2021-ben és 2022-ben már létezett egy nagyszabású otthonfelújítási program Magyarországon, azt mintegy 300 ezer család több mint 600 milliárd forint összegben vette igénybe a Magyar Államkincstárnál. Pénteken a kormány bejelentette az építőipar által már nagyon várt folytatást, de a 2024 júniusában induló új, 108 milliárdos program feltételei több szempontból is eltérnek az előző otthonfelújítási támogatástól. Most 10 pontban foglaljuk össze a már megismert legfontosabb eltéréseket.
Korántsem mentes az irracionalitástól a magyar állampapírpiac: jelenleg közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nincs sok értelme, ugyanis ez számukra komoly kamatbevétel-kiesést jelent. Az utóbbi időben látványosan megugrott az Egyéves Magyar Állampapír, sőt, még a Kincstári Takarékjegy iránti érdeklődés is, nem beszélve a MÁP Pluszban bent ragadt befektetőkről. A nyáron viszont változni fognak a lakossági állampapírok paraméterei, ami ezt a jelenséget is háttérbe szoríthatja.
Nagyon szép hozamokkal zárták a tavalyi évet a hazai nyugdíjpénztárak, az idei első negyedév hozamai alapján úgy tűnik, hogy visszafogottabban, de folytatódik ez a trend. A legjobb teljesítményeket a kockázatvállalóbb portfóliókkal lehetett elérni, de megnéztük azt is, melyek jelenleg a legolcsóbb és legdrágább nyugdíjportfóliók a piacon.
Nehéz a tavalyi magas hozamokat túlszárnyalni, de úgy tűnik, néhány magyar alapnak sikerül: a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 13% felett vannak, ami a legtöbb esetben messze veri a magyar állampapírok által kínált éves kamatokat is. Nagyot mentek eddig idén az abszolút hozamú és részvényalapok, míg a tavalyi nagy kedvencnek számító kötvényalapok hozama már korántsem olyan vonzó. A jövőt tekintve érdemes lesz még a vegyes alapokra is figyelni, amelyek között szintén találunk vonzó befektetési lehetőségeket.
Március 31-ével véget ért a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopja és a nagyobb bankbetétekre vonatkozó kamatsapka is. Június 30-áig biztosan fenntartja viszont a kormány a változó kamatozású és legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatstopját, amely eddig 300 ezer családot védett meg a törlesztőrészletek jelentős emelkedésétől. De mi lesz utána? – teszi fel a kérdést sok érintett hiteladós. Mivel úgy tűnik, nem tér vissza a korábbi nagyon alacsony kamatkörnyezet, nagy átlagban akár 15-20 százalékos törlesztőrészlet-emelkedést is hozhat az idei nyár az érintetteknek.
Se a járvány, se az energiaválság, de még az európai csúcsra felszökő infláció sem tudta megingatni a magyar háztartások hiteltörlesztési képességét és hajlandóságát. A törlesztési moratóriumok kivezetése ellenére a 2008 után bekövetkezett hitelválságnak ma híre-hamva sincs: az elmúlt három évben szinte végig 1,5%-on állt a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek az aránya, a követelésvásárlói piac pedig szinte kiszáradt. Egy-két adat mutat csak némi romlást, van egy szűk réteg például, amely az utóbbi időben már nem tudott megbirkózni a folyószámlahitel és a személyi kölcsön törlesztésével, és kérdés, mi lesz a jelen állás szerint június 30-áig kamatstopban lévő jelzáloghitelekkel 2024 második felétől.
Új rekordon, több mint 10 540 milliárd forinton zárt a lakossági állampapírok állománya február végén, ez azonban már nem a prémium állampapírnak köszönhető. A februári nagy kamatfizetések után úgy tűnik, eldőlni látszik a PMÁP sorsa, mindeközben új állampapír-szerelem van kialakulóban.
