Véres övezetből tért haza több száz zsoldos Magyarország szomszédjába – Kell-e tartani a Rómeóktól?

Több száz román katona szolgált zsoldosként Kongóban

Szerdán a román védelmi minisztérium közzétette vizsgálatának eredményét azzal kapcsolatban, hogy hány volt vagy még szolgáló hivatásos katona vett részt szerződésesként – végeredményben zsoldosként – a Kongói Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: Kongó) keleti részén zajló harcokban, illetve a kongói hadsereg kiképzésében. A vizsgálatra azt követően került sor, hogy a világsajtót bejárták azok a képek, melyek Kelet-Kongó legnagyobb városa, a 2 milliós Goma elestekor készültek, és melyeken román zsoldosok láthatók, akik a kongói hadsereg vereségét követően a szomszédos Ruandába távoztak. Kongó keleti részén a Ruanda által támogatott M23 lázadócsoport hajtott végre gyors offenzívát, és mára nagy területek fölött szereztek ellenőrzést.

A kongói polgárháborúról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:

A védelmi minisztérium nyomozása arra jutott, hogy

összesen 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek Kongóban tevékenykednek, további 7 aktív katona pedig feltehetően törvénysértő módon szegődött zsoldosnak,

oly módon, hogy apasági szabadságuk alatt mentek „szolgálni” az afrikai országba 2023 és 2025 között. A védelmi minisztérium szerint ellenük bűnvádi eljárást indított a katonai ügyészség.

A hét, még aktív katona mellett, akik fizetett gyermeknevelési szabadságuk időtartama alatt mentek Kongóba, találtak 24 olyan katonát is, akik leszerelésük után szerződtek az afrikai országba, de visszatérésük után ismét aktív állományba kerültek a román haderőben. A védelmi minisztérium azzal nyugtatott, hogy ezek az esetek nem képeznek számottevő nemzetbiztonsági kockázatot, mivel olyan alacsony rangú katonákról van szó, akiknek a titkos információkhoz történő hozzáférése korlátozott.

Georgescu és Potra

A Kongóban szolgált zsoldosok először akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor december 6-án a román alkotmánybíróság eltörölte a román elnökválasztás november 24-i első fordulóját, amelyen meglepetésre egy szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu végzett, akinek kampányát a román hírszerzés szerint Oroszország támogatta. Másnap a román rendőrség összesen 20 embert tartóztatott le, akik komplett fegyverarzenállal és pirotechnikai eszközökkel tartottak Bukarestbe. Az érintettek mind román zsoldosok voltak, akik többek között a francia idegenlégióban is szolgáltak. A gyanú szerint az illetők a rend megzavarására készültek és megfélemlítési akciókat terveztek, állítólag listájuk is volt politikusokról és újságírókról, akiket fel akartak keresni.

A zsoldosok vezetője egy bizonyos Horațiu Potra, akit előbb bilincsben vittek az ügyészségre, de később elengedték, és hatósági felügyelet alá helyezték. Otthonában összesen 2 millió eurót találtak különböző valutákban. Potráról rögtön kiderült, hogy kapcsolatban áll Georgescuval, sőt egyes források a szélsőjobboldali politikus testőrségének vezetőjeként hivatkoztak rá – a testőrségben több volt idegenlégiós is szolgál, köztük egy elit mesterlövész. A volt elnökjelölt előbb tagadta, hogy egyáltalán ismerné Potrát, később azonban kénytelen volt beismerni, hogy találkoztak már, miután előkerült róluk egy közös fénykép.

Horatiu Potra, the very dangerous leader of a Romanian mercenary group active in Africa and one of Georgescu's closest associates, has now openly called Georgescu's fanatical supporters to pic.twitter.com/YRCZlsrLzx

— Daractenus (@Daractenus) February 27, 2025

Potra később két társával Dubajba menekült – hármuk ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben –, de aztán március elején újra hallatott magáról, amikor a választási iroda eltiltotta Georgescut a május 4-én és 18-án esedékes megismételt elnökválasztáson való indulástól. (Később az alkotmánybíróság jóváhagyta a tiltást, így a szélsőjobboldali politikust végleg kizárták.) Potra akkor egy titkosított WhatsApp-csoportban volt katonákat és zsoldosokat akart mozgósítani, hogy fegyverrel vegyék fel a harcot a Georgescu elleni „globalista államcsínnyel” szemben.

A romániai történésekről ezekben a cikkeinkben írtunk bővebben:

Mit kerestek a román zsoldosok Kongóban?

