Arra a ma reggeli hírre, hogy az olasz UniCredit bank már 28%-ra növelte a közvetlen és közvetett részesedését származtatott ügyleteken keresztül a német Commerzbankban, igencsak kiakadtak Berlinben. A német kormányszóvivő szokatlan kemény kifejezéseket használt, amelyben jelezte a német kormány merev elutasítását a tervezett bankátvételi ügyletre.
A németországi ingatlanpiac 2024-ben várhatóan mérsékelt növekedést mutat majd, azonban ez elmarad a korábbi várakozásoktól. A JLL legfrissebb elemzése szerint a gazdasági kilátások romlása és a vállalati bizonytalanság jelentősen befolyásolja az ingatlantranzakciók alakulását - írta meg a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank (EKB) idén 13 euróövezeti bankra vetett ki kiegészítő tőkekövetelményt, mivel úgy ítélte meg, hogy ezek az intézmények a megengedettnél nagyobb kockázatot vállalnak. Az éves értékelés során a felügyelet alatt álló 113 bank általános állapotát jónak találták, azonban több területen is szigorításokat vezettek be - írja a Reuters.
Az IFO gazdasági bizalmi index ismét romlást mutatott, elsősorban a jövőbeli helyzet megítélése gyengült sokat.
Amíg az Egyesült Államokban 2025-26-ra vonatkozóan felfele tolódtak, addig az euróövezetben az ősz elejéhez képest agresszívabbá váltak a lazítási várakozások. A jövő év során tehát a dollár és az eurókamat közötti különbség mérsékelten nőhet.
Az év vége felé közeledve ideje kitekinteni 2025-re és megnézni, mi várható a monetáris politikában. Sok szempontból új időszámítás kezdődik. De nem csak idehaza, hanem nemzetközi színtéren is. A sok új mellett, azonban könnyen lehet, hogy szembe jön majd velünk egy régi ismerős: a mennyiségi lazítás, azaz a QE.
Magyarországon az MNB kamatdöntése és a hazai kereseti adatok irányt szabhatnak az inflációs és gazdasági trendeknek, míg a nemzetközi színtéren a Fed és a Bank of England döntései, valamint Kína ipari termelési és kiskereskedelmi adatai vethetnek fényt a világgazdaság mozgásirányaira. Az inflációs stabilizáció jelei bíztatóak, de a lassuló növekedés és a geopolitikai bizonytalanságok továbbra is kihívást jelentenek. Az előttünk álló hét tisztább jövőképet rajzolhat ki nekünk.
A hétfői és keddi határozott erősödéssel szerda hajnalra kéthetes csúcsra ért a forint az euróval szemben 410-nél, aztán délelőtt volt egy kis gyengülés, majd éles fordulattal újra erősödött, és kora délután 410 alá jutott. Mindez amellett történt, hogy a dollár újra erősebb szintekre kapaszkodott az euróval szemben, és összességében azt jelenti, hogy megtört a forint szeptember közepe óta látható gyengülő trendje.
Csütörtökön tartja az idei év utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a várakozások szerint 25 bázisponttal 3%-ra csökkenhet az alapkamat. Azonban a legfontosabb nem is ez, hanem az, hogy a jegybank hogyan látja a jövő monetáris politikáját egy olyan helyzetben, amikor még nincs az infláció a célon, de az euróövezet éppen billen bele a recesszióba, miközben a német és a francia politika is tartogathat olyan meglepetéseket, aminek akár európai következményei is lehetnek.
A héten a befektetők figyelme középpontjában az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése áll, amely jelentős hatással lehet az eurózóna gazdasági kilátásaira és a devizapiacokra. Emellett kulcsfontosságú makroadatok érkeznek: Németország és Magyarország novemberi inflációs adatait is megismerhetjük. Az EKB kamatpolitikája mellett a globális gazdasági folyamatok alakulását befolyásoló adatok is a fókuszban lesznek, mint például Kína inflációs és külkereskedelmi statisztikái.
A világ egyik legnagyobb kötvénykezelője, a Pimco arra figyelmeztetett, hogy Donald Trump által kezdeményezett kereskedelmi háború következményei az eurozóna kamatlábait ismét „vészhelyzeti szintre” nyomhatják le.
A német Bundesbank vezetője felszólította Berlint, hogy enyhítse szigorú költségvetési szabályait, és arra figyelmeztetett, hogy Európa legnagyobb gazdaságának kilátásai bizonytalanok.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane a Financial Times-nak adott interjújában kifejtette, hogy a jövőben a monetáris politikai döntéseket inkább a közelgő kockázatok, mintsem a legfrissebb gazdasági adatok alapján kellene meghozni. Az euróövezeti infláció novemberi adatai és a jövőbeli kamatcsökkentések lehetősége is szóba került a beszélgetés során.
Másfél éve nem látott gyengülésbe került az euró novemberben. A visszaesés hátterében az amerikai kereskedelmi vámok jelentette fenyegetés, az euróövezet gazdasági nehézségei, valamint az Európai Központi Bank várható agresszív kamatcsökkentései állnak. Az év végéhez közeledve az árfolyam némi stabilizációt mutatott, de az EU-s gazdasági problémák továbbra is jelentős nyomást helyeznek a közös valutára.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az eurózóna inflációja novemberben – derül ki az Eurostat által frissen közzétett adatokból. Mind az inflációs főmutató, mind a maginfláció emelkedett.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
235-re nőtt a sérültek száma.
Terrorizmussal is vádolják.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
