Az infláció lecsengésével párhuzamosan felgyorsult a lakossági megtakarítások gyarapodása Magyarországon. A 10% felett ragadó megtakarítási rátának, a rekordszintű állami kamatkifizetéseknek, a kockázatvállalás erősödésének és a kedvező piaci hozamoknak köszönhetően 2006 óta nem látott ütemben, 17,6%-kal gyarapodtak a megtakarítások egy év alatt, ami ritkaságnak mondható, nagyjából 13,5%-os reálnövekedést jelent. Az egyre kevesebbet ígérő állampapírokkal szemben a befektetési alapok lettek az idei első negyedév abszolút sztárjai, és bár a tőzsdei részvények, életbiztosítások és nyugdíjpénztári megtakarítások nem vontak be sok új tőkét, a hozamteljesítményre náluk sem lehetett panasz.
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.
Az OpenAI hétfőn mutatta be az új, egészen elképesztő képességekkel bíró GPT-4o AI-modelljét: valós időben beszél, fordít, lát minket, okosabb, gyorsabb, frissebb a tudása. Az új képességeknek hála gyakorlatilag emberi módon kommunikálhatunk a modellel, ami amellett, hogy lenyűgöző, egy picit azért már megint ijesztő is. A GenAI banki környezetben való hasznosításáról is szó lesz június 11-ei Financial IT konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt!
Érdekes tanulmánnyal rukkolt elő a napokban az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama. Ebből kiderül, hogy a magyarok leginkább a banki értékesítési hálózatokon keresztül veszik az egyik kedvenc befektetésüknek számító befektetési alapokat, de a banki hálózat túlsúlya Európa egészénél megfigyelhető. Érdekes, hogy míg Európában a különböző alapkezelők alapjainak hozzáférést kínáló, nyílt alapforgalmazó platformok egyelőre szerény piaci részesedést hasítanak ki maguknak, itthon ez a második legnépszerűbb értékesítési csatorna.
Fordulóponthoz közelít a lakossági állampapírok piaca: júniusban lejárnak az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok. A számok azt mutatják, hogy bizony vannak még lelkes MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 11%-át tartják a mai napig a magyarok, annak ellenére, hogy az időközben elszálló infláció miatt nem érte meg: jóval több pénzt lehetett volna zsebre tenni a prémium állampapírral az utóbbi 5 évben, és az idő közbeni MÁP Plusz-PMÁP-csere is kifizetődőbb stratégia lett volna. Mutatjuk, mennyit buktak, akik kitartottak, és mennyit nyertek az élelmesek.
Két éve nem látott dolog történt a befektetési alapok piacán: csökkent a kezelt vagyon áprilisban, mégpedig közel 6 milliárd forinttal. Ami ennél is nagyobb meglepetésként hathat: 2022 áprilisa óta most először haladta meg a befektetők tőkekivonása a pénzbeáramlást a kötvényalapoknál. Mi folyik itt?
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor.
Nem változott tavaly Magyarországon az adóék mértéke az egyedülálló, átlagbért kereső, gyerek nélküli munkavállalók számára. A 2022-es helyzethez hasonlóan ebben a háztartási kategóriában a teljes munkaerőköltség 41,2%-át tette ki az állami elvonás hazánkban, ami jelentősen meghaladja az OECD 34,8%-os átlagát– derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) napokban megjelent Taxing Wages 2024 című kiadványából. A jelentés szerint a gyermekes háztartások mindegyik kategóriájában azonban nőtt az adóék mértéke 2023-ban az előző évhez képest. Az RSM adótanácsadója segítségével adunk magyarázatot a szokatlan jelenségre.
Számításaink szerint idén még több mint 200 milliárd forintnyi kamatot és közel 130 milliárdnyi tőkét fizet ki az állam a meglévő Prémium Magyar Állampapír állományokra, ezeken felül pedig további közel 800 milliárdnyi lakossági állampapír jár le az év hátralevő részében. Az igazi pénzeső azonban 2025 elején jön: közel 1300 milliárdnyi kamat és tőke kifizetése várható csak a PMÁP-okból.
Az áprilisi esés után visszatért a jókedv a piacokra, múlt hét óta ismét emelkedést látunk. A piaci fordulatot ezúttal is az amerikai makrogazdasági helyzetre vonatkozó várakozások váltották ki, újabb hiedelem van kialakulóban a piacokon. Épp ezért ahogy eddig, úgy most is érdemes óvatosnak lenni: egy várakozásoktól eltérő fontos adat nagyon gyors és jelentős változást hozhat, és bár kezd körvonalazódni a nagy kép, a makrogazdasági kilátások továbbra is vegyesek.
