A példátlan ütemű technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia korában a jövőbiztos tudás iránti igény felértékelődik. A munkaerőpiaci jelentések szerint a technológiai szektorban az AI specialisták mellett azok a szakemberek a legkeresettebbek, akik mérnöki tudással is rendelkeznek. A széleskörű, szoftveres és hardveres tudást ötvöző mérnökinformatikus képzések ezért kiemelten fontosak.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) frissítette a kockázati készültségi tervének válságforgatókönyveit a tavaly decemberi iparági konzultációt követően. Az EU által előírt felkészülési terv célja, hogy azonosítsa a villamosenergia-krízis esetén alkalmazandó eljárásokat, hogy azokra megfelelően fel tudjon készülni az unió és ezzel együtt a tagállamok is. A frissített verzióban 15 darab kockázati tényezőt soroltak fel, többek között szélsőséges időjárási eseményeket, világjárványokat és a fosszilis tüzelőanyagok hiányát is.
Az elmúlt hetekben az influenza vált uralkodó fertőző betegséggé Magyarországon - számoltunk be az elmúlt napokban több cikkünkben is. Érdekes ugyanakkor az a jelenség is hazánkban, hogy a szamárköhögés is képes terjedni jelen körülmények között, és nagyon úgy tűnik az idei első pár hét hivatalos adata szerint, hogy ebből a szempontból is csúnyább év elé nézünk sajnos, mint tavaly. Figyelmeztetőm jel továbbá mindenki számára és rámutat a megelőzés, a védőoltás felvételének jelentőségére, hogy 2024-ben információink szerint öt csecsemő halt meg a pertussisjárvány során.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.
A 2024 év végi számokhoz képest duplájára nőtt a hazai villamosenergia-tárolói kapacitás, ami 2026 végére akár a fél gigawattos beépített összteljesítményt is elérheti - közölte az Energiaügyi Minisztérium Facebook oldalán. A hazai akkumulátorok fontos szerepet kaphatnak a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában, amire azért van egyre nagyobb szükség, mert tavaly a hazai áramtermelés negyedét már a megújulóenergia alapú napelemek adták.
A gyorsan bővülő hazai napenergia-termelés az elmúlt öt évben jelentősen mérsékelte a fosszilis energiahordozók hazai árammixben elfoglalt részarányát, és mintegy 1,6 milliárd euróval fogta vissza Magyarország ezek importjához fűződő költségeit. Szintén a napenergia térnyerése és a továbbra is jelentős fosszilis energiaimport hatására 2024-ben az egész EU-ban nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a napi legmagasabb és legkisebb áramárak közötti különbség, ami miatt ugyanakkor Magyarországon rejlik az egyik legnagyobb üzleti lehetőség a napenergia akkumulátoros tárolásában.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek európai termelési rekordot eredményező terjedése mellett más fontos változások is történtek a villamosenergia-rendszerben az erőművi kapacitás és áramtermelés tekintetében 2024-ben. Folytatódott a már 12 éves mélyponton álló import csökkenése, ahogyan a lignites-szenes hazai termelés részarányának esése is, miközben az épp a napelem miatt fontos akkumulátoros energiatároló kapacitás is kezd egyre jobban láthatóvá válni.
Az Európai Tanács oldalára felkerült határozat szerint a magyar kormány bár az utolsó pillanatig fenntartotta vétófenyegetését az orosz szankciók meghosszabbításánál, végül megszavazták azokat Brüsszelben.
A szintetikus kockázatátruházási megállapodások, angol rövidítéssel SRT-k olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek segítségével a bankok hitelportfóliójuk kockázatainak egy részét átruházhatják a piaci befektetőkre. A szigorodó tőkekövetelmények miatt a bankoknak több tőkét kell tartaniuk eszközeik mögött, az SRT-k viszont lehetővé teszik számukra a kockázatok mérséklését és a tőke felszabadítását, így utóbbit más üzleti területekre csoportosíthatják át. Nem minden alap nélkül emlékezteti ez az embert a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető, félrecsúszott értékpapírosítási gyakorlatra: a Nemzetközi Valutaalap jelentése, majd a Financial Times cikke is foglalkozott azzal nemrég, milyen pénzügy stabilitási kockázatokat generálhat ez az - amúgy kockázatmérséklésre kitalált - megoldás.
A globális minimumadó reformja alapjaiban alakította át a nemzetközi vállalati adózást, célja a nyereségátcsoportosítás visszaszorítása és az igazságosabb adóteher biztosítása. Egy szlovákiai kutatás alapján a 2024-ben bevezetett szabályozás 4%-kal, azaz 117 millió euróval növelhette az ország társaságiadó-bevételeit, miközben csökkentette a nyereségátcsoportosítás mértékét. Bár a reform nem szünteti meg teljesen az adóelkerülést, jelentős lépést jelent az átláthatóbb adózás felé, miközben a kormányoknak és vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új rendszerhez. Magyarország számára a szlovák tapasztalatok fontos tanulságokat nyújthatnak a gazdaságpolitikai alkalmazkodás terén.
Múlt héten zárult le az OTP 60 milliárd forintos sajátrészvény-vásárlási programja, ma pedig már be is jelentette a bank, hogy újabb engedélyt kapott az MNB-től egy azonos limittel rendelkező program megvalósításához október végéig. A bejelentést követően felpattant az OTP részvényárfolyama.
Napjainkra az adósság az emberek mindennapi életének részévé vált mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Azonban, mint sok más területen, itt is jelentős eltérések vannak a különböző országok között. Például Dániában és Hollandiában erősen megnövekedett a háztartások adóssága az utóbbi években, míg Németországban és Japánban inkább stagnálás látható. Andreas Widemann, a Princeton Egyetem professzora arra hívja fel a figyelmet egy tanulmányában, hogy a lakosság adósságszintje összefügghet az adott ország jóléti szolgáltatásaival. De mit is jelent ez?
Tavaly év végén karácsony előtt alig pár nappal egy olyan fontos döntést hozott az Európai Unió Tanácsa, amelynek következtében a nem túl távoli jövőben jelentős változásokkal szembesülhetünk a magyarországi boltokban is. Az uniós kormányok szakminisztereiből álló testület ugyanis december 16-án hivatalosan elfogadta a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletet, amelyet az iparági és környezetvédelmi szakértők kiemelt jelentőségű állomásnak, mérföldkőnek tartanak az EU-ban keletkező hulladék mennyiségének csökkentését és az újrahasználat növelését célzó folyamatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tevékenységére a legtöbb a Covid-19 járvány alatt figyeltek fel, amikor is a testület működését számos kritika érte, miközben összeesküvés-elméletek célpontjává is vált. A WHO alapvető feladata a globális egészségügyi válságok kezelése, a szervezet diszfunkcionális működését a késlekedő döntések, a politikai befolyás és a finanszírozási problémák is hátráltatják. Az Egyesült Államok kilépése, amely Donald Trump vezetésével került napirendre, nemcsak súlyos költségvetési veszteséget jelentene, hanem gyengítené a WHO befolyását és globális szerepét.