Az Európai Unió összes régiója közül a nyugat-dunántúli produkálta a tizedik legnagyobb gazdasági fejlődést 2008 és 2015 között és részben az uniós források miatt az EU-átlaghoz történő gyors felzárkózás 2030-ig is folytatódhat - derült ki egy friss brüsszeli anyagból. Ezzel párhuzamosan a közép-magyarországi régió egy viszonylag magas fejlettségi szintről elkezdett relatív lecsúszni és mivel kevés EU-s pénzre jogosult a 2014-2020-as ciklusban, így ez nem is nagyon változik, de Pest megye szétválasztása majd segíthet hosszabb távon. A térségi országok közül egyébként az egyik legnagyobb mértékben a magyar GDP-t fogják majd 2023-ig megemelni az uniós források, de itt is látszik az a kettősség, hogy a közép-magyarországi régió lassabban fog fejlődni, mint a többi magyar régió.
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
Magyarországról több százezren vándoroltak el uniós csatlakozásunk óta, a régiót azonban ennél is érzékenyebb veszteség érte: a hivatalos adatokból úgy számoljuk, hogy az öt legnépszerűbbnek tekinthető célországban több mint 3,7 millió kelet-európai élhet, a legtöbben Lengyelországból vándoroltak ki. A valós szám azonban ennél is magasabb lehet, becslések szerint csak Romániából több mint 3 millióan vándorolhattak el. Nem véletlen, hogy az egész régió egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd, viszont mi még ebből a szempontból is kilógunk a sorból.
Az infokommunikációs és távközlési iparág, vagyis az ICT-szektor az innováció és a digitális gazdaság alapja, az internetadó utáni pálfordulás óta a csapból is ez folyik Magyarországon. Nem véletlenül: kifejezetten jó induló pozícióban vagyunk ahhoz, hogy Magyarország egy kicsi, gyorsan fejlődő digitális országgá váljon, amit a nagy hozzáadott értéket termelő ICT-szektor hajt. Ugyanakkor nálunk az egyik legmagasabb a külföldi, a hazainál produktívabb cégek részaránya az ICT-szektor értékteremtésében, így a külföldi cégekkel szemben nagy kitettséggel rendelkezünk. Az OECD friss jelentése alapján mutatjuk, mi történik a szektorban a világon és itthon.
Az alábbiakban konzisztencia-keresésre invitálom a kedves olvasót, hátha együtt megtaláljuk. Az apropót részben az adja, hogy néhány nap múlva Budapesten fog előadni Douglas Murray, aki régóta ír és beszél az Európa irányába tartó nagymértékű bevándorlás kérdéseiről, és akinek idén e témában megjelent “Strange Death of Europe - Immigration, Identity, Islam" című könyve nem véletlenül kapott élesen eltérő véleményeket a paletta különböző oldalairól. A szerző véleménye szerint a bevándorlás Európa számára veszélyes és végzetes, és a mellette általában felvetett érvek egyike sem állja meg a helyét, így az sem, hogy a nyugdíjrendszerek problémáira legalább a válasz egy részét kínálhatná. Az előadáshoz hozzá fog szólni Novák Katalin EMMI-államtitkár, akinek szerény feladata a termékenység 2,1-es szintre történő emeléséhez szükséges politikák kidolgozása.
A múlt havi izgalmak után az októberi monetáris tanácsülés is hozhat érdekes döntéseket, bár jóval valószínűbb, hogy a jegybank ezúttal nem változtat a monetáris kondíciókon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ugyanakkor a kamatfolyosó aljának további süllyesztése benne van a levegőben, miközben a kamatemelési várakozások 2020-ra tolódtak ki.
A magyar átutalási rendszert működtető GIRO még idén kiválasztja az új, azonnali fizetési rendszer motorját biztosító beszállítót, és megköti a szerződést. Az új rendszer kiválasztásánál szempont az is, hogy amikor egyszer Magyarországon is bevezetik az eurót, az átutalási rendszer képes legyen az euró alapú tranzakciók elszámolására is - mondta el lapunknak Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO vezérigazgatója. A magyar kártyás rendszer kiépítése hasonlóan komplex és költséges feladat lett volna, mint az azonnali átutalási rendszer projektje, ezért most úgy áll, nem lesz saját kártyás rendszerünk. Az új átutalási rendszer több száz milliós beruházást jelent a GIRO oldalán, a bankoknak mégsem lesz feláras szolgáltatás az instant rendszerbe küldeni az átutalásokat. Sőt, ha a forgalom jelentősen bővül, elképzelhető, hogy további díjcsökkentésre is lehetőség lesz. A bankok mindeközben már javában fejlesztik az azonnali átutalásra épülő fizetési megoldásaikat.
Szeptemberben az MNB elismerte, hogy a következő időszakban a fő célja a hosszú hozamok leszorítása lehet. Ennek érdekében pedig készek lehetnek elmenni a falig, egyes elemzők szerint az sem zárható ki, hogy végső esetben másodpiaci állampapír-vásárlási programot indítanak az EKB és a Fed mintájára. Ehhez azonban az is kellene, hogy kedvező maradjon a nemzetközi környezet, így jövő kedden még korai lenne várni a nagy dobást.
