Feltámadás jöhet Európában Trump vámjai után? Erre készülhetünk a gazdasági cunamit követően

Donald Trump amerikai elnök szerdai döntése, hogy 20 százalékos vámot vet ki az európai exporttermékekre, igazán az Egyesült Államoknak fájhat majd, míg Európában pozitív és negatív hatásokra is számítani lehet.

A vámok miatt európai közgazdászok és pénzügyi elemzők gyorsan lefelé korrigálták az eurózónára vonatkozó növekedési prognózisaikat, de egyelőre enyhe, 0,3-0,5 százalékpontos prognózis visszavágást adtak az idei évre. Ugyanakkor figyelmeztettek a negatív következmények súlyosságára, amelyek nem csupán az áruforgalomra, hanem a fogyasztói bizalomra és a beruházási kedvre is kiterjedhetnek.

Gyors pofon, happy enddel?

Az azonnali gazdasági hatások egyértelműen negatívak lesznek – állítják elemzők. Bill Diviney, az ABN Amro vezető közgazdásza szerint a vámok miatt a következő negyedévekben az euróövezet gazdasági növekedése stagnáláshoz közelíthet, sőt akár enyhe recesszió is bekövetkezhet már 2025 harmadik negyedévében.

Diviney előrejelzése szerint ugyanakkor az idei év végére fokozatos fellendülés indulhat meg, feltéve, hogy bizonyos enyhítő tényezők – például a vámok részleges visszavonása vagy más piacok felé történő export-átcsoportosítás – érvényesülni tudnak.

Az inflációs hatásokkal kapcsolatban az ABN Amro elemzése arra utal, hogy a globális kereslet csökkenése miatt akár az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs céljától lefelé való eltérés is bekövetkezhet, mivel az energiaárak csökkenésére komoly esély van. A Bank of America elemzői, köztük Ruben Segura Cayuela is hasonló következtetésre jutottak,

szerintük a vámintézkedések globálisan mintegy 0,5 százalékponttal csökkenthetik a világgazdasági növekedést.

Az Egyesült Államok és Kína mellett Európa is jelentős veszteségeket szenvedhet, ami szerintük arra kényszeríti majd az EKB-t, hogy gyorsítsa meg a kamatcsökkentési ciklust. A Bank of America becslése szerint az EKB már áprilisban kamatot csökkenthet, szeptemberre pedig akár 1,5 százalékra is süllyedhet az irányadó kamat.

Van, aki gazdasági cunamit lát

Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági vezetője – drámai hasonlattal élve – „gazdasági cunaminak” nevezte Trump vámjait elemzésében, párhuzamot vonva a harmincas évek protekcionista gazdaságpolitikájával.

Az ING lefelé módosította az euróövezet GDP-előrejelzését 2025-re 0,7 százalékról 0,6 százalékra, 2026-ra pedig 1,4 százalékról 1,0 százalékra.

Az ING elemzői szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nem csupán a kereskedelem, hanem a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások is jelentősen visszaeshetnek a bizonytalan környezet miatt.

A Goldman Sachs európai vezető közgazdásza: Sven Jari Stehn, szintén pesszimista hangot ütött meg elemzésében: bár eredeti előrejelzésében 2025-re 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, ebben már korábban is szerepelt egy 0,7 százalékos kereskedelmi hatás. Trump döntése azonban még ezt is meghaladja, és jelentős esély van arra, hogy a kereskedelmi konfliktusok további fokozódása akár technikai recesszióhoz is vezethet Európában.

A Goldman Sachs elemzői szerint az EKB várhatóan júliusig 1,75 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, áprilisban pedig „nagyon valószínűnek” tartják a következő kamatvágást.

Bárhonnan nézzük, lesznek pozitív európai hatások is

A Kiel Institute for the World Economy részletesebb számításokat is közölt a várható hatásokról, amelyeket a KITE Model segítségével kalkuláltak. Eszerint a vámok hatása a reáltermelésben, az árindexekben és a teljes exportmennyiségben egyaránt jelentős lehet.

A Kiel becslése szerint a reáltermelésben leginkább az Egyesült Államok szenvedi majd meg saját intézkedéseit, ahol akár 1,69 százalékponttal is lehúzhatják a vámok a GDP-növekedést 2025-ben.

A globális átlagos visszaesés 0,83 százalék körül lehet, Kína esetében pedig 0,61 százalékot prognosztizálnak 2025-re.

Az európai országok közül Németországban és Franciaországban csak mérsékelt, 0,15 és 0,3 százalék közötti GDP-csökkentő hatást tulajdonítanak a vámoknak rövidtávon.

Az árindex-változások tekintetében az Egyesült Államokban drasztikus, 7,26 százalékos emelkedést jeleznek, míg Kínában és Japánban deflációs tendenciák indulhatnak meg (előbbi országban -2,63 százalék, utóbbiban -1,79 százalék). Európában Németország és Franciaország esetében enyhe deflációra számítanak, azonban komolyabb árzuhanást nem prognosztizálnak.

A teljes export volumenét tekintve az Egyesült Államok exportja közel 20 százalékkal zuhanhat, ami különösen súlyos következményekkel járhat az amerikai gazdaságra. Kína exportjának mintegy 2,87 százalékos visszaesésére számítanak,

míg Európában Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság exportvolumene mérsékeltebb, 0,4 és 0,7 százalék közötti visszaesést mutathat.

Bár általánosságban mérsékelt visszaesésre számítanak az elemzők, azt érdemes előrebocsátani, hogy Trump vámpolitikájában még az a bejelentés sem jelent semmit, hogy 20 százalékos plusz teherrel számolhat az Európai Unió: a két először betámadott ország, Mexikó és Kanada esetében hetente, de néha naponta változtak az alkalmazott vámszabályok, ha egyáltalán éltek bármennyire is. Így tehát fontos, hogy a Fehér Ház milyen lépéseket tesz majd a kereskedelempolitikában. A legkárosabb biztos hatás egyelőre tehát az, hogy a bizonytalanság jellemzően nem tesz jót a növekedésnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images