Az olaj sokkal több bevételt hoz Oroszország számára, mint a gáz: 2021-ben csaknem háromszoros volt a különbség az olajból és a gázból származó exportbevételek között. Vagyis ha csökkenteni szeretnénk Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételi forrásait, akkor az olaj jobb célpont, mint a gáz.
Rendkívüli stabilitásnak és magas jövedelmezőségnek örvendett a magyar bankszektor az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt két hónappal, 2021 végén, mintha csak egy újabb válság kezelésére készítették volna fel teljeskörűen. Az MNB friss adatai szerint tőkében 2,3-szorosan, likviditásban 2,2-szeresen teljesítette túl a szektor a követelményeket, egészséges megoszlásban. A bankok tavalyi rekordszintű, 820 milliárd forintos nyereségére most nem érdemes irigykedni: a hitelezés fenntartását és így a magyar gazdaság stabilitását biztosító fontos fegyvertényről van szó.
Több mint 610 ezer ember nettó vagyona haladta meg a 30 millió dollárt tavaly a Knight Frank friss elemzése szerint. Különösen Észak-Amerikában ugrott meg a gazdagok száma, Európában országok szintjén az Egyesült Királyság és Franciaország emelkedik ki. A tanulmányból kiderül azonban az is, hogy Magyarországon közel 31 ezer embernek volt tavaly legalább egymillió dollárja.
2021-ben a bankszektor konszolidált szinten 820 milliárd forintos nettó nyereséget ért el, amely az előző évben elért nyereség több mint duplája – közölte az MNB. A számok részletesebb értékelésével kedden jelentkezünk.
Új METÁR-tender kiírást tett közzé a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) március 4-én. Az újonnan létesítendő és már működő, 5 és 50 MW közötti teljesítményű megújulós erőművek villamosenergia-termelését ösztönző pályázat több fontos eltérést mutat a korábbiakhoz képest. Az egyik, ha nem a leglényegesebb újdonság, hogy a nyertes pályázóknak akkumulátoros energiatárolót is telepíteniük kell a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát elősegítendő, ami egyben azt is jelzi, újabb mérföldkőhöz ért a hazai napenergia-szektor fejlődése.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása és annak eszkalálódása óta a befektetők szabadulnak a kockázatosabbnak vélt befektetési eszközöktől és igyekeznek fedezékbe vonulni. Ebben a kockázatkerülő hangulatban a régi reflexek alapján előkerülnek a hagyományosan menedéknek tekintett eszközök: száguld a dollár, a svájci frank, az amerikai kötvények, az arany. Megindult a nagy átrendeződés a tőkeáramlásban, kérdés: mit hoz középtávon egy új világrend.
Sikerült teljesíteniük az 1300 milliárd forint feletti éves díjbevételre vonatkozó várakozásokat tavaly a magyar biztosítóknak, a részletekről a friss MNB-statisztikák alapján Pandurics Anett (képünkön), a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) hamarosan távozó elnöke beszélt a szervezet mai online sajtótájékoztatóján. A háborús körülményeket szinte az összes biztosítási szerződés kizárja a fedezetek közül, a magyarországi biztosítók közvetlen kitettsége pedig elhanyagolható az orosz-ukrán háborúban érintett országok felé.
A járvány okozta kezdeti lassulás után tavaly már ismét gyorsulva, 10,4%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele. A rendszeres díjas unit-linked életbiztosítások valósággal szárnyaltak: 34%-kal több pénzt helyeztünk el ezekben, mint az „utolsó békeévben”, 2019-ben, miközben a szerződésszám messze nem nőtt ilyen mértékben. A nem-élet üzletág, azon belül különösen a kgfb egyelőre lassabban növekszik, ami jórészt az alacsonyabb kárkifizetésekkel magyarázható, de az infláció miatt átmenetinek tűnő jelenség. A biztosítók profitja valamelyest csökkent: 82-ről 80 milliárd forintra. Március 29-ei Biztosítás 2022 konferenciánkon részletesen foglalkozunk a témával, érdemes mielőbb regisztrálni a hibrid formában zajló rendezvényre.
Az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva nemcsak a Nyugat, az Európai Unió, sőt a nyugati országokkal szoros kapcsolatban lévő államok (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália) zártak össze, hanem olyan európai országok is szinte 180 fokos fordulatot mutattak be, amelyek a két nagy európai szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió egyikéből, vagy mindkettőből kimaradtak. Az Oroszországhoz közel fekvő Finnországban és Svédországban többé már nem tabu a katonai semlegesség. A nem EU-tag, de NATO-tag Norvégia szintén kemény lépéseket tett Oroszország ellen, feladva több évtizedes politikáját, miszerint nem szállít fegyvereket háborúban álló nem NATO-országoknak. A tehetős oroszok által eddig kedvelt és/vagy az Oroszországgal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló olyan országok, mint a nem NATO-, de EU-tag Ausztria, Ciprus és Málta, illetve a teljesen semleges Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, a katonai szövetséghez csatlakozott Írország pedig nem katonai jellegű segítséget is felajánlott Ukrajnának.