A román és a nemzetközi sajtó már jóval a román védelmi minisztériumi vizsgálat előtt elkezdte felgöngyölíteni a Kongóban szolgált vagy szolgáló zsoldosok ügyét. A kulcsszereplő Horațiu Potra, aki külön magánvállalkozást hozott létre a zsoldosok kiközvetítésére Asociata RALF néven. Volt, hogy egyszerre 1000 román szerződéses volt jelen Kongóban. Bizalmasan „Rómeóknak” nevezték őket.

Îl mai țineți mine pe Horațiu Potra, mercenarul care, conform presei securiste, voia să destabilizeze toată țara cu șase pocnitori și două cozi de topoare? Câteva chestii pe scurt despre aventura lui în Congo- Avea contract să ducă mercenari guvernului congolez, ca să le pic.twitter.com/vYZFaanzih

— Piticigratis (@Piticigratis) February 1, 2025

Az oknyomozó feltárások szerint rendkívül vegyes társaság ment Romániából Kongóba: az elit katonai egységekben szolgálóktól kezdve rendőrökön és titkosszolgákon át bolti biztonsági őrökig, sőt tűzoltókig terjed a skála. A PressOne nyomozása szerint sokan a román elit egységek – például a 630-as ejtőernyős zászlóalj, a „Vulturii” különleges műveleti zászlóalj és a CFOS (Speciális Műveleti Erők Parancsnoksága) – kötelékéből kerültek ki. Ezek a katonák több évnyi NATO-kompatibilis kiképzést kaptak, gyakorlatoztak külföldi különleges alakulatokkal, és magas szintű harci tudással rendelkeznek.

A The Guardian és két másik lap nyomozása szerint Potra 2022-ben kezdett el zsoldosokat toborozni Kongóba. Titokban, főleg zárt WhatApp-csatornákon ment a toborzás. A magot a francia idegenlégióban szolgált román fegyveresek képezték (források szerint a volt idegenlégiósok az összes toborzott közel egyharmadát tették ki), akik sokszor közvetlen kapcsolatban álltak Potrával, de aztán egyre szélesebb köröket ért el a toborzás.

Az elsődleges motiváció természetesen a pénz volt, hiszen Kongóban jobban lehetett keresni, mint a román fegyveres testületekben: havi 5-6 ezer euró (2-2,5 millió forint) körül volt a tarifa, függően az illető képzettségétől, tapasztalatától. A zsoldosok és a kongói hadsereg katonái között rendre feszültségek törtek ki a javadalmazás miatt, utóbbiak ugyanis mindössze havi 100 eurónak (40 ezer forint) megfelelő összeget keresnek, és még azt sem mindig kapják meg.

Not-so-fun fact: Horatiu Potra, the man in the middle, was arrested on 9/12/24 in Romania for attempting a coup. He led the 288 European mercenaries who just fled Goma to be shipped home. Will they face justiceor do crimes in Africa simply not count? pic.twitter.com/dh6WdU4oCK

— Gil (Kalisa) January 29, 2025

A román zsoldosoknak szerződésük szerint csak a kongói hadsereg kiképzése volt a feladatuk, valójában a harcokban is részt vettek, amint arról számos felvétel tanúskodik. A BBC-nek egy volt zsoldos megerősítette, hogy csak kevesen voltak ténylegesen kiképzők, sőt a fegyveresek egy része korábban maga sem részesült rendes kiképzésben.

A „Rómeók” a helyi, kormánybarát milíciákkal is együttműködtek, akiket egyébként háborús bűnök elkövetésével is vádolnak. A román zsoldosok kapcsán háborús bűn elkövetése nem merült fel, de elvileg bűnrészességért elítélhetnék azokat, akik ilyenekben érintettek.

A zsoldosok tevékenysége természetesen nem volt veszélytelen: hivatalosan négy román állampolgárról tudni, aki életét vesztette kongói szolgálata idején.

Egy korábban a román különleges erőkben szolgált katona, aki mindössze hat hétig dolgozott Kongóban, egyszerűen „cirkuszként” jellemezte a „Rómeók” afrikai működését.

Amikor teherautósofőröket, biztonsági őröket és 60 év feletti embereket hozol be... Rájöttem, hogy nem volt jól megszervezve, ezért kértem, hogy hazamehessek

– mondta a férfi.

Beszámolók szerint Potra cége mindössze egy AK–47-essel (Kalasnyikov) és egy golyóálló mellénnyel látta el a harcolókat, minden mást nekik kellett beszerezniük.