A magyar bankszektor 32 százalékos GDP-arányos hitelállománya továbbra is jelentősen elmarad az európai országok és a régió átlagától is, és ez érdemi tartalékot jelent a hitelezés további prudens bővülése szempontjából – állapította meg a jegybank e héten közzétett Versenyképességi jelentése. A kiadvány „Új pénzügyi modell” fejezete részletesen bemutatja, mennyire fejlett a magyar bankszektor, illetve a hitel- és a tőkepiac nemzetközi összevetésben, illetve hogy állunk a digitalizáció kihasználásában. Ennek lényeget foglaljuk össze az alábbiakban.
Csökken a júniusi kamatvágás valószínűsége, de még mindig azt árazzák a befektetők, hogy a Fed ekkor fog először kamatot vágni. Az szinte biztos, hogy a mai ülésen még nem változik a kamat, az már kevésbé, hogy a jegybank nem oszlatja el a júniusi vágásra vonatkozó várakozásokat. Az infláció ugyanis makacsabb a vártnál, a reálgazdaság továbbra is erős, így előfordulhat, hogy a ma érkező kamatelőrejelzés is kisebb csalódást okoz majd.
Elérkeztünk oda, amikor már egyáltalán nem triviális, hogy az állampapír a legmagasabb kamatot biztosító termék a piacon, vannak ugyanis olyan bankbetétek és banki kötvények, amelyeknek kamata veri az állampapírokét. Csakhogy a banki termékeknél van két nagy bökkenő: a kamatadó és a szocho, ezeket is figyelembe véve még mindig az állampapírok a nyerők, utóbbiak idő előtti visszaváltása esetén is. Összegyűjtöttük, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az állampapírokkal szemben.
Rengeteg külföldi, illetve devizaalapú megtakarítást képeztek a magyar háztartások az orosz-ukrán háború kirobbanásának és az energiaválságnak az évében, 2022-ben. Az akkori rekord megszületésében a drasztikus forintgyengülés miatti spekulációnak is jelentős szerepe volt. Most megnéztük, folytatódott-e tavaly is a jelenség.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
Az általános vélemény szerint a piac hamarabb látta, hogy az infláció miatt kamatot kell emelni, mint az amerikai jegybank, ezért akkor a Fed hitelessége kicsit meg is ingott. A hozamok valóban emelkedtek már akkor, amikor a Fed még kamatemelésről hallani sem akart, ám a jegybank kamatelőrejelzéseit az akkori hozamokkal összevetve kitűnik, hogy a befektetők valójában pontatlanabbul értelmezték a helyzetet, mint a Fed. A piacok még tavaly év végén is magasabb kamatokat áraztak két éves horizonton, mint a Fed, csak az utóbbi pár hónapban kezdik el elhinni a jegybank előrejelzéseit.
Enyhén csökkenő hitelállományuk ellenére majdnem 30 milliárd eurós nyereséget értek el a magyar nagybankok „anyabankjai” 2023-ban, ami csaknem másfélszerese az egy évvel korábbinak. A kitágult kamatmarzsok és az alacsony hitelbedőlések ritka kombinációja nemcsak osztalékfizetésre, de sajátrészvény-visszavásárlásokra is bőséges lehetőséget ad idén a legtöbb nemzetközi bankcsoportnál. A kamatkörnyezet csökkenésével viszont egyre jobban felértékelődik az üzleti volumentermelés a bankoknál, jöhetnek ismét a „munkás évek”. A legnagyobb profitot az UniCredit, a legmagasabb megtérülést viszont az OTP érte el tavaly csoportszinten.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
Bár a tavalyi évben kiemelkedő, a legtöbb esetben 20% feletti hozamokat láthattunk az önkéntes pénztáraknál, a nyugdíjra gyűjtőknek sokkal fontosabbak a hosszú távon elért teljesítmények. Gyűjtésünk alapján az elmúlt 10 év legjobb átlaghozamai 7% felett alakultak az önkéntes pénztáraknál, a legjobb portfólió pedig közel 11%-ot ért el. Mutatjuk, mely pénztárak mely portfóliói hozták a legtöbbet a tagjaiknak.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Meghaladta a 12 700 milliárdot a magyar lakosság állampapírokban lévő megtakarítása januárban, mégis, három éve volt utoljára olyan alacsony a lakosság államadósság-finanszírozásban betöltött részesedése, mint most. Mindeközben a külföldi szereplők állampapíraránya 3 éves csúcson van.
