Ott lophatja meg az EU-t Trump, ahol valójában alig van keresnivalója

Nemrég jött ki az Európai Parlament gyors összefoglalója arról, hogy milyen ásványkincsek találhatóak Ukrajna területein, amelyben azt a témát is felvetették, hogy mégis az EU-nak vagy az USA-nak lenne jogosabb igénye az ukrán vagyon kitermelésére.

Az EU képviseletében Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosa már február végén Kijevben kopogtatott. Mindez néhány nappal előzte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "tragikusan végződő" február 28-i látogatását a Fehér Házban, ahol sokan arra számítottak, hogy aláírják a nyersanyag megállapodást, ami 50%-os részesedést garantált volna az USA-nak a jövőben kitermelt ukrán ásványokon realizált haszonból.

DONALD TRUMP AMERIKAI ELNÖK AKKOR SEM, ÉS AZÓTA SEM ÍGÉRT KATONAI JELENLÉTET, VAGY BÁRMILYEN ELRETTENTŐ ERŐT CSERÉBE.

Az USA elsősorban arra alapozott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy sem merészel majd támadásokba bonyolódni, ha egyesült államokbeli cégek és érdekek költöznek az ukrán vidék bányáihoz.

Bár egy rövid időre úgy tűnt, háttérbe szorulhat a két fél közti nyersanyag-megállapodás, és most szinte minden figyelem a szerda éjjel berobbant vámháborúra irányul, nemrég egy újabb ajánlat landolt az ukránok asztalán, melyet Trump csapata úgy állított össze, hogy még kiterjedtebb módon rátelepedjen az ország bevételi forrásaira.

Kiterjesztett igények

A legújabb egyezménytervezet szerint már nem csak az ásványkincsek érdekelnék az amerikaikat. Minden ezzel kapcsolatos projekt, amit az ukrán állam, vagy az általuk megbízott magánszereplők valósítanak meg, az amerikaikkal létrehozott közös alap részét képeznék.

A bányászati tevékenységet közvetlenül támogató beruházásokon túl, ide tartozna minden természetes nyersanyag kitermeléséhez szükséges infrastruktúra kialakítása is, beleértve a feldolgozó üzemeket, vezetékeket, vasútvonalakat, de még az országot összekötő úthálózatokat is.

Az így befolyt összegeket azonnal átváltanák hrivnyáról, majd azt az ország határain kívül kezelnék, és ebben bármilyen késedelemért kötbérfizetési kötelezettség terhelné Ukrajnát. A bevételeket elosztó közös alapot egy 5 fős felügyelőbizottság irányítaná, amelyből 3 tagot az amerikaiak adnának, így nem csak

a beruházások megnyerésében élvezne prioritást az USA, hanem a nyersanyag eladását is vétózhatnák, ha nekik nem tetsző fél lenne a vásárló.

Persze amíg az USA és az EU közt meglévő euroatlanti szövetség megbízhatóan működött, ez utóbbi lényegesen kevesebb ellenérzést generált volna. Most azonban a Trump kormány hektikus külpolitikai teljesítménye mellett, jóval érthetőbbé válnak azok a mondatok, miszerint Zelenszkij nem akar azzá az elnökké válni, aki évtizedekre "eladósítaná országát."

Ukrajna valóban jelentős és sokféle ásványkincskészletekkel rendelkezik: az EU által kritikusnak minősített 34 nyersanyagból 25 megtalálható az országban. Az év elején az ukrán vezetés maga jött elő azzal, hogy ezt a kincsét szívesen megosztja a nyugattal, a megfelelő biztonsági garanciákért cserébe, de jelenleg

az ország ásványkincseinek mintegy 20%-a és ritkaföldfém-lelőhelyeinek 50%-a oroszok által megszállt területeken található.

Az Ukrajnában fellelhető anyagokat az autóiparban használt akkumulátorokon túl, az atom- és zöldenergia-iparban, valamint a fegyveriparban és megannyi különböző fémipar által előállított termékhez, de még a műtrágyázáshoz is használják.

Ásványi toplista

Azt előre fontos leszögezni, hogy a régi mérési eredményei, valamint a háború óta nyilvánosan elérhető adatok sok esetben nem tudnak pontos képet adni. Emellett hamar szemet szúr, hogy a hatalmasnak mondott ásványkincsek a világ készleteinek mindössze pár százalékát teszik ki.

Ennek ellenére így is évtizedekig elláthatják a Nyugatot, és Európának különösen az képviselheti a legnagyobb értéket, hogy belátható időn belül, szárazföldi utakon is elérhetővé válnak olyan anyagok, amiket eddig Oroszországból, de még inkább Kínából kellett behozni.

