Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag egyetlen téma tartotta magát folyamatosan az amerikai vámháborús fenyegetések és ukrajnai béketárgyalásokról szóló hírözönben: Európa gazdasága súlyos válsággal küzd és komoly gond van az EU versenyképességével.
Pont a dinamikusan változó, kaotikus környezet eredményezte azt, hogy az Európai Bizottság szépen csendben, de óriási tempóban dolgozik és mutatja be újabb reformcsomagjait.
Alig egy hónapja érkezett meg a Versenyképességi Iránytű 36 darab különböző előterjesztés ígéretével, az AI-fejlesztések támogatásától egészen az energiapiac átalakításáig terjedő javaslatokkal.
Az első fontosabb terveket pedig a héten már különösebb csinadratta nélkül be is mutatták, így már európai parlamenti és tanácsi tárgyalások indulhatnak az energetikai omnibusz szabályozásról és a Tiszta Ipari Megállapodásról.
Eközben a brüsszeli tárgyalótermekben egy még újabb kezdeményezés formálódik: a 28. rezsim.
A javasolt jogi keret ígérete szerint újradefiniálja az üzleti tevékenységre vonatkozó szabályokat a kontinensen, egy egységes rendszert kínálva, amely túllép a nemzeti határokon, és példátlan módon egyesítheti az EU piacát.
A 28. rezsim koncepciója nem teljesen új – már 2011-ben is volt erre vonatkozó jogalkotási kezdeményezés, ami aztán hamvába halt. Évtizedek óta akadémikusok, jogászok és döntéshozók vetik fel egy opcionális, páneurópai szabályozási keret ötletét, amely párhuzamosan létezhet a 27 tagállam nemzeti jogaival. Ez a keret egyfajta virtuális, összuniós 28. tagállam jogrendszereként működne – innen ered a neve –, és alternatívát kínálna az EU jogharmonizációjának hagyományos módszereihez képest.
Az ilyen rendszer szükségességét az a felismerés táplálja, hogy a tagállamok eltérő szabályozási rendszerei gyakran akadályokat gördítenek a piac zökkenőmentes integrációja elé, különösen a gyorsan növekvő szektorokban, például a digitális technológiák területén – mint az Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök tavaly áprilisi, a belső piacot megújító jelentésében is írta.
Vízió startupok és növekvő vállalatok számára
A 28. rezsim középpontjában az a cél áll, hogy támogassa a startupokat és a növekvő vállalkozásokat – az innováció és a gazdasági növekedés motorjait. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 januárjában egy munkacsoportot hozott létre a rezsim kidolgozására, azzal a céllal, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol ezek az induló vállalkozások virágzásnak indulhatnak.
A kezdeményezés célja egy egységes szabályozási alap biztosítása, amely csökkenti a megfelelési költségeket és a jogi bonyodalmakat, amelyekkel a startupok gyakran szembesülnek, amikor több országban egyszerre próbálnának terjeszkedni.
Azonban a Portfolio-nak nyilatkozó magasrangú uniós tisztviselők szerint a szabályozás kidolgozásával a vártnál sokkal gyorsabban haladnak, valamint az induló innovatív vállalkozások mellett a multinacionális óriások fejlesztéseit támogató rendszer sülhet ki a javaslatból.
Mint összefoglalták, alapvetően ugyanaz a versenyképességi probléma sújtja a startupokat is, mint a nagyvállalatokat: ha az egységes piacon belül terjeszkednének, akkor egy újabb ország szabályozásainak kell megfelelniük. Ez hosszú, bürokratikus és költséges folyamatot jelent, ami miatt sok cég egyből összepakol, majd az Egyesült Államokban próbál meg érvényesülni.
Ha a cégek az egész EU-ban egyetlen szabályrendszer alapján működhetnek, jelentősen csökkenhetnek a kiadások és a piacra lépési idő.
Brüsszelben úgy látják, ez az egységesítés nemcsak egyszerűbbé tenné a szabályozási környezetet, hanem versenyképesebb légkört is teremtene, elősegítve az innovációt és a növekedést. Az EU, amelyet régóta lemaradónak tartanak a startup ökoszisztémák tekintetében, végre felzárkózhatna, vonzva és megtartva az innovatív vállalatokat a világ más részéről.
Európa felett egy új Európa
A 28. rezsim egy opcionális eszközként működne, ami azt jelenti, hogy nem helyettesítené a meglévő nemzeti jogszabályokat, hanem alternatívát kínálna. A vállalatok választhatnák, hogy e rezsim szerint működnek, kihasználva annak harmonizált szabályait, miközben továbbra is lehetőségük lenne a nemzeti szabályok betartására, ha azt előnyösebbnek tartják.
