Iszmáíl Hanije már régóta a nyugati világ egyik legfontosabb célpontja volt, a nemzetközi közösség számos szervezete és országa titulálta terrorvezérnek, jelentős nyomravezetői díj is járt volna a kézre kerítéséért. A radikális iszlamista vezető már hosszú évek óta a világ egyik leggazdagabb országában, Katarban élt, ahol találkozott a szövetségeseivel, csak ritkán utazott el az ország fővárosából. Most viszont úgy tűnik, hogy egy súlyos hibát követett el, mivel a korábbi számtalan merényletkísérlettel szemben 2024. július 31-én hajnalban sikeres akciót hajtottak végre ellene, miután az új elnök beiktatásán vett részt:
امروز ایران عزیز به سوگ شریک غم و شادی خود، همراه همیشگی و پرافتخار راه مقاومت، رهبر شجاع مقاومت فلسطین، شهید القدس، حاج اسماعیل هنیه نشسته است. دیروز دست فاتح او را بالا بردم و امروز باید بر روی شانههایم او را تشییع کنم. شهادت هنر مردان خدا است. پیوند دو ملت سربلند ایران و pic.twitter.com/s6eqHX78a8
— Masoud (Pezeshkian) July 31, 2024
Arról még tartanak a viták, hogy pontosan ki és milyen körülmények között végzett Hanijével, de néhány dolgot mindenesetre már lehet tudni: az iráni fővárosban csaptak le rá, rajta kívül pedig az egyik testőre vesztette még életét. Az értesüléseket a palesztinok és Irán is megerősítette.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy a Hamász első embere ellen éppen a „nagy testvér” óvó tekintete mellett követtek el ilyen merényletet.
Teherán számára egyértelműen hatalmas blama, hogy éppen a síita hatalomban sikerült véghez vinni merényletet a Hamász vezetője ellen. Az, hogy ez megtörténhetett, az jelzi a közel-keleti hatalom meggyengülését, különösen abból a szempontból, hogy már 2024 áprilisában sem tudtak igazán meggyőző erődemonstrációt tartani Izrael ellen. Emlékezetes, hogy a fokozódó feszültség eredményeként akkor Irán több száz rakétával sorozta meg Izraelt, ám a csapások nem okoztak túl nagy károkat, a legnagyobb részét a légvédelem hatástalanította. Pár nappal később gyanús eset történt az iszlamista hatalom egyik katonai központjánál, de ennek részleteiről máig keveset tudni, mindkét fél mást állít. Akkor úgy tűnt, hogy a helyzet valamelyest csillapodik, de azért
fény derült az iráni védelmi kapacitások hiányosságaira.
Az akkor a biztonsági résekről szerzett információk most kulcsfontosságúak lehettek a Hanije elleni akció során is. Az eset pikantériája, hogy az iráni hírszerzési és biztonsági miniszter éppen pár nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a ciklusa legnagyobb eredménye az volt, hogy az izraeli Moszad titkosszolgálatát sikerült felszámolni az országban.
Teherán ugyanis azonnal Izraelt nevezte meg az eset hátterében, ráadásul az elmondások szerint légicsapás végzett a Hamász vezetőjével. Az állítás egyik alátámasztásaként merült fel az is, hogy nem sokkal ezt megelőzően az IDF a libanoni Hezbollah egyik magas rangú parancsnokát bombázta le. Jeruzsálem egyelőre nem ismerte el hivatalosan, hogy közük lenne az iszlamista vezető halálához, viszont a Knesszet több politikusa is méltatta a merényletet, egyesek szerint „ezzel kicsit jobb hely lett a világ”. A zsidó államban valódi népünnepély tört ki, a lakosság az utcán ünnepelte az egyik legnagyobb ellenség kiiktatását. A merénylet egyébként illene Izrael korábbi kommunikációjába, mivel azt hangoztatták, hogy minden felelőst számon fognak kérni a tavaly októberi terrortámadásért, a lista élén szerepelt Hanije is. Meg nem erősített információk szerint Hamász első emberével két izraeli Spike páncéltörő rakéta végzett: ezek felülről érkező rakéták, de a szárazföldről lövik fel őket.
Az eset azonnal dühös reakciók sorát hozta Irán vezetőitől, szinte egytől egyig kegyetlen megtorlással és súlyos csapásokkal fenyegették meg Jeruzsálemet. Az ország külügyi szóvivője, Nasszer Kanáni egyenesen úgy fogalmazott, hogy ettől csak még erősebb lesz a kötelék Palesztina és Irán között. Más iszlám vezetők is elítélték a támadást, így a régi rivális, Mahmúd Abbász „gyávának és veszélyesnek” nevezte azt, de a török külügy is a „förtelmes” jelzőt használta a tettre.
Ki volt ő?
