A múlt héten a tőzsdéket a geopolitikai események mozgatták, különösen az amerikai–ukrán tárgyalások és Trump kereskedelmi fenyegetései. A hét eleji optimizmus péntekre szertefoszlott, miután Trump és Zelenszkij konfliktusa felerősítette a bizonytalanságot. A befektetők most az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntésére, az amerikai munkaerőpiaci adatokra és a kínai politikai bejelentésekre, valamint az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára figyelhetnek majd. Ezen a héten is hullámvasútba kerülhet a forint.
Az Egyesült Államok gazdasága 2025 első negyedévében váratlanul zsugorodhat az Atlanta Fed friss GDPNow modellje szerint A becslés szerint a GDP 1,5%-kal csökkenhet, miközben korábban még 2,3%-os növekedést vártak. A hirtelen visszaesés mögött elsősorban a nettó export romlása és a lakossági fogyasztás lassulása áll, ami recesszióközeli helyzetet vetíthet előre.
Bár az EU számára jelentős kiadásnövekedést jelentene a védelmi beruházások felfuttatása, a gazdasági hatások már rövid távon is kedvezők lehetnek. A Kiel Intézet elemzése szerint a védelmi kiadások növelése akár 0,9-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat az európai GDP bővüléséhez, mivel a hadiipari beruházások munkahelyeket teremtenek és fellendítik a technológiai innovációt nagyon rövid idő alatt. Hosszú távon pedig a védelmi iparba áramló források javíthatják az uniós gazdaság versenyképességét, különösen a termelékenység növekedésén keresztül. Mario Draghi, volt EKB-elnök reformcsomagja szerint a megfelelő koordináció és közös uniós finanszírozás segíthet abban, hogy a védelmi beruházások ne csak az európai biztonságot erősítsék, hanem gazdasági előnyöket is teremtsenek. Az uniós gyártók előnyben részesítése és a védelmi beszerzések EU-s összehangolása szintén hozzájárulhat az ipari kapacitások fejlesztéséhez és a gazdasági növekedéshez.
A gazdasági növekedés könnyen lehet, hogy alacsonyabb lesz, mint ahogy a kormány várja az idei évben, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz, mint ami a kabinet prognózisában szerepel - ez olvasható ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből. A költségvetés tartásához nagyon feszes gazdálkodásra lesz szükség.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
A lengyel gazdaság teljesítménye a várakozásoknál valamivel gyengébb volt 2024 utolsó negyedévében, de még így is felülmúlta a régió más országait. A statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a GDP-növekedés üteme enyhén lassult, amit elsősorban a külső kereslet gyengülése okozott, miközben a belföldi fogyasztás továbbra is erős maradt.
Az Egyesült Királyság gazdasága váratlanul növekedett 2024 negyedik negyedévében, enyhülést nyújtva a munkáspárti kormányának a sorozatos kedvezőtlen gazdasági jelentések után. A GDP enyhe emelkedése és a font erősödése pozitív jelek a közelgő költségvetési előrejelzések előtt.
Fordulat kezd kibontakozni a 2025-ös évre vonatkozó kormányzati GDP-prognózis tekintetében. Az idei büdzsét a kormány ősszel 3,4%-os gazdasági növekedésre építette, és Gulyás Gergely miniszter Kormányinfón elmondott válaszából, a kormány továbbra sem változtatja meg a hivatalos makropályát, viszont nagyon úgy tűnik: a kihívásokkal tisztában van és már nem zárja ki, hogy rosszabb lehet a gazdasági növekedés, mint azt korábban várták. Kérdés, hogy vajon - akár a gazdaságtámogató programokkal, akár a külső kereslet javulásával párhuzamosan - összejöhet-e akkora dinamika, hogy az a szám beférjen a 3-6%-os növekedési sávba, amit a kormány célként kijelölt hosszabb távon.
A Bécsi Nemzetközi Gazdaságtudományi Intézet (wiiw) előrejelzése szerint Magyarország 2025-ben 2,2%-os GDP-növekedést érhet el, amely elmarad a V4-országok és Szlovénia 3%-os átlagától. A visszafogott növekedés mögött a magas költségvetési hiány, az EU-s transzferek csökkenése és a szabályozási bizonytalanság állhat. A wiiw csak mérsékelt kockázatnak tartja Donald Trump amerikai elnök uniós termékekre belengetett vámjait, bár a német gazdaságot ért csapás miatt közvetett negatív hatással lehet a térség gazdaságaira. Sokkal nagyobb kockázatnak látnak egy Ukrajna számára kedvezőtlen, elkapkodott, az oroszok számára előnyös békét.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
Az amerikai infláció növekedését és az USA gazdasági növekedésének lassulását várják a szakértők a Donald Trump Kanadával, illetve Mexikóval szemben kivetett vámintézkedései miatt. Az elemzők az inflációs hatás részeként különösen az üzemanyag- és élelmiszerárak emelkedését emelik ki, de egy átlagos autó ára is 3000 dollárral emelkedhet majd az USA-ban. Szakértők szerint nem is Trump lépése, hanem inkább az arra adott kanadai válasz jelenti a meglepést. Van olyan elemző, aki szerint a mostani amerikai lépés csak az első csapást jelenti egy nagyon pusztító globális kereskedelmi háborúban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy bár a KSH reggeli adatai szerint a magyar gazdaság kikerült a recesszióból 2024 negyedik negyedévében, de kérdéses, hogy a számok milyen mértékben alapozzák meg a kormány 2025-ös, három százalékot is meghaladó növekedési terveit. A témáról, valamint a forint kilátásairól Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Szerbiát sújtó politikai válságról volt szó, az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia által kirobbantott politikai válságba ugyanis már a miniszterelnök is belebukott, az viszont kérdéses, hogy milyen mértékben kell a hatalmat informálisan birtokló Aleksandar Vučić elnöknek féltenie saját pozícióját. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc Balkán-szakértő volt a vendégünk.
A várt 2,6% helyett 2,3%-kal nőtt a tavalyi negyedik negyedévben évesítve az amerikai GDP, ami érdemi lassulást jelent a tavalyi harmadik negyedévi 3,1%-os gyors ütemhez képest – közölte az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma csütörtökön.
A lengyel GDP tavaly éves átlagban 2,9%-kal nőtt a 2023-as 0,1% után - közölte előzetes adatként csütörtökön a lengyel statisztikai hivatal (GUS).
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
Két vezető dolgozik erősen a terven.
Sajtótájékoztatón beszél az orosz elnök.
Kiderült, mit gondolnak a magyarok az életbiztosításokról.
Egyebek mellett erről is szó volt a szerdai Checklistben.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
