Az Európai Unió vezetői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójukon egységesen megszavazták az Európai Bizottság hét elején bemutatott nagyszabású védelmi beruházási tervét, miközben Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok a kontinens biztonságát garantáló vállalásai várhatóan gyorsan részben vagy teljesen megszűnnek.
Az Európai Tanács döntése egyértelmű válasz az egyre bizonytalanabb geopolitikai helyzetre és az orosz fenyegetésre
– fogalmazták meg a tanácsi zárónyilatkozatban.
Az uniós vezetők célja, hogy csökkentsék stratégiai függőségeiket, fejlesszék az európai védelmi ipart és gyors ütemben pótolják a hiányosságokat.
A tagállamok vezetői végül nem írták át az eredeti terveket, a most elfogadott intézkedések szorosan követik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének néhány nappal korábban bemutatott újrafegyverkezési tervét, a ReArm Europe-ot.
A tagállamok minden lehetséges forrást mozgósítanak:
- rugalmasabbá teszik a költségvetési szabályokat,
- bevonják az eddig fel nem használt strukturális alapokat,
- és egy új hitelkeret révén akár 150 milliárd eurónyi közös hitelt vehetnek fel.
Ezen kívül az Európai Beruházási Bank (EIB) is bővítheti védelmi célú portfólióját, miközben a magántőke bevonását is ösztönzik.
Összességében az EU a következő öt évben akár 800 milliárd eurót is fordíthat védelmi kiadásokra, bár ennek tényleges felhasználása még kérdéses.
A csúcstalálkozón meghatározták azokat a területeket, ahol azonnali beruházásokra van szükség. Kiemelt prioritásként kezelték
- a lég- és rakétavédelmet,
- a dróntechnológiát,
- a mély csapásmérő képességeket,
- a katonai mobilitást,
- az űrtechnológiát,
- valamint a mesterséges intelligencia védelmi alkalmazásait és a kibervédelmet.
Egy uniós diplomata szerint ez az első alkalom, hogy az Európai Tanács ilyen konkrét és célzott módon határoz meg védelmi fejlesztési irányokat, ami azt jelzi, hogy a tagállamok tisztában vannak függőségeikkel és hiányosságaikkal, és hajlandók gyorsan cselekedni – számolt be a Les Echos francia lap.
Egy kritikus azért volt
Giorgia Meloni a zárt ajtók mögött világossá tette, hogy nem tetszik neki az Európai Bizottság azon terve, hogy akár 150 milliárd eurós hitelt küldjön a kormányoknak a katonai kiadások növelésére: ReArm Europe.
Az olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy szem előtt kell tartani a közvélemény megítélését, mivel a biztonság nem csak a fegyverekről szól – mondta egy, a megbeszélést ismerő uniós tisztviselő a Politicónak.
A vezetők ugyanakkor nyitva hagyták a lehetőséget újabb fejlesztések számára. Felmerült például az eurókötvények bevezetése, amely lehetővé tenné a védelmi költségek közös finanszírozását és az uniós tagállamok közötti tehermegosztást.
Emellett szóba került az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) forrásainak átcsoportosítása is, amely akár 620 milliárd euróval is hozzájárulhatna a védelmi kiadásokhoz.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki jelenleg az EU soros elnöki tisztségét tölti be, úgy fogalmazott, hogy Európának meg kell nyernie ezt a „fegyverkezési versenyt”, és a mostani döntés fordulópontot jelenthet az uniós védelmi stratégiában.
A védelmi beruházások kérdése különösen Németország számára vált meghatározóvá. Berlin több százmilliárd euró mozgósítását tervezi saját haderejének fejlesztésére, és ennek érdekében az EU hosszú távú költségvetési szabályainak reformját is szorgalmazza. Hogy pontosan milyen szabályokat és hogyan írhatnak át, az mennyire érinti majd a tavaly megreformált és újraindult Stabilitási és Növekedési Paktumot, egyelőre nem tudni.
Ez radikális fordulatot jelent a német gazdaságpolitikában, hiszen Németország eddig az ún. „fukar országok” közé tartozott, amelyek a költségvetési szigor mellett érveltek.
Most viszont egyre világosabbá válik, hogy az uniós biztonsági szükségletek felülírhatják ezt a korábbi álláspontunkat
– közölte egy német diplomata.
A védelempolitika kérdésénél bár egyértelmű vétót nem lengetett be Orbán Viktor magyar miniszterelnök, de hevesen bírálta az európai vezetőket. Kormánya több tagja is háborúpártinak nevezte a múlt hétvégén Londonban összegyűlő vezetőket – a legerősebb EU-tagállamok mellett az Egyesült Királyság, Törökország és Kanada állam- és kormányfőit –, akik a kontinens fegyverkezésének felgyorsítása, valamint Ukrajna támogatása mellett álltak ki.
Orbán Viktort ezért szerda este az Élysée-palotában fogadta Emmanuel Macron francia elnök, aki próbált hatni rá,
az utólagos magyar és francia nyilatkozatok alapján a fegyverkezés fokozásának kérdésében egyet is értettek.
Nem is meglepő a magyar támogatás: korábban 2017 és 2019 között Orbán Viktor és Emmanuel Macron is szószólói voltak az EU védelmi képességeinek erősítésének. Az elmúlt nyolc évben ugyan a francia elnök maradt egyedül, aki mindig is napirendre akarta venni a kérdést, de Magyarország számos védelmi ipari fejlesztést valósított meg, és a magyar kormány pedig a honvédség modernizációjára több programot is hirdetett.
A csúcstalálkozón a vezetők a késő esti órákban Ukrajna támogatásának kérdéséről is tárgyalnak, ám ebben a kérdésben korántsem biztos, hogy ugyanilyen egységes álláspontot képviselnek majd.
Magyarország, amely ellenzi az újabb támogatási csomagokat, azzal fenyegetőzik, hogy nem írja alá a csúcstalálkozó záródokumentumát.
Erre számítottak már a tagállamok vezetői: Andrej Plenković horvát miniszterelnök, valamint Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője már a csúcs előtti sajtótájékoztatójukon is azt mondták: ha kell, a 26 másik tagállam, Magyarország nélkül ad ki közös nyilatkozatot az Európai Bizottsággal Ukrajna támogatásáról. Volt esély, hogy Szlovákia is kimarad az aláírók közül, Robert Fico miniszterelnök azonban azért cserébe, hogy az uniós végrehajtó testület vállalta, hogy egyeztet Kijevvel a gáztranzit fenntartásáról, elállt a vétófenyegetésétől a hírek szerint.
A fegyerkezés esetében következő lépést az Európai Bizottságnak kell megtennie: március 19-én mutatják be a Fehér Könyvet a Védelemről, amely részletezi az uniós védelmi politika konkrét javaslatait. Ezután a frissen – várhatóan Friedrich Merz vezetésével – felálló új német kormány is megszavazhatja akár a közös hitelfelvételt, valamint az uniós közös költségvetés szabályainak lazítását.
Címlapkép forrása: EU/Frederic Sierakowski.
