Az Eurobarometer friss felmérése alapján a magyarok körében továbbra is az infláció és a megélhetési költségek emelkedése a legfontosabb társadalmi és gazdasági kihívás: a válaszadók 45%-a nevezte meg ezeket kiemelt problémaként, ami jóval meghaladja az EU27-es átlagot (33%). A gazdasági kilátásokat illetően szintén pesszimisták a magyarok, hiszen csak 20% vár javulást, míg 34% romlásra számít a következő évben. A kormányban ráadásul kisebb a magyarok bizalma, mint az EU-ban.
Franciaország inflációja novemberben az előrejelzéseknél lassabban emelkedett, mindössze 1,7%-kal, továbbra is elmaradva az Európai Központi Bank 2%-os céljától. Az adatok erősítik az euróövezeti kamatcsökkentés melletti érveket, miközben a fogyasztói bizalom tovább gyengül.
Franciaország kötvényhozama a történelem során először érte el Görögországét, így a blokk második legnagyobb gazdaságának kockázati megítélése egyenrangúvá vált az egykor az európai államadósság-válság középpontjában álló országgal.
A francia államadósság kockázati felára 2012 óta nem látott magasságba emelkedett szerdán, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát az ország pénzügyi helyzete miatt. Eközben a német és amerikai kötvényhozamok csökkentek. A politikai bizonytalanság és a gyengülő gazdasági kilátások együttesen nyomják rá bélyegüket az európai kötvénypiacokra.
Isabel Schnabel, az EKB Igazgatótanácsának tagja szerint már csak korlátozott tér van a kamatcsökkentésre. Bár az euróövezet szerinte is stagnál, de a növekedéssel kapcsolatos problémák strukturálisak, azokat pedig a reformok és nem az alacsony kamatok fogják megoldani.
Számos fejlett gazdaság olyan hozamszint alatt értékesít államkötvényeket, amely a kockázatmentes ráta és az országkockázati prémiumának összege lenne, kihasználva a biztonságos eszközök iránti erős keresletet. Az alacsony kockázatú országok esetében a hatások szinte egy az egyben jelentkeznek, míg a magasabb kockázatú országoknál gyengébbek az euróövezetben, noha azt várnák, hogy mindenhol egységesen érvényesül. Ennek oka, hogy a különböző, de egyaránt biztonságos kötvények egymás helyettesítő termékeiként működnek recessziók idején – állapította meg friss tanulmányában a Centre for European Policy Studies.
Az Európai Központi Bank (EKB) szakpolitikusai szerint Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdaságpolitikája mérsékelt hatással lehet az európai inflációra és kamatlábakra. Emellett figyelmeztetnek az euróövezetet érintő gazdasági kockázatokra és a lassuló dezinflációs folyamatra is.
Marine Le Pen és pártja, a francia Nemzeti Tömörülés szavazata döntheti el, hogy Michel Barnier miniszterelnök költségvetése túléli-e a parlamenti szavazást. A kormány bukása nemcsak a francia politikai helyzetet, hanem az egész európai gazdaságot is megrázhatja, válságba lökve az euróövezetet. Barnier és Macron csak egy alkotmányjogi kiskapuval előzheti meg a katasztrófát.
A befektetőkre jelentős kihívás vár 2025-ben az euróövezeti államkötvények piacán. Az Európai Központi Bank (EKB) támogatása nélkül kell rekordmennyiségű kötvényt felvásárolniuk, miközben a politikai és gazdasági bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol a hitelfelvételi költségekre. A szakértők szerint a piacok képesek lesznek kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hozamok emelkedésére számítanak.
Az Európai Központi Bank (EKB) digitális euró projektje kulcsfontosságú lépés az EU fizetési rendszereinek modernizálásában és önállóságának biztosításában – mondta Evelien Witlox projektvezető, aki szerint a folyamatnál sürgős előrelépés szükséges, hogy az EU ne maradjon le globális versenytársai mögött, például Kína és az Egyesült Királyság mögött, amelyek szintén központi banki digitális valuták (CBDC) fejlesztésén dolgoznak.
A vártnál nagyobb volt a kollektív alkuval elég bérnövekedés az euróövezetben a harmadik negyedévben. Ez pedig akár az EKB-t is kényelmetlen helyzetbe hozhatja.
Az Európai Központi Bank (EKB) figyelmeztetett, hogy az euróövezet újabb adósságválsággal nézhet szembe, ha nem sikerül növelni a gazdasági növekedést, csökkenteni az államadósságot és megoldani a politikai bizonytalanságokat. Az EKB éves pénzügyi stabilitási jelentésében hangsúlyozta a magas adósságszintek és költségvetési hiányok, valamint a gyenge növekedés és a politikai bizonytalanságok okozta kockázatokat.
A görög miniszterelnök, Kyriakos Mitsotakis bejelentette, hogy Görögország a tervezettnél korábban, 2025-ben megkezdi a mentőhitelek visszafizetését. Emellett bírálta a délkelet-európai országok által fizetett magasabb energiaárakat, és sürgette az Európai Uniót egy egységes energiaszabályozó létrehozására.
Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint jövőre gyorsulhat a növekedés az euróövezetben, míg ezzel párhuzamosan javulhat a költségvetési helyzet. A munkarőpiacon folytatódhat a foglalkoztatottság növekedése, habár a korábbiaknál kisebb ütemben. A Bizottság a jelentésben külön kitér arra, hogy a protekcionista kereskedelmi intézkedések veszélyeztethetik az EU növekedési kilátásait.
Az Európai Központi Bank októberi ülésének most közzétett jegyzőkönyvéből kiderül, hogy már az amerikai választások előtt is egyértelműen a növekedéssel kapcsolatos aggodalmak kerekedtek felül, de nem minden EKB-tag volt meggyőződve arról, hogy a dezinflációs tendencia tartósan fennmarad.
A német gazdaság évente akár 146 milliárd eurót veszíthet a túlzott bürokrácia miatt, derül ki az Ifo Intézet legfrissebb tanulmányából. A kutatás rávilágít arra, hogy a vállalkozások számára régóta problémát jelentő adminisztratív terhek milyen súlyos következményekkel járnak Európa legnagyobb gazdaságára nézve.
A budapesti memorandumnak keserű tapasztalata van a kelet-európai ország számára.
Friss híreink a válságról percről percre.
Leszavazta a parlament a hadiállapot kihirdetését.
Több mint százan fertőződtek meg.
A vártnál is magasabb a friss adat.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
