Kisgergely Kornél

Kisgergely Kornél

vezérigazgató , EXIM Magyarország

2006-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Karán. 2013-ban elvégezte a CFA (Chartered Financial Analyst) programot. Karrierjét a MOL kockázatkezelési területén kezdte, majd 4 éven keresztül dolgozott a jegybankban a Pénzügyi Elemzések, illetve a Monetáris Stratégia szakterületeken. Számos tudományos publikáció szerzője. 2011-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz csatlakozott, 2013 márciusától a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, ez alatt az Európai Tanács Gazdaságpolitikai Bizottságának magyar tagja és az ÁKK igazgatóságának elnöke tisztségét is betöltötte. 2013 és 2016 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt, 2016 és 2019 között az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures vezérigazgatója volt. Az EXIM-hez való csatlakozását megelőzően, az MFB Pénzügyi Divíziójának vezetését 2019. augusztus 1-től látta el. Kisgergely Kornél 2022. június 1-jétől a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (együttesen: EXIM) vezérigazgatója és az Igazgatóság elnöke.
Cikkeinek a száma: 4
A német gazdaság válsága Magyarországra nézve is kockázatokat hordoz

A német gazdaság válsága Magyarországra nézve is kockázatokat hordoz

Az elmúlt években a magyar gazdaság a sorozatos, kívülről jövő válságok ellenszelében volt kénytelen helytállni. A COVID, a háború, az energiaár-robbanás után most a magyarral erősen összefonódott német gazdaság válságával vagyunk kénytelenek szembenézni. A német ipar elmúlt időszaki gyengélkedése komoly strukturális problémákra hívja fel a figyelmet. A visszafogott külső kereslet, az elmaradó állami támogatások, valamint a versenyképesebb kínai konkurencia nyomán a német feldolgozóipar új rendelései, valamint rendelésállománya továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A válság komolyságát mutatja az is, hogy az elmúlt hetekben több német járműgyártó vállalat gyárbezárásokat és/vagy elbocsátásokat helyezett kilátásba.  Az elmúlt hét német politikai eseményei a változás reményét kínálják, a konzervatív fiskális politika oldódása nyomán jelentősebb kormányzati összegek juthatnak majd az elektromobilitási szektor támogatására. Közben a magyar gazdaságpolitika a Demján Sándor Programmal és a feszes reálbér-növekedés fenntartásával a hazai kkv-szektor hatékonyságának növekedését akarja elérni, ami a német növekedéstől kevésbé függő gazdasági motort indíthat be.

Az árfolyam változásának egy árnyaltabb értékelése

Az árfolyam változásának egy árnyaltabb értékelése

Az elmúlt hetekben élénk szakmai párbeszéd alakult ki a forint árfolyamának gyengülése kapcsán. A témában megszólaló elemzők az árfolyam jelenlegi szintjét általánosságban gyengének találják. Azonban ilyen értékítélet megfogalmazásához mélyebbre kell ásni a nominális forint-euró árfolyam elemzésénél, és a reálárfolyamot kell vizsgálat alá venni. Ez ugyanakkor historikusan kifejezetten erős szinten áll, az elmúlt években felépült jelentős inflációs többletünk miatt. Szintén közös motívum a piaci elemzésekben, hogy a gyengülő nominális árfolyamot a csökkenő kamatkülönbözettel magyarázzák. Ezzel szemben írásomban kifejtem, hogy a piac által korábban nagyrészt beárazott kamatcsökkentéseknek csak nagyon limitált szerepe lehetett a nominális árfolyam legutóbbi leértékelődésében.

A monetáris politikáról folytatott szakmai viták jobb minőségű döntésekhez vezetnek

A monetáris politikáról folytatott szakmai viták jobb minőségű döntésekhez vezetnek

Az MNB egyoldalúan értelmezi úgy a jegybanki függetlenség intézményét, hogy ő bárkit és bármit kritizálhat, ugyanakkor az ő döntéseit nem szabad a nyilvánosság előtt elemezni, esetleg kifogásolni. A szakmai viták gyakran elősegítik egyes aktuális gazdasági kérdések mélyebb megértését. Nincs ez másként a világ nagy jegybankjai esetében sem. Meggyőződésem, hogy ezeknek a vitáknak az elnyomása az intézményi tudás megkopásához vezet, ami az optimálisnál gyengébb döntéseket eredményezhet. Személyesen tehát örülök annak, hogy írásomat az MNB szakértői válaszra méltatták és ennek szellemében válaszolok néhány állításukra.

2024-ben is szükség van államilag támogatott vállalati hitelezésre

2024-ben is szükség van államilag támogatott vállalati hitelezésre

A valódi (előretekintő) reálkamat 2022 második féléve óta pozitív, 2023-ban extrém mértéket ért el és 2024 elején még mindig indokolatlanul magas. A kamatemelési ciklus elindítása az MNB részéről természetesen elkerülhetetlen volt az inflációs kilátások romlása miatt, azonban a 2022 októberében végrehajtott 500 bázispontos szigorítást már nem az inflációs környezet további romlása, hanem az árfolyam védelme indokolta, ami azonban jelentős gazdasági károkat okozott. Részben ez magyarázza a belső kereslet tavalyi összeomlását, a költségvetés extra kamatkiadásait illetve azt, hogy 2023-ban befagyott a teljes magyar hitelpiac.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.