• A legjelentősebb ezek közül a grafit, amire bár sok forrás úgy hivatkozik, hogy a globális készletek 20%-a található Ukrajnában, valójában az ott fellelhető mintegy 19 millió tonna, csupán annak körülbelül 6%-ának felel meg. Ezzel még mindig elsők az európai államok közt, és a grafitot tényleg a ceruzáktól kezdve az akkumulátorokon át, az atomerőművekig használják, így a közeli lerakatoknak nagy jelentősége lehet több iparágban is.
• Szintén a nukleáris iparnak fontos uránból is sok van Ukrajnában, ezt jelenleg a globális készletek több mint 2, de legfeljebb 4%-ára becsülik, de a működő bányák jó alapot szolgáltatnak a kitermelés és a finomítás fejlesztésére is. Bár az urán jelenleg nem szerepel az EU kritikus nyersanyaglistáján, mégis különösen jelentőssé válhat rövidesen, mert a német kancellári pozíció várományosa, Friedrich Merz újraindítaná az országa atomerőműveit.
• Akkumulátor szempontból a grafit mellett kulcsfontosságú a lítium, amiből jelenlegi ismereteink szerint a globális készletek 1, maximum 2% található ukrán földön. A mintegy 500 ezer tonnányi lítiumot egyelőre csak igen korlátolt mértékben kezdték kitermelni az országban, de az ott található grafittal együtt, az már most látszik, hogy 20 millió elektromos autó előállításához bizonyosan elég lenne.
• Szintén várható, hogy a közeljövőben még jobban felértékelődik Ukrajna titánkészlete, mivel a repülőgépekben, hajózásban, és orvosi implantátumokhoz használt fémre nagy szükség van a harci járművek páncélzatában és egyes lövedék típusokban is. Bár ebből is csupán a globális készletek 1%-át becsülik de, az újrafegyverkezési csörte előtt, ezzel is úgy számoltak, hogy a világ szükségleteit 15, Európáét 25 évre tudná biztosítani.
• Az egyik legértékesebb ritka anyagból - ami technikailag nem tartozik a ritkaföldfémek közé - a berilliumból szintén komoly, globálisan akár 40 évre elegendő készletek vannak ukrán területen. Ezt főleg olyan mikrocsipek előállításában használják, ahol kiemelten fontos a megbízhatóság. Így a pacemakerek, orvosi lézerek, légzsákok és számtalan katonai eszköz vezérléséhez szükséges elem.

Ezen túl azt, hogy pontosan milyen és mennyi ritkaföldfém található, rendkívül nehéz megmondani. Az egyik legígéretesebb bányaterület jelenleg oroszok által kontrollált régióba esik, valamint sok esetben még a szovjet időkből fennmaradt felmérések alapján tudnak következtetni, amely több anyagnál azt állapította meg, hogy egyszerűen "nehezen hozzáférhetőek."

Alagútvégi fény

A helyzet átláthatóságán egyébként pont a 2021-ben megkötött uniós partnerségi megállapodás segít, ami hozzájárult a jelenleg elérhető adatok digitalizációjához is. Megkeresésünkre a Bizottság szóvivője elmondta, hogy a háború ellenére a két fél többek közt együtt működik a további lelőhelyek feltárásában, és az EU fejlesztési forrásokat biztosít az ukrán kitermelési kapacitások fejlesztésére és karbonkibocsátásuk csökkentésére.

Bár az unió láthatóan többet tett nyersanyag oldalon az Egyesült Államoknál, az Európai Bizottság pozíciója, hogy ez

az Ukrajnával való együttműködésről, és nem az USA-val való versengésről szól,

így nem dolguk, hogy kommentálják az ország döntését arról, hogy milyen módon sáfárkodik természeti kincseivel.

Az EU jelenleg ritkaföldfém-importjának 98%-ában Kínától függ, és a kiemelt elemeken túl, masszív galliumkészletek, cirkon, apatit és fluorit is található Ukrajnában. Emellett Ukrajna bányászati bevételei több mint megduplázódtak a háború kezdete óta.

Bár a konvencionális logika alapvetően azt diktálná, hogy az Európai Uniónak több keresnivalója van az ukrán bányákban, a világpolitika jelenlegi volatilis természete miatt

könnyen az jöhet ki, hogy végül az amerikaiak nagyobb szeletet vághatnak ki az ukrán ásványtortából.

Mindenesetre az EU úgy tűnik, nem várja meg míg elül a konfliktus, és az elmúlt héten 47 olyan, kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet hagyott jóvá, ami a szövetség határain belülre esik. Emellett a Bizottság szóvivője azt is megerősítette, hogy az elkövetkező hetekben több harmadik országbeli beruházást is bejelentenek, így például Ursula von der Leyen csütörtökön Üzbegisztánnal köthetett megállapodást, a közép-ázsiai ország ásványkincseiről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images