Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is belátta: az Eurostattal szembeni Eximbank-elszámolási vitát nem sikerül megnyernie. Varga Mihály újévi első tájékoztatóján ezt egy fél mondattal árulta el. Mindez pedig alaposan átírja az államadósság-számokat.
Alapvetően elégedettek az idei uniós fejlesztéspolitikai eredményekkel a Portfolio szakértői körképében részt vevők, hiszen az összes EU-pályázatot kiírták, az összes pénz döntő részét lekötötték a hatóságok, illetve jóval 2000 milliárd forint feletti támogatást is ki is fizettek. Most már egyre inkább a projektek végrehajtása lesz a fókuszban, amit a szakértők szerint jövőre jócskán nehezíthet majd a nagyfokú építőipari és munkabér-drágulás, illetve akár a közbeszerzési szabályok túlzott szigora is. Úgy tűnik, nem aggódik annyira a szakma, hogy mi lesz az EU-támogatások terén 2020 után, de persze még csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, az Európai Bizottság is csak 2018 májusában tervezi bemutatni a saját javaslatát. Ugyanazt a négy kérdést tettük fel mindegyik szakértőnek az évértékelő körképünkben, a beérkezett válaszokat abc-sorrendben mutatjuk be.
Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.
Hiába élénkült örvendetesen a világgazdaság 2017-ben, továbbra is voltak olyan országok, ahol rosszabb lett az élet. Több gazdaság is jelentős gazdasági visszaesést szenvedett el, és a korábbi évek listáinak ismétlődéseit látva megállapíthatjuk, vannak hatalmas növekedési katasztrófák a világban.
Elsősorban délkelet-ázsiai országokat találunk az idei növekedési ranglista tetején. A világ 10 leggyorsabb GDP-bővülését produkáló országa közül ezúttal hiányzik a két óriás, Kína és India, de a legnagyobb érdekesség, hogy az első két helyen olyan országokat találunk, amelyek tavaly még a legrosszabbul teljesítők között voltak. Ráadásként jön a meglepetés.
A várakozásokkal szemben nem kísérte a 2013-as "taperinghez" hasonló feltörekvő piaci turbulencia a Fed eddigi kamatemeléseit, ami mögött a Fed óvatosabb kommunikációja és stratégiája állhat. A 2008-as válság óta növekvő befektetői differenciálás és az EKB továbbra is laza monetáris politikája miatt pedig a szűkebb régiónk az átlagosnál még kevésbé volt érintett. Cikksorozatunkban az amerikai jegybank monetáris politikájának más meghatározó jegybankokkal való összehangoltságát, valamint a feltörekvő és azon belül a hazai piacokra gyakorolt potenciális hatásait vizsgáljuk.
A meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései nemcsak az adott országban fejtenek ki érdemi hatást, hanem globálisan is. A Fed szigorító lépéseitől erőteljes hatásra számítottak a devizaárfolyamokon, hozamokon és egyéb pénzügyi termékeken keresztül a fejlett és feltörekvő pénzügyi piacokon is. A már közel két éve elindított és múlt héten folytatott kamatemelések ellenére eddig azonban visszafogott hatásokat láttunk a pénz- és tőkepiacokon. Cikksorozatunkban e jelenséget elemezzük egyrészt a múltbeli kamatemelések, másrészt a jelenleg tartó, szokatlanul elnyújtott ciklus tanulságainak bemutatásával. A Fed kamatpolitikájának kiemelt elemzése több szempontból is indokolt. Egyrészt a meghatározó jegybankok közül a 2008-as válságot követően a Fed kezdte meg legelőször kamatemelési ciklusát. Másrészt a tengerentúli kamatpolitika érdemben befolyásolja a nemzetközi befektetői hangulatot, így a fejlett és a feltörekvő piaci fejleményekre is erőteljes hatást fejt ki.
Már hosszú évek óta nem kell attól tartani, hogy Magyarországot az év végi toplistákon beválogatják a leginkább kockázatos országok közé, az idei évet pedig úgy tűnik, komoly sikerrel zárhatjuk ebben a tekintetben. Az országok kockázatosságát mérő CDS-felár ugyanis olyan alacsony szintre süllyedt 2017 végén, amire a világgazdasági válság óta nem volt példa.
A magyar gazdaság dinamikus növekedése és a maastrichti küszöb alatt tartott államháztartási hiány bőven biztosítja a lendületesen csökkenő államadósság-pályát, így a költségvetési helyzetünk rendben van - nagyjából ez a kép rajzolódhat ki a fejünkben, ha a fiskális helyzetről szóló híreket, véleményeket hallgatjuk. Ha azonban az államadósság pályáját nézzük, mégis csak azt állapíthatjuk meg, hogy a költségvetés pozíciója alapvetően hibás.
