Németország legnagyobb vállalatainak vezetői arra figyelmeztettek, hogy az ország gazdaságának fellendítése érdekében a következő kormánynak gyors lépéseket kell tennie a beruházások ösztönzésére és a szerkezeti problémák megoldására. A cégvezérek azonnal meg is fogalmazták követeléslistájukat az új kancellárnak.
Csúnyán zárta a 2024-es évet az ipar: decemberben a termelés volumene 1,8%-kal múlta alul az előző havi szintet, ezzel az utóbbi hat hónapban csak egyszer tudott növekedést felmutatni a szektor. Az éves alapú visszaesés (naptárhatással igazítva) 6,4%-os volt. A 2023-24-es időszak a magyar ipar egyik legrosszabb korszaka a teljesítményváltozás szempontjából.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
Orbán Viktor szerint Magyarország több fronton is konfliktusba kerülhet az Európai Unióval, különösen a gyermekvédelmi törvény, az uniós források és az energiaellátás kérdésében. A kormány célja a középosztály megerősítése, a bérek növelése és a 13. havi nyugdíj fenntartása, miközben stratégiai kapcsolatokat ápol Kínával, valamint más távol- és közel-keleti országokkal. A miniszterelnök szerint a háború és a szankciók bizonytalanságot okoznak, de Trump elnöksége elősegítheti a békét, amitől a kormány a gazdasági növekedés beindulását várja – többek között ezek hangzottak el Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy bár a KSH reggeli adatai szerint a magyar gazdaság kikerült a recesszióból 2024 negyedik negyedévében, de kérdéses, hogy a számok milyen mértékben alapozzák meg a kormány 2025-ös, három százalékot is meghaladó növekedési terveit. A témáról, valamint a forint kilátásairól Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a Szerbiát sújtó politikai válságról volt szó, az újvidéki vasútállomáson történt novemberi tragédia által kirobbantott politikai válságba ugyanis már a miniszterelnök is belebukott, az viszont kérdéses, hogy milyen mértékben kell a hatalmat informálisan birtokló Aleksandar Vučić elnöknek féltenie saját pozícióját. Ezzel kapcsolatban Németh Ferenc Balkán-szakértő volt a vendégünk.
Csökkent a tavalyi negyedik negyedévben a német és a francia GDP a megelőző három hónaphoz képest, és az olasz GDP is csak stagnálni tudott – derült ki a ma délelőtti statisztikai adatközlésekből. Az eurózóna szintjén mindez azt jelentette, hogy stagnált a GDP a tavalyi negyedik negyedévben a várt 0,1% helyett, és a harmadik negyedévi 0,4%-os növekedés után. A kellemetlen csütörtöki adatok körébe tartozik az is, hogy az eurózóna munkanélküliségi rátája 6,3%-ra emelkedett decemberben a novemberi 6,2%-ról.
A magyar gazdaság 2024 negyedik negyedévében 0,5%-os növekedést mutatott, ezzel kikerülve a recesszióból – derült ki a KSH friss adataiból. A vártnál kedvezőbb GDP-adatot követően a szakértők 2025-re 2-2,5%-os bővülést valószínűsítenek, bár a növekedés számos kockázattal terhelt. A gazdasági teljesítményt elsősorban a fogyasztás és a beruházások élénkülése segítheti, miközben a külső kereslet és a nettó export bizonytalanságot jelent. A fenntartható növekedés érdekében kulcsfontosságú az EU-források lehívása, a bérek vásárlóerejének emelése és a versenyképesség javítása.
Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,5%-kal haladta meg az előző negyedévit. Ezzel Magyarország kikerült a recesszióból, hiszen fél éven át tartó zsugorodás után növekedést tudott felmutatni. A szakértők előzetesen 0,2%-os GDP-növekedésre számítottak. Éves összevetésben 2024 utolsó három hónapjában (kiigazítatlanul) 0,4%-os volt a növekedés, a piaci elemzők stagnálást vártak.
Holnap tartja a kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank, ahol a legfontosabb kérdés ismét az, hogy a vártnál rosszabb növekedés, de csökkenni már nem akaró infláció mellett hogyan megy tovább az EKB, de legfőképpen meddig hajlandó elmenni. Trump elnök kereskedelmi háborúja Démoklész kardjaként lebeg az euróövezet felett, és ennek a monetáris politikára is óriási hatása lehet. Az európai tőzsdeindexek csúcson vannak, így a holnapi döntés tétje nem kicsi.
Az amerikai részvénypiac hételeji technológia-vezérelt visszaesése csak átmeneti jelenség lehet a Goldman Sachs elemzői szerint. A befektetési bank stratégiái úgy vélik, hogy a gazdaság pozitív kilátásai továbbra is támogatják a részvénypiacot, és a közeljövőben nem várható tartós csökkenés - írta meg a Bloomberg.
Még borúsabbá vált a német fogyasztói hangulat: a GfK és a Nürnbergi Piaci Döntések Intézete (NIM) által közzétett fogyasztói hangulatindex -22,4 pontra csökkent az előző havi enyhén felülvizsgált -21,4 pontról. A Reuters által megkérdezett elemzők emelkedést, -20-as értéket vártak.
Visszafogott teljesítményt nyújt a magyar gazdaság, és 2024 utolsó negyedévében sem indította be a rakétákat, de a recesszióból kikeveredtünk – ezt mutatja a holnap megjelenő GDP-adat előtti felmérésünk. A Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzéseinek konszenzusa szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőtt, éves alapon stagnálhatott a gazdaság teljesítménye.
Két év recesszió után a német kormány idén már némi gazdasági növekedésre számít, de kisebbre a korábban jelzettnél a Handelsblatt kormányzati körökre hivatkozó jelentése szerint.
Kína pénteken várhatóan olyan gazdasági adatokat tesz közzé, amelyek szerint a világ második legnagyobb gazdasága 2024-ben körülbelül 5%-kal bővült. Sok kínai állampolgár azonban mélyen szkeptikus a hivatalos számokkal kapcsolatban, mivel mindennapi tapasztalataik inkább recessziót tükröznek – számolt be a Financial Times.
A német gazdaság 2024-ben ismét visszaesést mutatott, immár második éve zsugorodva. A Német Statisztikai Hivatal előzetes becslése szerint a GDP 0,2%-kal csökkent az előző évhez képest, míg 2023-ban 0,3%-os volt a visszaesés. Ez az első alkalom a 2000-es évek eleje óta, hogy a német gazdaság két egymást követő évben is zsugorodott.
Az EKB vezető közgazdásza nem lát olyan recessziós kockázatot, amely a kamatcsökkentések drámai felgyorsítását tenné szükségessé. Véleménye szerint az egyensúly megtartása a fontos, ahol a túl gyors kamatcsökkentések nem okoznak inflációt, de közben segítik a gazdasági növekedést is.
A frontra sem jutnának ki az európai katonák.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
