Az Európai Unió a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatai során egy vékony határmezsgyén mozog, mivel igyekszik befektetéseket bevonzani az ázsiai gazdaságból, ugyanakkor az alapanyag-függőségével kapcsolatos problémákra és a versenykorlátozó gyakorlatokra is megpróbál reagálni. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kínai látogatása jól példázza ezt az egyensúlyozást, mivel célja, hogy úgy udvaroljon a kínai vállalatoknak, hogy közben Olaszország gazdasága ne függjön túlságosan a kínai beruházásoktól.
Meloni találkozóit Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel a kínai propaganda a kapcsolatok javításaként festi le, miután Olaszország tavaly amerikai nyomásra kilépett a kínai Övezet és Út kezdeményezésből. Számos olasz vállalat – köztük a Pirelli gumiabroncsgyártó, a Dolce & Gabbana divatcég és a Leonardo védelmiipari szereplő – kíséretében Meloni várhatóan megvitatja Kína Oroszországnak nyújtott támogatását és a nyugati technológiai szankciók kijátszását e magas szintű találkozók során.
A látogatást nehezíti, hogy az európai parlamenti választások után az Európai Bizottság bejelentette: pótvámokat vet ki a kínai elektromos autók importjára, a már meglévő 10 százalékos tarifán felül. Az EU egy 9 hónapig tartó szubvenciós vizsgálat alapján állapította meg, hogy a teljes értéklánc szinte valamennyi szereplőjét tisztességtelen módon feltőkésítette Peking, amelyek így jóval alacsonyabb áron értékesíthetnek az unió belső piacára.
Már trükköznek a kínai gyártók
A kínai elektromosautó-gyártók ezért Európában terjeszkednek, hogy enyhítsék az uniós vámok hatását, amelyek drágábbá vagy veszteségessé tehetik járműveiket. Az olyan vállalatok, mint a Chery Automobile és a Leapmotor helyi iparági szereplőkkel kötöttek partnerséget, hogy Európában szereljék össze az autókat, így megkerülve a vámokat. A Chery például azt reméli, hogy az év végéig megkezdheti a gyártást a Nissan Motor korábbi üzemében, a barcelonai teherkikötő közelében, és 2029-ig évi 150 000 autó gyártását tűzte ki célul. Hasonlóképpen a Leapmotor megkezdte a teljesen elektromos T03 összeszerelését a lengyelországi Tychyben, a részben olasz tulajdonú Stellantis gyártóüzemében. Miközben a BYD már döntött egy magyarországi, Szeged melletti üzem megépítéséről – számolt be a Bloomberg.
Ezek a fejlemények kockázatot jelentenek az európai autóipari óriások számára, amelyek már most is küzdenek a globális értékesítés növekedésének visszaesésével, és a talpon maradás érdekében partnerségeket kell kötniük kínai versenytársaikkal.
Az EU kínai támogatások kezelésére irányuló erőfeszítései is egyre szélesebb spektrumúak: az Európai Bizottság az egységes piacot torzító külföldi támogatásokkal kapcsolatos vizsgálat részeként rajtaütött a Nuctech kínai biztonsági berendezéseket gyártó vállalaton. Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának ellenőrei által vezetett razzia nem a biztonsági aggályokhoz kapcsolódott, hanem a Nuctechnek a kínai kormánytól kapott állítólagos pénzügyi támogatásaira összpontosított. Ez a vizsgálat egy szélesebb körű uniós stratégia része, amelynek célja a dömping és a támogatási gyakorlatok visszaszorítása a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak betartása mellett. Az EU megközelítése eltér az Egyesült Államok Kínával való közvetlen gazdasági konfrontációjától, mivel Brüsszel a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben a vámok általi teljes piaci izoláció helyett sokkal inkább sebészi pontosságú lépéseket akar tenni.
Az Európai Bizottság különböző eszközöket alkalmaz a kínai támogatások elleni fellépéshez, többek között az újonnan létrehozott külföldi támogatásokról szóló rendeletet (Foreign Subsidies Regulation – FSR). Ez a hatékony eszköz az EU egységes piacán működő külföldi vállalatokat úgy kezeli, mintha az EU tagjai lennének, és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat kiterjeszti rájuk. Az FSR máris ahhoz vezetett, hogy kínai vállalatok visszaléptek az európai közbeszerzési eljárásoktól és napelempark-pályázatoktól. A kínai vonatgyártó CRRC például visszavonta egy bulgáriai közbeszerzési eljárásra benyújtott pályázatát, két kínai napenergia-ipari vállalat pedig az FSR-vizsgálatok bejelentését követően visszavonta egy romániai fotovoltaikus parkra benyújtott ajánlatát. Az FSR „hivatalból” gyakorolt hatásköre, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy tagállami vagy ágazati panaszok nélkül is indíthasson vizsgálatokat, erős jelzést küldött a külföldi vállalatoknak és a tagállamoknak egyaránt.
