Ukrajnáról tárgyalnak az EU-tagországok vezetői, nem marad hírszerzési támogatás nélkül Kijev – Háborús híreink csütörtökön

Micheal Martin Taoiseach hangsúlyozta: Íroroszág semleges ország és az is marad, viszont szeretnének hozzájárulni Európa biztonságához.

(Euronews)

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Andrijivka települést - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

(MTI)

A beszállító Nagy-Britannia, az eszközöket az Anduril UK gyártja majd le, 30 millió font értékben.

Törökország kész szükség esetén bevetni csapatait Ukrajnában, hogy biztosítsa a békét – jelentette be csütörtökön a török védelmi minisztérium.

Egy esetleges misszióhoz való hozzájárulás tervéről minden érdekelt féllel egyeztetünk, amennyiben úgy döntenek, hogy az szükségessé válhat a térség stabilitásához és békéjéhez

– olvasható a tárca közleményében, amelyben egyúttal leszögezik: Törökország nélkül nem lehet Európa békéjét garantálni.

Emlékeztettek arra is, hogy Törökország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO tagjaként, illetve fejlődő hadiiparával

Európa biztonsági struktúrájának elválaszthatatlan része, erős hadseregével pedig fontos szerepe van a régiós válságok megoldásában.

(MTI)

Emmanuel Macron francia elnök nagyon-nagyon konfrontatív beszéde azt a benyomást kelti, hogy Franciaország a háború folytatására törekszik, ráadásul megjelent nála a nukleáris retorika – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

A szóvivő a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Beszédében ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról

Macron beszédét olvasva az az érzésünk, hogy Franciaország valóban a háború folytatását keresi. Ráadásul Franciaország már kész arra, hogy nukleáris fegyvereit a biztonság ügyében felhasználja, és így tovább. Ez már nukleáris retorika, igény a nukleáris vezető szerepre Európában, ami nagyon-nagyon konfrontatív

– mondta Peszkov.

Európai csapatok esetleges Ukrajnába telepítéséről szólva a szóvivő kijelentette: Valójában egy ideiglenes kontingens konfrontatív odavezényléséről beszélünk. Oroszország beleegyezhet ebbe? Ezt a kérdést a levegőben lógva hagyhatjuk anélkül, hogy közvetlenül válaszolnánk rá. Mert a válasz teljesen nyilvánvaló.

(MTI)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva az Ukrajnába telepített európai békefenntartókat a NATO-erők hivatalos részvételének tekinti az Oroszország elleni háborúban.

Korábban több európai vezető felvetette annak gondolatát, hogy európai békefenntartó kontingenst küldenének Ukrajnába, miután a két fél valamilyen tűzszüneti megállapodást köt.

(Reuters)

A Politico korábban arról írt, hogy Donald Trump néhány vezető embere titkos tárgyalásokat folytatott az ukrán ellenzéki Julija Timosenkóval (volt miniszterelnök), illetve Petro Porosenkóval (volt elnök), hogy minél gyorsabban választásokat tartsanak Ukrajnában.

Mindkét politikus reagált a cikkre: elismerték, hogy folytattak tárgyalásokat Ukrajna szövetségeseivel, ugyanakkor hangsúlyozták, kategorikusan elutasítják, hogy a háború alatt választásokat tartsanak Ukrajnában.

(Ukrajinszka Pravda)

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő Marco Rubio amerikai külügyminiszter Fox News-nak adott interjújára reagált csütörtökön. Rubio azt mondta, az ukrajnai háború valójában egy proxyháború az Egyesült Államok és Oroszország között.

Peszkov egyetértett az amerikai külügyminiszter kijelentéseivel:

Egyet tudunk és akarunk is vele érteni, és egyet is értünk vele. Így van ez. Ezt már többször elmondtuk. Elmondtuk, hogy ez valójában egy konfliktus Oroszország és a kollektív Nyugat között. És a kollektív Nyugat fő országa az Amerikai Egyesült Államok. Tehát ez teljesen összhangban van azzal az állásponttal, amelyet elnökünk és külügyminiszterünk többször is kifejtett. Ezt többször is elmondtuk, és igen, egyetértünk azzal, hogy ideje véget vetni ennek a konfliktusnak és háborúnak

– mondta a Kreml szóvivője.

(Reuters)

Hollandia további 3,5 milliárd eurót különített el Ukrajna támogatására 2026-ban – jelentette be Dick Schoof miniszterelnök az európai védelemről szóló szerda esti parlamenti vitában.

