőidőszakok árnyéka milyen mértékben vetül rá az idei évre?
2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak. A COVID-válság hatása még kissé érződik, viszont a háború hatásai még nem gyűrűztek be egészen Magyarországra, emiatt idén várhatóan már nem áll vissza a járvány előtti jólét.
A holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok a magyar gazdaság dinamikus bővülését jelzik majd - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az év hátralévő részében azonban már erőteljes lassulás következhet be a kedvezőtlen globális környezet hatására. Akár még recesszió is lehet az idén.
Nincs kőbe vésve a recesszió, de a vállalatoknak és a fogyasztóknak is fel kell készülniük rá – nyilatkozta a Goldman Sachs elnöke. Szerinte a Fed jól reagált a történelmi jelenőségű árnövekedésre.
Az elmúlt 2 év a globális pandémia ellenére meglepően jól alakult a nemzetközi tőkepiacokon. Az idén azonban, különösen február vége óta drámaian megnőtt a bizonytalanság. Egy évtizedek óta halottnak vélt démon árnyéka vetült a világgazdaságra és a tőkepiacokra, a stagflációé. A stagfláció egy olyan gazdasági környezetet jelent, ahol az infláció annak ellenére magas szinten marad, hogy jelentősen lassul a növekedés. A félelmeket elsősorban két tényező táplálja: egyrészt az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és az ezzel összefüggő szankciókkal kapcsolatos európai energia krízis, másrészt az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy a Federal Reserve küzdelme a 40 éves csúcsokat verő inflációval nem vezet-e végül recesszióhoz az amerikai gazdaságban.
Az utóbbi tizenkét hónapból tízet erősödéssel zárt a dollár az euróval szemben, a maradék kettő is inkább stagnálásnak nevezhető, mint dollárgyengülésnek. Ritka az, hogy a világ legfontosabb devizapárja ennyire egy irányba mozogjon tartósan, ez pedig a forintnak sem jó hír. De miért kell félve néznünk az euró-dollár grafikont, amikor a forint szempontjából elvileg jó hír kellene, hogy legyen az euró gyengülése?
Nehéz helyzetben van a jegybank, az infláció elleni harc fájdalommal járhat - mondta Jerome Powell Fed-elnök a Marketplace-nek adott interjújában. Powell az interjúban többször is kihangsúlyozta, hogy az elsődleges cél az infláció mérséklése, és a múltkori üléssel ellentétben ezúttal a 75 bázispontos kamatemelést sem zárta ki.
Jelentősen növelte a román jegybank az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