Ez a kettős pálya megközelítés a jobb jogalkotás eszköze lehet, amely egy egyszerűbb, érthetőbb és felhasználóbarát szabályozási környezetet hoz létre anélkül, hogy beavatkozna a nemzeti jogi kultúrákba
– érvelt egy a tárgyalásokra rálátó tisztviselő. Szerinte egy ilyen rendszer már azért is elősegítené az integrációt, mert ha van egy az egész EU-t lefedő, a tagállami szabályozásoknál hatékonyabb rendszer, akkor idővel az egyes országok a 28. rezsimhez kezdik majd közelíteni a saját keretüket is.
Egyelőre ez inkább tűnik vágyvezért elképzelésnek, de egyelőre egyetlen tagállam sem támadta be a terveket, ami önmagában ritka, amikor az EU jogköreit kiszélesítenék.
A rezsimet ugyanis uniós rendeletek révén vezetnék be, biztosítva a maximális egységességet a tagállamok között. Kötelező jogi rendelkezéseket is tartalmazna a gyengébb fél – például a fogyasztók – védelme érdekében, miközben megkönnyítené a felek közötti interakciót a szerződéses folyamat során. A cél egy olyan magas szintű védelem biztosítása, amely legalább egyenértékű az EU vagy a nemzeti kötelező szabályok által nyújtott védelemmel.
Konszenzus kellene ahhoz, hogy ne kelljen konszenzus
Bár a 28. rezsim potenciális előnyei egyértelműek, bevezetése komoly akadályokba ütközhet. A tagállamok közötti konszenzus elérése egy egységes jogi keretről nem kis feladat, és meglepő, hogy a Bizottságban már a mostani kezdeti fázisban úgy látják, hogy akár már idén vitára kerülhet a tervezet. Az EU-n belül a nemzeti szabályozások, jogi hagyományok és gazdasági érdekek rendkívül eltérőek, és még egy opcionális rezsim elfogadásához is nehézkes a politikai akarat megteremtése.
Az egyik fő aggodalom az, hogy a rezsim esetleg megkerülési lehetőséget nyújthat a nemzeti kötelező szabályok alól, ami a fogyasztók és más sérülékeny csoportok védelmének csökkenéséhez vezethet. Ennek elkerülésére – a Bizottság szerint – a rezsimnek szigorú kötelező rendelkezéseket kell tartalmaznia, és meg kell akadályoznia a különböző jogrendszerek kedvező elemeinek szelektív kiválasztását („cherry-picking”).
Ezenkívül az egész EU-t lefedő szabályozás és a meglévő nemzeti és uniós jogok közötti kölcsönhatásokat gondosan kell kidolgozni – mondta egy diplomata a Portflio-nak, szerinte a legnagyobb kihívás, hogy úgy kell egy szabályozások melletti, de azok feletti keretet csinálni, hogy közben nem rónak plusz megfelelési terheket a cégekre. Sőt, valódi alternatívát kell kínálni, amely megkönnyíti a határokon átnyúló üzleti tevékenységet.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) hangsúlyozta a részletes hatásvizsgálatok szükségességét annak érdekében, hogy a rezsim ne teremtsen új akadályokat vagy hátrányokat a piaci szereplők számára. De összességében az EESC szorgalmazza a legjobban a rendszer kialakítását. Az Európai Bizottságnak már régen – először 2010-ben – azt javasolták, hogy
minden új jogalkotási kezdeményezés esetén mérlegelje egy 28. rezsim bevezetésének lehetőségét, figyelembe véve annak hatását a meglévő nemzeti kötelező szabályokra.
Mario Draghi és Enrico Letta jelentései szintén kiemelték egy ilyen rezsim szükségességét az EU versenyképességének fokozása érdekében. Draghi különösen egy olyan EU-s jogállás létrehozását javasolta innovatív vállalatok számára, amely digitális azonosítást biztosítana számukra az összes tagállamban. Ez az elképzelés szorosan illeszkedik a 28. rezsim szélesebb céljaihoz, amelyek egy versenyképesebb és koherensebb európai üzleti környezet kialakítását célozzák.
Tavaly a két javaslatcsomag bemutatójakor egyáltalán nem lelkesedtek a tagállamok a pán-európai szabályozási rendszerért. Aztán jött a Trump-tornádó – fogalmazta meg egy uniós diplomata, hogy miért gyorsultak be az egyeztetések. Szerint Donald Trump amerikai elnök vámfenyegetései, kereskedelmi háborús retorikája, valamint terve, hogy a nagyvállalatokat az Egyesült Államokba csábítja plusz támogatásokkal, minden ellenállást elsöpört. A Bizottságban pedig könnyen azonosítottak – az adózást egyelőre nem érintő – közösnevezőket a tagállami szabályokban, amire épülhet az áramvonalasított rendszer.
A mostani remények szerint legkésőbb 2026-ban már a teljes keretet elfogadhatják az Európai Tanácsban, ami után azt gyorsan implementálhatják is.
Azonban van, aki nyugtatja a lelkes brüsszeli bürokratákat, egy szkpetikusabb tisztviselő úgy fogalmazott:
2010-ben, a hitelválság után egyszer már nagy volt a lelkesedés, de az enyészeté lettek az akkori tervek.
Címlapkép forrása: EU/Mauro Bottaro.