(MTI)

Reményt kelt az amerikai-ukrán tárgyalások megújítása, az orosz-ukrajnai háborúban minél jobb megoldást kell keresni – jelentette ki Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter csütörtökön Varsóban, a Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel közös sajtóértekezleten.

Erősen hisszük, hogy Ukrajnának és az Egyesült Államoknak a tárgyalásokhoz, a tárgyalóasztalhoz történő visszatérése reményt és esélyt ad az igazságos békére

– fogalmazott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.

(MTI)

Az orosz védelmi minisztérium szerint erőik elfoglalták Andrijivka települést Donyeck megyében.

(Reuters)

Kinevezte Alekszandr Darcsijevet washingtoni nagykövetnek Vlagyimir Putyin orosz elnök, az erről szóló rendelet csütörtökön jelent meg a jogszabályok hivatalos honlapján.

Darcsijev eddig az orosz külügyminisztérium észak-amerikai főosztályának igazgatója volt. Az amerikai agrément (hivatalos jóváhagyás) átadása az Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségeinek február 27-i isztambuli találkozóján történt, ahol ő volt az orosz delegáció vezetője. Washingtont ezeken a tárgyalásokon Sonata Coulter helyettes külügyi szakállamtitkár képviselte.

Az új washingtoni orosz misszióvezető 1983-ban végzett a Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetemen (MGU), és történelemből doktorált. Angolul és franciául beszél, és 1992 óta a moszkvai diplomáciai tárca alkalmazottja. 2014 októberétől 2021 januárjáig Kanadában volt nagykövet, az észak-amerikai főosztály igazgatói posztját pedig ezt követően töltötte be.

Putyin elnök tavaly október 10-én mentette fel Anatolij Antonovot Oroszország amerikai nagyköveti tisztségéből, amelyet 2017 óta viselt.

(MTI)

Elismerte Emmanuel Macron francia elnök, hogy Franciaország számára az európai béke nem prioritás – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökre virradóra a Telegram-csatornáján.

Zaharova a francia elnök szerda esti televíziós beszédére reagált, amelyben Macron azt mondta, hogy Oroszország fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára. Ígéretet tett a katonai költségvetés és a védelmi beruházások növelésére, és vitát kezdeményezett a francia atomfegyvereknek az egész EU védelme érdekében való felhasználásáról.

A legmeglepőbb dolog az, hogy egy új francia nagykövet készül hozzánk. A minap arról beszélt, hogy szeretné fejleszteni a kapcsolatokat hazánkkal. Ma viszont az elnöke, Macron elnöke elismerte, hogy Franciaország számára nem prioritás az európai béke, hogy pacifikálni fogják Oroszországot, és így tovább, ugyanebben a hangnemben. Tehát miért jön hozzánk a francia nagykövet, szeretném még egyszer tisztázni?

– írta Zaharova.

(MTI)

Litvánia a szomszédos Oroszországgal kapcsolatos biztonsági aggályaira hivatkozva csütörtökön kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményből.

A litván parlament tavaly júliusban szavazta meg a kazettás bombákra vonatkozó egyezményből való kilépést, de Vilniusnak a hatályba lépéshez hat hónapot kellett várnia, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumot az ENSZ-nek.

Litvánia az első ország, amely kilép a 2008-ban elfogadott egyezményből, és az első európai uniós tagállam, amely kilép egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésből.

Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese ennek az egyezményeknek, és mindketten vetettek be kazettás bombákat.

A 112 állam és 12 más aláíró által elfogadott egyezmény tiltja a kazettás bombák bevetését, szállítását, gyártását és tárolását. Ezeket a fegyvereket repülőgépekről vagy tüzérségi eszközökkel lehet célba juttatni, a levegőben robbannak fel, és a bennük lévő lövedékek nagy területen szétszóródnak.

A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is. Az intézkedést a hadsereg és a védelmi minisztérium támogatja, a kormány egyelőre felfüggesztette a döntést a térségbeli szövetségesek esetleges hasonló intézkedéseire várva.

(MTI)

Szerda esti televíziós beszédében Emmanuel Macron francia elnök súlyos veszélynek nevezte Oroszországot Franciaország és egész Európa biztonságára nézve. Az államfő azt mondta, fontolóra veszi a francia nukleáris védőernyő kiterjesztését egész Európára. Oliver Carroll, a The Economist szerzője friss X-posztjában jelezte: elhallgattak az ukrán HIMARS rakéta-sorozatvetők, miután az amerikaiak beszüntették a célzáshoz szükséges adatok továbbítását. 

Címlapkép forrása: Serhii Mykhalchuk/Global Images Ukraine via Getty Images