Ez az, ami érzékenyen érintheti Magyarországot is, miután a már említett szubvenciós vizsgálat megállapította, hogy nemcsak az elektromosautó-gyártókat, de a beszállítóikat, így az akkumulátortermelőket is versenysértő módon támogatta a kínai állam. Ahogy arról írtunk, ez érinti például a magyar gyártókapacitásokat kiépítő CATL-t, az EVE Batteryt és a Sunwoda cégeket is.
Az EU álláspontja a kínai befektetésekkel kapcsolatban azonban nem egységes, egyes tagállamok a folyamatban lévő vizsgálatok ellenére is szívesen fogadják a kínai vállalatokat. Emmanuel Macron francia elnök például támogatását fejezte ki a Bizottság szubvencióellenes vizsgálatával kapcsolatban, miközben a BYD kínai villamosenergia-ipari óriásvállalatnak is udvarolt, hogy telepedjen le Franciaországban. Macron és Meloni kettős megközelítése rávilágít az EU-n belüli összetett helyzetre és megosztottságra, miközben az EU Kína gazdasági erejével küzd. Hszi Csin-ping elnök legutóbbi franciaországi látogatása során számtalan üzletet kötött különböző francia vállalatokkal, ezzel is jelezve, hogy Macron a folyamatban lévő vizsgálatok ellenére is hajlandó gazdasági kérdésekben együttműködni Kínával.
Az EU fellépése Kínát is lépésre kényszerítette, amely komoly aggodalmát fejezte ki az előre be nem jelentett ellenőrzések miatt, és felszólította az EU-t, hogy „hagyjon fel a kínai vállalatok elnyomásával”. Peking valószínűleg megtorolja majd az Európai Unió vámemeléseit, és a jelentések szerint egy sor uniós termékre vet ki büntetőtarifákat. Az ázsiai ország már dömpingellenes vizsgálatot indított egy, az autóiparban használt vegyi anyag behozatalával kapcsolatban, és jelezte, hogy további ellenintézkedéseket is tehet. Ez a lehetséges ellenlépés aggodalmat keltett az európai kormányokban, Olaf Scholz német kancellár és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök is figyelmeztetett, hogy ez kereskedelmi háborúhoz vezethet Kínával. Magyarország ebből a szempontból nyugodt lehet, mert a Kínába irányuló exportja nem túl jelentős, ezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök még a tusványosi beszédében is jelezte, hogy ellenzi az EU fellépését Pekinggel szemben.
Magyarország ebből a szempontból nyugodt lehet, a Kínában irányuló exportja nem túl jelentős, ezzel együtt Orbán Viktor miniszterelnök még a tusványosi beszédében is jelezte, hogy ellenzi az EU fellépését Pekinggel szemben.
Miközben az EU az e-autók vámjainak véglegesítéséről tárgyal a tagállamokkal és a folyamatban lévő FSR-vizsgálatok lezárására vár, a következő Európai Bizottság kihívásokkal teli időszak előtt áll. A kereskedelmi méltányosság és a belső versenyképesség, valamint a geopolitikai stratégia közötti egyensúly megteremtése kulcsfontosságú lesz, mivel az EU az USA nyomása és a kínai megtorlás közepette igyekszik érvényesíteni saját agendáját. A közelgő döntések jelentős hatással lesznek az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokra és a tágabb értelemben vett globális kereskedelmi rendszerre. A kritikus döntések közeledtével az uniónak a gazdasági, politikai és diplomáciai érdekek kusza labirintusában kell eligazodnia, hogy megőrizze stratégiai autonómiáját és előmozdítsa a szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
Az EU Kínával kapcsolatos megközelítését ráadásul tovább bonyolítja a tágabb geopolitikai kontextus, beleértve Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját is. A ukrán háború kitörése óta Európa nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt importál az Egyesült Államokból, hogy helyettesítse a Moszkvából érkező szállítmányokat. Az energiaellátásban bekövetkezett változás rávilágított az EU külső partnerektől való függőségére és arra, hogy diverzifikálni kell kereskedelmi kapcsolatait. Kínától pedig főleg az e-mobilitási beszállítói láncokon és a vegyipari alapanyagellátás területén függ nagy mértékben, így az orosz lecke alapján itt is megpróbálja csökkenteni a kitettségét.
Címlapkép: A kínai Népi Fegyveres Rendőrség egyik tagja őrködik az Európai Unió zászlaja előtt az európai küldöttségnél Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének sajtótájékoztatója előtt 2023. április 6-án Pekingben, Kínában. A fotó forrása: Kevin Frayer/Getty Images.