Hirtelen ért véget a küldetés

A „Rómeók” kongói kalandja Goma január végi elfoglalásával ért véget. A 2 milliós várost az M23 felkelőcsoport néhány nap leforgása alatt vette be. A román zsoldosok mindent hátrahagyva az ENSZ helyi központjába menekültek, ahol aztán két órát kaptak, hogy megadják magukat a felkelőknek. ENSZ-források szerint – amit a román külügyminisztérium szóvivője is megerősített – a háttérben nemzetközi tárgyalások kezdődtek, és végül megállapodás született arról, hogy a „Rómeók” Ruandán keresztül hazatérhetnek. Gomából berácsozott ablakú buszokkal vitték el a zsoldosokat a szomszédos országba – eddigre már csak alig 300-an szolgáltak Kongóban.

: a total of 288 Romanian mercenaries surrendered to following their crossing of the border from , which is now under control.It is estimated that around 800 Romanians are active within the DRC, hired by the government to maintain security. #DRCongo

— Thomas (van) January 29, 2025

Fölmerül a kérdés, hogy lehet az, hogy aktív és tartalékos román katonák zsoldosként szolgálhattak Kongóban a román hatóságok állítólagos tudta nélkül.

A PressOne már február eleji tényfeltáró cikkében azt írta, hogy román hivatásos katonák havi rendszerességgel repültek a marosvásárhelyi és a nagyszebeni repülőtérről charterjáratokkal Gomába. Az utazásokat egyáltalán nem titkolták: sokan terepszínű ruhában, golyóálló mellénnyel jelentek meg a reptéren, és fegyvertartozékok is feltűntek, például Kalasnyikov-tárak, valamint rengeteg pénz. Egy volt zsoldos beszámolója szerint semmilyen ellenőrzés nem történt. Elmondta azt is, hogy a román hírszerzés (SRI) egy munkatársa egyszer elkérte a telefonszámát, mert az ő barátai is érdeklődtek a munka iránt.

Elég valószínűtlen tehát, hogy a román hatóságok ne tudtak volna a kongói missziókról, és felvetődik a kérdés, hogy miért nem tettek semmit. Ráadásul mostanra a több száz zsoldos hazatért, egyesek visszakerültek a hadsereg állományába, míg mások Georgescu testőrségében kaptak helyet, és többeket gyanúsítanak azzal, hogy felforgatást terveztek az elnökválasztás első fordulójának megsemmisítése után. Romániában májusban megismételt elnökválasztás lesz, és bár Georgescu nem indulhat, az indulatok nem csillapodtak, sőt még nőttek is. Magyarország szomszédja turbulens időszak elé néz.

Megakadt az M23 előretörése

Az M23 felkelőcsoport januárban és februárban nagy lendülettel tört előre, Goma után a 800 ezres Bukavu városát is elfoglalva. Az előrenyomulás azonban az elmúlt hetekben megtorpant, sőt újabb hírek szerint a kongói hadseregnek és a vele szövetséges Wazalendo milíciának sikerült visszafoglalnia a korábban a felkelők által bevett Walikale városát, amely Gomától nyugatra fekszik. Ezzel az M23 nyugat, az ország középső területei felé tartó hadjárata elakadt.

Az M23 azt állította, hogy a várost azért adta fel, hogy gesztust gyakoroljon az április 9-én Dohában tervezett fegyverszüneti tárgyalások előtt. Ez lesz az első közvetlen megbeszélés a kongói kormányzat és a felkelők között, miután az M23 néhány hete az utolsó pillanatban lemondta az Angolában tervezett tárgyalásokat az Európai Unió által egyes vezetőikre kivetett szankciókra hivatkozva.

M23s front lines have been porous in multiple areas of the eastern Democratic Republic of the Congo (DRC), signaling that the group is likely overstretched.M23 has been unable to maintain a solid defensive perimeter around Masisi town or Bukavu. 6/7 pic.twitter.com/IJimieOMBW

— Critical (Threats) April 4, 2025

A Critical Threats értékelése szerint azonban

a felkelők valójában azért adhatták fel a várost, mert kihívásokkal néznek szembe a katonai kapacitásokat és az ellátást illetően.

A kongói légierőnek sikerült megakadályoznia, hogy az M23 modernebb ruandai fegyvereket tudjon szállítani Ruandából Walikale térségébe, a Wazalendo harcosai pedig elfoglalták az R529-es út nagy részét, amelyen keresztül a felkelők a város felé nyomultak. Az M23 tehát túl messze került a hátországaként szolgáló térségtől, és láthatóan nem képes további előretörésre, így eljött az idő, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

Címlapkép: Román zsoldosok várakoznak a La Corniche határátkelőnél a ruandai Gisenyben, miután az M23 tuszi lázadó milícia felügyelete mellett szabadon távozhattak a kongói demokratikus köztársaságbeli Goma keleti nagyvárosból 2025. január 29-én. MTI/EPA/Moise Niyonzima