A Volkswagen menedzsmentje hatalmas erőfeszítéseket tett az elmúlt években annak érdekében, hogy a világ legnagyobb autógyártójává váljanak. A hatékonyabb, profitábilisabb működés területén viszont képtelenek voltak kézzelfogható eredményeket felmutatni. Nagyszabású tervek és projektek természetesen már vannak a helyzet kezelésére, de egyáltalán nem lepődnénk meg akkor sem, ha végül egy évekkel ezelőtti elképzelés valósulna meg, amelynek keretében több részre bontanák a Volkswagen csoportot.
Ritka pillanat, amikor a bankok és a fintech cégek együtt örülnek valaminek, amit ráadásul egy szabályozó tesz. Pedig most pont ez a helyzet, hiszen az MNB vizsgálja egy magyar regulatory sandbox bevezetésének lehetőségét, ami egy nemzetközi szinten is előremutató megoldás a fintech szektor támogatására és szabályozására. Egy olyan innovációs központot (multilaterális konzultációs platformot) is létrehoznának, amely a kezdeti fázisban lévő fintech startupoknak, vagy akár a már piacon levő szereplőknek segítene eligazodni szabályozási kérdésekben, és a piaccal együttműködve segítené elő a jó ötletek üzleti megvalósítását. Az új kereteket viszonylag gyorsan, akár egy éven belül is lefektethetik, a projekt koncepciójának kidolgozásával november végére végezhetnek a jegybanki szakértők. Az MNB-től első kézből tudtuk meg a részleteket.
Immár öt éve tartják bűvöletükben a magyar lakosságot az állampapírok. A sorozatos kamatcsökkentés ellenére még az MNB legfrissebb adatai sem utalnak arra, hogy bármely más megtakarítási forma az állampapírok közelébe férkőzött volna népszerűségben. A befektetési alapok piaca immár két és fél éve tetszhalott, és a lekötött betéteknek is leáldozott. Egyedül a készpénz és a látra szóló betétek mutatnak érdemi növekedést az állampapírokon kívül. Pedig a lakosság pénzügyi vagyona reálértéken is újabb rekordszintre került, így lenne lehetőség a nagyobb diverzifikációra.
Miközben az egész EU-ban Magyarország halad a leggyorsabban a 7 éves fejlesztési keretének nyertesekkel való lekötésével, aközben még mindig nagyon kevés pénzt kértek a magyar hatóságok Brüsszeltől, ami az EU fővárosában is fejtörést okoz - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Az EU-pénzek gyors magyarországi kifizetési tempója és a csordogáló brüsszeli kifizetések együttes következménye egyébként jól látszik a magyar államháztartás hatalmasra ugró deficitjén is, és ezért is nehezen értik Brüsszelben a magyar hatóságok stratégiáját. Azt egyébként EU-szerte meg lehet figyelni, hogy nagyon lassan halad a 7 éves ciklus keretének lehívása, és éppen emiatt igencsak nehéz alátámasztani, hogy miért is maradjanak meg a 2020 utáni újabb EU-s büdzsében nagy súllyal a kohéziós források.
"Nem az embereket kell büntetni a tagállami kormányok viselkedéséért", így továbbra is ellenzem a kohéziós támogatásokon keresztüli pénzügyi büntetést a jogállami keretek megsértéséért - hangsúlyozta a 7. Kohéziós Jelentés mai brüsszeli bemutatója során Corina Cretu. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ezzel megismételte azt az üzenetet, amit például júniusban a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban is hangsúlyozott, amikor egy német kormányzati felvetés után Brüsszelben is terjedni kezdett az a gondolat, hogy a jogállami keretek megsértését a 2020 utáni újabb EU-s költségvetésben a strukturális és kohéziós támogatásokon keresztül is meg lehetne "torolni". Nemcsak Corina Cretu szállt síkra a minél nagyobb arányban megmaradó, de szerkezetében változó kohéziós támogatások mellett, hanem Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Bizottságának új elnöke is, aki a Kohéziós Szövetség jegyében konkrétan azt szeretné elérni, hogy a kohéziós pénzek egyharmados aránya legalább maradjon meg a 2020 utáni büdzsében is.
A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.
Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:
Az első fél évben Nógrád megyében 100 ezer lakosra 3 új lakás épült, Győr-Mosonban 317. Ez csak egy példa a KSH héten megjelent kiadványából, amely lehetőséget kínál a megyék összehasonlítására.
A magánegészségügynek arról is kellene szólnia, hogy magánbefektetés hasznosul a köz javára közfinanszírozott szolgáltatásvásárlás formájában - vallja Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont alapító-főigazgatója, aki a nyári tranzakcióról is beszélt, melynek során Csányi Sándor cége, a Bonitás 2002 többségi tulajdonrészhez jutott a BEK-ben. A tervezett új kórház műtőblokkja modernebb, high tech beavatkozásokra is képes lesz, példaként említette meg a sebészeti robottechnikát.
Az elmúlt évek tendenciái szerint a magánegészségügyi szolgáltatást igénybevevők köre egyre szélesebb, ezt egyre több szolgáltató ismeri fel, így a verseny is erősebb - mondja Lantos Csaba üzletember, akinek a befektetéseinek fókuszában továbbra is ez a szektor áll. A Róbert Károly Magánkórház többségi tulajdonosa szerint a kereslet stabil növekedése fennmaradhat a következő években és azt is megjegyezte, hogy a kissé megkérgesedett finanszírozási gyakorlatnak változnia kell.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
