Az ipari termeléssel nincsen semmi baj Magyarországon, kereskedelmi problémák vannak, ezért van szükség a gazdasági semlegesség politikájára - jelentette ki a miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A francia gazdaság harmadik negyedévben látott 0,4%-os bővüléséhez hozzájárult a párizsi olimpia ideje alatt érzékelhető megemelkedett fogyasztás.
Évesített negyedéves alapon 2,8%-kal növekedett az amerikai gazdaság a harmadik negyedévben. Ezen belül a fogyasztás 3,7%-kal, bőven a várakozások felett alakult. Továbbra is igaz az az állítás, hogy a belső fogyasztás viszi a hátán az amerikai növekedést, így az USA gazdaságán nem fog egyelőre a világgazdaság gyengélkedése.
Az eurózóna gazdasága a várakozásokat jelentősen meghaladva tudott növekedni a harmadik negyedévben, a kontinesen érdemi növekedést mértek két év stagnálás után. Egyértelműen úgy tűnik, hogy az európai gazdaság elkezdett éledezni.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy hol áll Magyarország az Európai Unió fejlettségi rangsorában és még mindig az utolsó helyen állunk-e az egy főre jutó fogyasztás tekintetében. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben arról az új villamosenergia tarifáról beszélgettünk, amely kinyithatja az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt. Erről Weinhardt Attilát, a Portfolio energiapiaci elemzőjét kérdeztük.
Kína hazai összterméke (GDP) 2023 eleje óta a leglassabb ütemben nőtt a harmadik negyedévben az ázsiai ország statisztikai hivatalának pénteki közlése szerint.
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól beszéltek a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciájának záró beszélgetésén a közgazdászok. Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja valójában 2% körül mozog, és a Covid előtti túlfűtött időszak fenntarthatatlan volt. Surányi György, az MNB volt elnöke rámutatott, hogy a gazdaság növekedése akkor az egyensúly felbomlásával történt, így nem térhet vissza a gyors GDP-bővülés. A szakértők szerint a magyar gazdaság a következő években is lassan nőhet. Zsiday Viktor szerint a verseny hiánya és az állami beavatkozások gátolják a növekedést. Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója ugyanakkor a jelentős likvid tartalékra, megtakarításra hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, a magánszférának megvan a likvid forrása arra, hogyha prosperitást lát, akkor befektessen.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forumán újságírók előtt a várható gazdasági növekedésről és a banki különadókról is beszélt. Szerinte egyelőre nem állt helyre a konjunktúra.
Visszaesett az építőipari termelés volumene augusztusban. Az előző hónaphoz képest 2,1%-kal csökkent a teljesítmény, ezzel nőtt az esélye, hogy az ágazat lefelé húzza majd a hónap végén megjelenő harmadik negyedéves GDP-adatot.
A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
Oláh Dániel a magyar gazdaság függőségének csökkentését sürgeti az EU-tól és Németországtól, megfizethető lakhatást javasol az Airbnb szabályozásával és alacsony kamatozású hitelekkel, valamint a minimálbér emelésével ösztönözné a termelékenységet. Véleményem szerint azonban az EU-s függőség nagyrészt adottság, a keleti nyitás politikája pedig nem hozott változást. A lakhatás kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az olcsó hitelek csak növelik az ingatlanárakat, nem csökkentik azokat. A béremelések első körben rontják a termelékenységet, mivel ezek növelik a termelési költségeket és versenyképességi problémákhoz vezetnek. A magas nyomású gazdaságpolitika a jelenlegi helyzetünkben inkább inflációt, mint növekedést eredményez, ezért inkább a termelékenység növelésére kellene koncentrálni, és nem a teljesítmény nélküli béremelésre.
A gazdasági növekedés idén lassabban áll helyre a vártnál, a fogyasztás felpörgése várat magára, de ami még nagyobb baj, az a beruházások szenvedése. Egy ilyen gazdasági környezetben nincs könnyű dolga a vállalati szektornak, amikor üzleti tervezésről van szó. Az október 17-i Budapest Economic Forum című gazdasági csúcskonferenciánkon éppen ezért a legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatok vezetői segítenek eligazodni ebben a kérdésben. A rendezvényre ide kattintva lehet jelentkezni.
Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel azt mondta, "szeretnénk elérni az ezer eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges". Szerinte ha a gazdasági növekedés 3-6 százalékos lesz 3-4 éven keresztül, akkor tudunk mindenkinek bérprogramokat indítani. A következő bérprogram a vízügyeseké lesz, de a kormányfő a szociális, a kulturális szektorban is bérrendezést vetített elő a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" c. műsorában nyilatkozva.
Idén negyedik alkalommal próbálja áttörni a forint a bűvös 400-as szintet. Vajon most is visszatud fordulni innen a forint, vagy elkerülhetetlen a kritikus szint áttörése és innen már csak gyengülni tud a magyar fizetőeszköz?
A hazai híreket olvasva látszólag minden rendben van a beruházásokkal, magas a GDP-arányos ráta, és zúdul be a külföldi működőtőke. Aztán ha megnézzük alaposabban a számokat, láthatjuk, hogy valójában a helyzet egészen borzasztó: elképesztően drágán csináltunk nagyon rosszul hasznosuló beruházásokat, és mostanra már ezekből is sokkal kevesebb van, mint gondolnánk.
A kifizetett összegről is beszámoltak.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Meglepő döntést hozott a polgármester.
A dollárral szemben. De az euró ellenében is gyengélkedik.
Első körben 60 ezerről 106 ezerre emelkedik a mentesülő összeg.
Oroszország felkészült.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
