Elérkeztünk oda, amikor már egyáltalán nem triviális, hogy az állampapír a legmagasabb kamatot biztosító termék a piacon, vannak ugyanis olyan bankbetétek és banki kötvények, amelyeknek kamata veri az állampapírokét. Csakhogy a banki termékeknél van két nagy bökkenő: a kamatadó és a szocho, ezeket is figyelembe véve még mindig az állampapírok a nyerők, utóbbiak idő előtti visszaváltása esetén is. Összegyűjtöttük, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az állampapírokkal szemben.
Rengeteg külföldi, illetve devizaalapú megtakarítást képeztek a magyar háztartások az orosz-ukrán háború kirobbanásának és az energiaválságnak az évében, 2022-ben. Az akkori rekord megszületésében a drasztikus forintgyengülés miatti spekulációnak is jelentős szerepe volt. Most megnéztük, folytatódott-e tavaly is a jelenség.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.
Enyhén csökkenő hitelállományuk ellenére majdnem 30 milliárd eurós nyereséget értek el a magyar nagybankok „anyabankjai” 2023-ban, ami csaknem másfélszerese az egy évvel korábbinak. A kitágult kamatmarzsok és az alacsony hitelbedőlések ritka kombinációja nemcsak osztalékfizetésre, de sajátrészvény-visszavásárlásokra is bőséges lehetőséget ad idén a legtöbb nemzetközi bankcsoportnál. A kamatkörnyezet csökkenésével viszont egyre jobban felértékelődik az üzleti volumentermelés a bankoknál, jöhetnek ismét a „munkás évek”. A legnagyobb profitot az UniCredit, a legmagasabb megtérülést viszont az OTP érte el tavaly csoportszinten.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
396 fölé is benézett a napokban a forint euróval szembeni jegyzése, a további gyengülést váróknak érdemes lehet elgondolkodni az eurós megtakarításban. Vannak például olyan eurós állampapírok, amelyek 4-5% körüli eurós hozamot ígérnek, sőt, az egyik PEMÁP 8% felett forog jelenleg. Alábbi cikkünkből az is kiderül, hogy már 406-os év végi forint árfolyamvárakozás esetén jobb választás most Euró Magyar Állampapírba fektetni, mint PMÁP-ba.
Eddig sikeresen elhárította a kamatvágás lehetőségét az Európai Központi Bank, a mai kamatdöntő ülés után viszont már nem tehet így, ha nyitva akarja hagyni a lehetőséget a júniusi lépés előtt. A jegybanki nyilatkozatokból ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy az EKB ekkor fog először kamatot vágni, és a piac is nyár elejére vágja az első csökkentést. Az óvatosságra persze minden oka megvan a központi banknak, hiszen az infláció feletti győzelem még nem vehető biztosra, ám a kamatok magas szinten tartásával a reálgazdasági kockázatok is fokozódnak. Ha a jegybank a konkrét terveibe nem is avat be minket ma, az üzenetekből és a előrejelzésekből fontos következtetéseket lehet levonni majd. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Mindössze 21 milliárd forint nyereséggel zárta a tavalyi évet a túladóztatott magyar biztosítási szektor, ami 11 éves mélypontot jelent. A díjbevételek csak 5,7%-kal növekedtek, reálértéken a korrigált díjbevételek 4,5%-kal visszaestek. A vagyon- és felelősségbiztosítási károk 27 milliárd forinttal nagyobb mértékben rontották az eredményt (főleg a gépjárműkárok miatt), mint az aszályokkal sújtott előző évben. Az MNB szerdán közzétett friss éves adatait elemezzük.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
Lelassult növekedés és rekordnyereség – röviden így foglalható össze a magyar bankszektor tavalyi éve. Összesen 1451 milliárd forint nem konszolidált adózott eredményt ért el a szektor 2023-ban, ami éppen háromszorosa az egy évvel korábbinak, és a 2008-as pénzügyi válság előtti „hőskort” idéző, 21%-os tőkearányos megtérülést jelent. Cikkünkben bemutatjuk azt a három fő okot, ami emögött a profitrobbanás mögött áll. Az idei hitelpiaci kilátások szempontjából biztató volt az évkezdet.
Óriási lendülettel kezdték a bankok az évet a lakossági hitelpiacon: 75%-kal több hitelt vettünk fel januárban, mint egy évvel korábban, a lakáshitelek új kihelyezése ezen belül megduplázódott a 6-7%-ra csökkenő piaci kamatszintnek és a családtámogatások változására adott lakossági reakciónak köszönhetően. A vállalati hitelezésben és a betétek területén eközben szokás szerint gyengén kezdődött az év. A lakáspiac és a lakáshitelezés idei kilátásait piaci szakértőkkel elemezzük keddi online Signature Klubunkon, érdemes regisztrálni a másfél órás kora esti rendezvényre!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Parragh László kamarai elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előadása után Orbán Viktor szólalt fel. Értékelése szerint a kormány gazdasági miniszterei (utalt itt az előtte előadó két tárcavezetőre) jó állapotban vannak, a kamarával jó az együttműködés, ezért alapvetően optimista a gazdaságpolitikát illetően. Egyúttal a nézők között helyet foglaló vállalatvezetőkkel, cégtulajdonosokkal négy bölcsességet osztott meg, amelyek meghatározzák a gazdaságpolitika irányvonalát. Bizakodó volt abban a tekintetben, hogy a gazdaság ritmust tud váltani, ugyanakkor a geopolitikai környezettel kapcsolatban több figyelmeztetést is megfogalmazott. Szerinte a geopolitika, a geopolitikai rivalizálás felülírja a gazdasági racionalitást, közben Európa nem tudja elkerülni, hogy felfegyverkezzen. Kijelentette: a nyugat nem tudja megnyerni ezt a háborút Oroszország ellen.
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