Iszmáíl Hanije 2006 óta vezette a Gázai övezetet a Hamász élén, magát a Palesztin Nemzeti Hatóság miniszterelnökének tekintette. Ezt a tisztséget a vele (és az által képviselt szervezettel) komoly konfliktusban lévő Fatah és Mahmúd Abbász nem ismerte el, ezért állandó volt a vita a két palesztin csoport között, hogy pontosan ki tekinthető a valódi vezetőnek. Az egykori iszlamista vezető 1963-ban született az Al-Sáti menekülttáborban, a Gázai övezet területén, családja az izraeli tengerparti város, Askelón környékéről származik. Hanije már fiatalon megismerkedett a radikális iszlamista tanokkal, eleinte a Muszlim Testvériség tanaival szimpatizált. Az 1990-es években Libanonba deportálták, de egy évvel később újra Gázában volt.
A Hamász vezetője 2004-ben lett, miután Izrael lebombázta Ahmed Jászint, aki alapítóként vezette éveken át a fundamentalista mozgalmat.
Jeruzsálem 2005-ben elhagyta a tengerparti palesztin területet, egy évvel később pedig választást tartottak Gázában. A legtöbb szavazatot a radikálisok szerezték, így Hanije került vezető pozícióba. Több alkalommal is megpróbáltak merényletet elkövetni ellene, de egyik alkalommal sem jártak sikerrel. Ellentmondásos volt a lépése még az őt támogatók körében is, hogy 2016 körül Hanije végleg elhagyta a Gázai övezetet és Katarba települt. 2018-ban az Egyesült Államok a globális terroristáinak listájára helyezte, személye sok kényelmetlenséget okozott Doha számára is. A 2023. október 7-i terrortámadás óta Izrael egyik legfontosabb célpontjának számított.
Mi lesz most?
Az esetet követően egyelőre még nincs hír, hogy ki pótolhatja az iszlamisták vezérét, mivel a közel 10 hónapja tartó háborúban az IDF a Hamász több vezetőjét is likvidálta. Néhány héttel ezelőtt például az terjedt el, hogy Mohammed Deif, a mozgalom katonai szárnyának vezetője is elhunyt egy támadásban, de ezt egyelőre nem erősítették meg a források. A hasonló szervezetek esetében gyakran azt emlegetik a szakértők problémának, hogy a vezető kiiktatása egyáltalán nem oldja meg a valódi problémákat, hiszen éppen a gyakori személycserék következtében akár többen is felkészülten várják az esetleges kényszerű pozícióváltásokat. Hanije esetében is lehet arról beszélni, hogy a halála inkább szimbolikus győzelmet jelent, mintsem valódi csatatéri csapást, ennek több oka is van:
- Évek óta külföldön élt, Gázától távol, ezért a szerepe kisebb jelentőséggel bírt a napi operatív működésben. Ez pedig egy fegyveres konfliktus idején kiemelkedő szerepet jelent.
- Az elmúlt években már több alkalommal is felmerült a lecserélése, több név is felmerült lehetséges utódjaként.
- A Hamász éppen a napokban kötött megállapodást a nagy riválissal, a Fatahhal, így egyes radikális iszlamista csoportoknak még kedvezhet is.
- Gyakori kritika volt vele szemben, hogy a palesztinok ügyére összegyűjtött segélyeket a saját jólétére használta fel, állandóan felmerült, hogy dollármilliós vagyonon ücsörög.
Felmerül a kérdés, hogy mi következhet, valóban ez lesz az, ami eszkalációt jelent és kiterjedt regionális háború jön majd a Közel-Keleten. Kétségtelen tény, hogy az elmúlt időszakban gyakran felmerülő lehetséges libanoni szárazföldi hadműveletek egy új szintet jelentenének a háborúban, azonban a kulcskérdés még mindig Irán viselkedése. Az országban éppencsak sikerült egy politikai válságot átvészelni, miközben szó sincs arról, hogy nyugalom honol a perzsa hatalomnál. A teljeskörű háború veszélye nem az első alkalommal villan fel a régióban, szinte bizonyos, hogy valamiféle válaszcsapásra most is felkészülhet majd Jeruzsálem. Ennek a hatékonyságától és támogatottságától függ, hogy milyen irányba változik a konfliktus, lesz-e kiterjedt háború, vagy sem.
Az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján mindenesetre nem engedheti meg magának, hogy rögtön a hivatali ideje elején megtorlás nélkül hagyjon egy ekkora hibát.
Izrael számára – még el nem ismert módon is – komoly szimbolikus győzelmet jelent Hanije halála, mivel Jeruzsálemben egyértelműen ő azonosítható a tavaly októberi iszlamista támadás egyik legfőbb felelőseként. Ezzel az izraeli kormány az egyik fő ígéretét teljesítette, „felelősségre vonta” a Hamász vezetőjét a terrorakció miatt. Az iszlamista radikálisokat ettől még nem győzték le, de a palesztinok számára morálromboló, míg az izraeliek számára határozottan moráljavító lépésként hat. Arra azonban már most felkészülhetnek Izraelben, hogy valamilyen megtorlást mindenképpen végre akar majd hajtani Irán, ráadásul az iszlámhívők jelentős részének szimpátiáját is élvezhetik majd, mivel az eset komoly megütközést keltett világszerte a muszlimok körében. Az üzengetés már megkezdődött, kérdés, hogy most lesz-e annál durvább válasz, mint ami néhány hónappal ezelőtt volt.
Címlapkép forrása: Marwan Naamani/picture alliance via Getty Images