Ukrajnában háború van, Oroszország korábban soha nem látott szankciókat kapott, az OTP-nek pedig mind a két országban van bankja. Ez mozgat most mindent, vélhetően ez köti le a menedzsment energiáinak nagy részét, és ez rángatja az OTP árfolyamát is. Kijött a bank legfrissebb gyorsjelentése, amiből pontosabb képet kaphatunk arról, mit veszíthet, mennyit bukhat az OTP Ukrajnában és Oroszországban. Nem keveset. A jó hír viszont az, hogy a bankcsoport tőkehelyzete erős, és a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulásával is az maradhat. 2021 sok szempontból rekordév volt az OTP-nél, csúcson a hitel- és betétállomány, rekordszinten a bevétel és a profit, még az ukrán bank is rekordprofitot szállított, ha valahogy, akkor így érdemes nekimenni egy válságnak. Ha nem lenne a háború, egy ilyen gyorsjelentésre szépen emelkedhetne az OTP árfolyama, de most éppen lángokban áll egy ukrán atomerőmű, nehéz erre mit mondani.
Kiemelkedő profittal zárta a tavalyi évet a magyar Raiffeisen Bank, továbbra is erős a hitelezés és dinamikusan nőtt a betétállomány is. A növekedés 2022-ben is hasonló ütemben folytatódik - közölte a hitelintézet, hangsúlyozva: a bank tőkehelyzete stabil, likviditása az MNB elvárásait is többszörösen meghaladja, az orosz-ukrán konfliktus nincs közvetlen hatással a hazai pénzintézetre.
Az elmúlt napokban az OTP részvényeinél a napi elmozdulás egysége a 10 százalék lett, teljesen normális a két számjegyű emelkedés vagy esés, elképesztő a volatilitás. Ráadásul ha csak az OTP-ről szóló cikkeink olvasottságát nézzük, akkor kis túlzással a féláron kínált OTP-részvényekben pörög a fél ország.
Egyre több az olyan jel, amely arra utal, hogy jelentős az Európába irányuló orosz olaj- és gázszállítások zavartalanságával kapcsolatos kockázat, így röviden összefoglaljuk, hogy Európában melyek a legfontosabb tényezők.
A nyugati bankok közül az osztrák Raiffeisen Bank Internationalnek a legnagyobb a vesztenivalója az orosz, ukrán és fehérorosz részvétellel zajló háborún és a szankciókon. Erre a három országra koncentrálódik hitelállományának 14 és tavalyi nyereségének 40 százaléka, ami a legnagyobb arányú kitettséget jelenti a háborúban érintett országok felé. Nem véletlenül esett a társaság tőzsdei értéke a felére három hét alatt, és egyelőre csak a leginkább kockázatkeresőknek érdemes elgondolkodniuk a vételen annak ellenére, hogy az elemzőkhöz képest a menedzsment rendkívül derűlátó.
Az orosz-ukrán háború ráirányította a befektetői figyelmet a kriptovalutákra, vannak olyanok, akik szerint részben ezen eszközök használatán keresztül kerülhetik meg a szankciókat az oroszok, Ukrajna pedig már több millió dollárnyi kriptovalutát kapott támogatásként - ezek ráirányították a figyelmet arra, hogy van valós haszna a kriptoeszközöknek, nem csak befektetési, hanem fizető-és menekülőeszközként is képesek működni. A jelenlegi árfolyammozgásokat nézve reálisnak tűnik ez a forgatókönyv, az orosz rubelben denominált bitcoin kereskedési volumene tavaly május óta a legmagasabb szintet érte el, míg az ukrán kriptotőzsde napi forgalma több mint háromszorosára nőtt. Emellett tegnap is történtek fontos események a piacon, a Binance kriptotőzsde közölte, hogy bár blokkolni fogja a szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek számláit, de nem fogja egyoldalúan befagyasztani az összes orosz felhasználó számláját. Emellett az eBay elkezdte vizsgálni a kriptovaluták fizetőeszközként való hozzáadásának lehetőségét.
Az organikus növekedés mellett a 4iG számos akvizíciót is végrehajtott az elmúlt hónapokban, az informatika minden területén az első számú magyarországi rendszerintegrációs vállalattá vált, részben az új leányvállalatoknak köszönhető, hogy a vállalat új bevételi és profitrekordot ért el tavaly.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus eszkalációja jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel jár, amely három fő területen, az energiaárakban és ellátásban, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban érezteti majd leginkább a hatását. A helyzet értékelésének kulcsa, hogy Oroszország ma sokkal erősebb pozícióban van akarata érvényesítéséhez, mint 2014-ben a Krím elfoglalásakor – állítják az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research elemzői az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait vizsgáló elemzésükben.
A kényelmi papucsok piaca konzervatív, de stabil. A Batz 600 tagból álló kiskereskedelmi hálózatot lát el a régióban, a cipőpiacon radikálisan új modell alapja a bizományosi értékesítés.
Az ukrajnai háború újra ráirányította a figyelmet a védelmi szektor vállalataira, a hadászati eszközök, akár komplett rendszerek gyártásával, telepítésével és működtetésével foglalkozó cégek a tőzsdén is egyre népszerűbbek, miközben a szélesebb részvénypiacok idén mínuszban állnak, a védelmi szektor szárnyal. Németország masszív haderőfejlesztésbe kezd, idén plusz százmilliárd eurót költ a hadseregre, a hír alaposan megmozgatta ma a védelmi szektor vállalatainak árfolyamát, többek között a Magyarországon üzemet építő, és a 4iG-vel stratégiai partnerségre lépő Rheinmetallét is.
Közzétette legfrissebb számait az Alteo, a cég megugró árbevételről és profitról számolt a 2021-es évet, illetve a tavalyi negyedik negyedévet tekintve. A cég fennállásának legmagasabb eredményszámait produkálta 2021-ben, ami részben a kedvező piaci körülmények okoztak, és az év folyamán tapasztalt extrém magas kiegyenlítő árak, valamint a különösen a második félévben jelentkező, kiemelkedően magas energia árak és azok volatilitása.