Juncker azzal érvelt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása esetén az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye – amely kollektív védelemről rendelkezik – közvetlen konfrontációt idézhetne elő Oroszországgal.
Mivel Ukrajna háborúban áll, a volt bizottsági elnök szerint jelenleg kizárt, hogy a szövetség tagjává váljon.
Ezzel szemben Donald Trump volt amerikai elnök többször hangoztatta, hogy éppen a NATO bővítésének lehetősége váltotta ki az orosz inváziót, amit Juncker határozottan cáfolt.
A Nyugat soha nem tett olyan ígéretet Moszkvának, amely szerint nem terjeszkedik Kelet- és Közép-Európában
– mondta a politikus.
A volt bizottsági elnök kitért Trump és Putyin közötti jó viszonyra is. Juncker emlékeztetett arra, hogy Trump elnöksége alatt rendszeresen szorgalmazta Oroszország visszavételét a G7 csoportba, amely a Krím annektálása után vált G8-ból G7-té.
Juncker szerint az amerikai exelnök nyilatkozatai – beleértve azt az állítását, hogy Ukrajna NATO-tagsága „az egész konfliktus kiváltó oka lehetett” –
félrevezetők és nem felelnek meg a valóságnak.
A politikus a háború lezárásának kérdését is érintette. Szerinte Ukrajna nem fogadhat el olyan békemegállapodást, amely nem tartalmaz biztonsági garanciákat, és hangsúlyozta, hogy a konfliktus befejezése kizárólag Ukrajna beleegyezésével történhet. Ugyanakkor hozzátette, hogy
bár az EU jelenleg rendkívül bizalmatlan Oroszországgal szemben, hosszú távon valamilyen formában fenn kell tartani a kapcsolatokat Moszkvával.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban Juncker világossá tette, hogy az ország még nem áll készen a teljes jogú tagságra.
Ehelyett egy olyan korlátozott EU-tagságot javasolt, amely hozzáférést biztosítana az egységes piachoz, de nem járna szavazati joggal.
Indoklásában kitért az ukrán gazdaság gyengeségeire, az állami intézmények fejletlenségére és a korrupció jelenlétére, amelyek szerinte akadályozzák az ország teljes körű integrációját az Európai Unióba.
Címlapkép forrása: Harald Tittel/picture alliance via Getty Images