Idén új szintre emelkedett a befektetési alapok és állampapírok csatája a lakosságnál: az első negyedévet egyértelműen az előbbiek nyerték, a befektetési alapok állománya több mint 900 milliárddal ugrott meg, miközben az állampapíroké csupán 170 milliárddal. Nem olyan rossz azonban az állampapírok helyzete, ahogy az elsőre tűnik, mutatjuk, miért.
Hozzászoktunk ahhoz tavaly, hogy szép fokozatosan csökken az új lakáshitelek kamata. Idén év elején ez megváltozott: azóta 6-7% körüli szinten stagnáltak a hitelkamatok. Most mintha újabb fordulatot látnánk: a hozamkörnyezet emelkedése miatt az eddig legolcsóbbnak számító bankok már szelektív kamatemelésről döntöttek. Rég volt ekkora a bizonytalanság azzal kapcsolatban, lefelé vagy felfelé indul el a piac a következő hónapokban, ezért fontos téma lesz ez is a Portfolio jövő keddi Hitelezés 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.
A 2008-ban kirobbant pénzügyi válság óta nem láttunk akkora zuhanást a magyar hitelpiacon, mint tavaly (erről itt írtunk). Mivel a hitelközvetítők a bankoktól eltérően döntően az új szerződésekből, jutalék formájában szerzik bevételeiket, rájuk volt ennek az összeomlásnak a legdrasztikusabb hatása. Megtizedelte a szektort a hitelpiaci zuhanás, ugyanakkor alkalmazkodóképességüket is megcsillogtatták a szektor erősebb szereplői. Erről a témáról szó lesz Hitelezés 2024 konferenciánkon is, érdemes regisztrálni!
Nemcsak a leggazdagabb, privátbanki ügyfelek, hanem a befektetési alapokat vásárlók esetében is egyre többször hallani olyan véleményekről, miszerint az utóbbi időszakban elkezdték keresni a devizás befektetéseket. Úgy tűnik, a hír részben igaz, a befektetési alapok piacán legalábbis egyre nagyobb érdeklődés övezi a forinttól eltérő devizában lévő alapokat. Különösen az abszolút hozamú és kötvényalapoknál láthattunk nagyobb felfutást az utóbbi három évben, de a részvényalapokból is egyre több a dedikáltan külföldi kitettségű konstrukció. Érdekesség, hogy míg a vizsgált időtávon közel egy százalékponttal nőtt a devizás állomány részaránya, ezt a forintárfolyammal korrigálva már csökkenést kapnánk.
2022 júniusa óta nem vettünk fel annyi lakáshitelt, mint idén márciusban, a személyi kölcsönök felvétele pedig új történelmi csúcsra emelkedett. Az NGM kezdeményezésére év elején bevezetett kamatfelár nélküli vállalati hitelek viszont nem váltak be, a céges hitelpiac egyelőre nem indult be. A Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciáján elemezzük a kilátásokat, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre!
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Az utóbbi időben elkezdtek emelkedni az állampapírhozamok, és ez egyértelműen vonzóbbá tette a BMÁP-ot is. A Babakötvény után jelenleg a Bónusz Magyar Állampapír a legmagasabb kamatot adó lakossági papír, ráadásul április 26-tól új kamatperiódussal és valamivel magasabb kamattal ketyeg tovább az idén januárban elinduló 5 éves BMÁP: az eddig 8,01% helyett 8,13%-ot kínál. A vonzó kamatprémium mellett a BMÁP kamata leginkább a DKJ-hozamoktól függ, és a számok most azt mutatják, hogy az 5% feletti átlagos DKJ-hozam fennmaradása esetén érdemes lehet a BMÁP mellett dönteni.
Botrányok sorozata rázta meg az utóbbi években a román biztosítási piacot, négy nagy szereplő is csődbe ment, amiért nem játszott tisztességesen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A csődhullámnak meglettek a következményei: milliárdos kárkifizetések, a kötelező biztosítási díjak emelkedése, majd befagyasztása, és egy új kgfb-törvény, amely igyekszik befoltozni a korábbi rendszer gyerekbetegségeit. Mindeközben a kötelező biztosítások szegmense továbbra is nagy koncentrációt mutat, a három legnagyobb biztosító társaság kezében van a romániai kgfb-portfólió mintegy 57%-a. Mi történt keleti szomszédunkban?
Új rekordon, több mint 10 760 milliárd forinton zárt a lakossági állampapírok állománya március végén, ez azonban már nem a prémium állampapírnak köszönhető. Az első negyedévben látott nagy kamatfizetések után úgy tűnik, eldőlni látszik a PMÁP sorsa. A számokból az is kiderül, hogy az év első három hónapjában az új állományi rekord ellenére mintegy 440 milliárd forintos tőkekiáramlást szenvedtek el a forintos lakossági állampapírok.