2019. július 1-jétől az átutalásaink 5 másodpercen belül, 0-24 órában, a hét minden napjában célba érnek. De hatalmas tévedés, hogy a rendszernek ez lesz a legnagyobb újítása. Az azonnali rendszer bevezetése véleményünk szerint két új típusú készpénzmentesítő fizetési módot hozhat el Magyarországra: hatékony személyek közötti (P2P) fizetési megoldást, és az azonnali rendszerre épülő bolti mobilfizetési megoldást. Utóbbi azt jelenti, hogy nem csak a készpénz, hanem a bankkártyás bolti fizetés is komoly versenytársat kaphat. Ugyanis egy olyan fizetési értéklánc is létrejöhet, amelyben már nem kapnak szerepet a kártyatársaságok.
Izgalmas vita bontakozott ki az utóbbi hetekben e sokak által kedvelt elektronikus hasábon: mikor lesz/lehet magyar euro? Az euróval vagy nélküle? Ha igen, akkor pedig gyorsabban vagy lassabban avval a fránya csatlakozással? Ezek voltak az alapkérdések. Az alábbiakban én az eddigi tapasztalatokat tárgyaló technikai érvelést kínálok. Honnan vegyük a "helyes", leginkább követendő mintát a külső pénzügyi és versenyképességi alkalmazkodási úthoz? Szerintem érdemes a méretben közel azonos, de fejlettebb, kis nyitott gazdaságokat figyelni, és persze azt, hogy akik már évek óta bent vannak a klubban, mégis hogyan muzsikáltak. Okozott-e növekedési hátrányt a közös európai pénz az immáron évek óta euróval fizető Szlovákiában és Észtországban? Ugyanakkor mit csináltak, hogyan teljesítenek pl. a nem eurózóna tag dánok és csehek?
Nem csak a teljes népesség, hanem a munkaképes korú lakosság létszáma is gyorsan fog csökkenni a következő években Magyarországon - vetíti előre az Európai Bizottság legfrissebb demográfiai jelentése (Ageing Report, 2018). A népesedési folyamatoknak fájó gazdasági következményei lesznek: az előrejelzés szerint a következő 50 évben a potenciális GDP-növekedésünk 1,5% alá süllyed.
Évek óta azt hisszük, hogy nem tud tovább hízni a lakossági állampapírok állománya, idén azonban tíz hónap alatt megint majdnem 1600 milliárdos növekedést láttunk, ami meghaladta a tavalyi egész év adatát. Vagyis látszólag nem csillapodik a lakosság állampapír-étvágya. Az viszont már korábban is látszott, hogy biztos nincs az összes ilyen állampapír a lakosságnál, a részletes adatok elemzése után pedig az is kijelenthető, hogy ezermilliárdos nagyságrendben lehet a bankoknál.
A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.
Az SK Innovation hatalmas akkumulátorgyárat építhet Magyarországon, ahonnan ellátnák az európai autógyártókat - írja a The Investor. A több mint 200 milliárd forintból megvalósuló beruházásnak köszönhetően az éves gyártókapacitás elérheti a 7,8 gigawattórát, amellyel durván 200-250 ezer elektromos autót lehetne ellátni akkumulátorokkal.
Az Európai Unióban a magyar emberek a legkevésbé elégedettek az életükkel a saját országukban és ha konkrétan az EU-n belüli életükre kérdezünk rá, akkor is ugyanez az eredmény jön ki - derült ki egy ma közzétett Eurobarometer felmérésből. Jó hír mindemellett azonban, hogy öt év alatt jelentősen enyhült a pesszimizmusunk, és a gyermekeink EU-n belüli jövőjét is viszonylag kedvezően látjuk. A kutatásból az is látszik, hogy a magyarok a piacgazdaságot és a szolidaritást is fontosnak tartják, de közben az Európa motorjának számító németeknél a szolidaritás a legkevésbé fontos az összes tagállam között. Nyugaton egyébként a munkanélküliségtől sokkal inkább félnek, mint a menekültproblémától és a terrorkockázatoktól, noha a legtöbb menekült éppen a fejlett eurózóna tagállamokban van.
Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól - ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.
A Portfolio megbízható információi szerint ma megszületett az elvi döntés Brüsszelben: kifizethetik azokat a fejlesztési számlákat Magyarországnak, amelyeket október végéig már kiküldtek a magyar hatóságok. Ez azt jelenti, hogy szilveszterig legalább kb. 330 milliárd forint bezúdulhat az államkasszába, sőt, ha decemberben további nagy tételben kiküldünk számlákat, a mai döntés alapján valószínűleg azokat is elég gyorsan kiutalják.
A közös pénz mindenekelőtt politikai kérdés. Egyszerre eszköze és szükséges eleme a lassú, de folyamatos európai integrációnak. Az integrációnak, amit sokan vitatnak, de amivel szemben egyelőre Európa népeinek békéjét, szabadságát és jólétét hosszútávon biztosító hihető alternatívát nem állítottak. A közös pénz szükségességének elfogadása mellett még mindig lehet vitatni létrehozásának időpontját, intézményrendszerét, a résztvevő országok körét. Ezek érdekes, sőt fontos, de ma már inkább csak elméleti jelentőségű viták. Az euró létezik, 19 ország hivatalos fizetőeszköze, és túlélt egy komoly válságot.
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
