• Megjelenítés

Elemzés

Most tényleg mindenki megrohanja a magánegészségügyi cégeket?

Most tényleg mindenki megrohanja a magánegészségügyi cégeket?

Miután bemutattuk, hogy a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók milyen évet zártak 2019-ben, megkértük azok vezetőit, részletezzék nekünk, a koronavírus-járvány miatti korlátozások után mit tapasztalnak és mi várható a szektorban. A válaszokból kiderül: a magánszolgáltatások iránti kereslet szépen kezd helyreállni, és a bizalom is erőteljesebb lehet a járvány lecsengése alatti időszakban a privát szolgáltatók iránt, ám a szépnek ígérkező történetnek lehet egy óriási akadálya.

Meglepő adat ébresztette fel a forint szunnyadó rémét

Meglepő adat ébresztette fel a forint szunnyadó rémét

Kedd óta megint azt mondhatjuk, hogy a régióban a magyar reálkamat a legalacsonyabb miután a vártnál jóval nagyobb mértékű, 3,8%-os volt az infláció júliusban. Amikor tavasszal utoljára ilyet láttunk, akkor utána rögtön 370-ig zuhant a forint az euróval szemben. Most erről egyelőre nincs szó, a kedvező nemzetközi hangulat ugyanis a magyar deviza mellett szól, de eljöhet az az idő, amikor megint erősebben esik majd a latba a reálkamat.

Most beárazhatják a válság hatását Magyarországon – Leminősítés is jöhet?

Most beárazhatják a válság hatását Magyarországon – Leminősítés is jöhet?

Péntekre két hitelminősítő is beidőzítette a magyar adósosztályzat felülvizsgálatát, a Fitch Ratings és a Standard & Poor’s is késő este teheti közzé döntését. A vizsgálatot vélhetően meghatározza majd a koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági hatásai, nagy kérdés, hogyan értékelik majd a válságot a magyar gazdaság szempontjából a szakértők. Nem biztos, hogy a rövidtávú negatív hatásokra reagálnak majd a hitelminősítők, de a romló prognózisok miatt akár a kilátás rontása, vagy végső esetben a leminősítés is benne lehet a pakliban.

Csak a koronavírus növeli a magyar gazdaság készpénzigényét?

Csak a koronavírus növeli a magyar gazdaság készpénzigényét?

Áprilisban láthattuk a hírt, hogy idén márciusban 227 milliárd forinttal nőtt februárhoz képest a forgalomban lévő készpénz állománya Magyarországon („A koronavírus-járvány döbbenetes nyertese: a jó öreg készpénz”), és ezzel a forgalomban lévő készpénzállomány új csúcsot ért el. Ezen a növekedésen azonban nincs mit csodálkozni. A koronavírus (COVID-19) járvány természetes gazdasági következménye a készpénzállomány növekedése, miközben a magyarországi viszonyokra jellemző magas fajlagos készpénzarány tényleg érdekes, fontos jelenség, amelyet érdemes lenne mélyebben is elemezni.

Ellepték a magyar háziasszonyok a tőzsdét: rég láttunk ilyet

Ellepték a magyar háziasszonyok a tőzsdét: rég láttunk ilyet

Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.

A magánytól is megvéd a vírusbuborék, avagy hogyan barátkozzunk járvány idején?

A magánytól is megvéd a vírusbuborék, avagy hogyan barátkozzunk járvány idején?

Az emberek közötti kapcsolatok rendszere láthatatlanul hálózza be társadalmunkat. Rokonok, barátok, iskolatársak, kollégák, a postás, a fodrász, az orvos, a pap, vagy a szomszéd néni. Rengeteg embert ismerünk akarva-akaratlanul, a kapcsolataink egy részét kapjuk, másik részét szerezzük. A tudatos kapcsolatépítés fontos eleme a karriernek, Kelet-Európában enélkül érvényesülni szinte lehetetlen. Ugyanakkor a networking nem speciálisan magyar találmány, ahogy a kapcsolati háló tudományos kutatása sem. Régóta vizsgálják a szociológusok, közgazdászok, vagy éppen matematikusok, hogy az egyes emberek helyzete, befolyása, sikere magyarázható-e kapcsolataikkal. Talán nem nagy titok, hogy Barabási-Albert László pár éve megjelent könyve (A képlet) szerint a válasz igen, a siker nem kis részben függ a kapcsolatoktól.

Ideje, hogy leszámoljunk a koronavírus-válság legnépszerűbb mutatójával

Ideje, hogy leszámoljunk a koronavírus-válság legnépszerűbb mutatójával

„Másfél éves csúcsra erősödött az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménye júliusban”, „Hathavi csúcson az amerikai gazdaság júliusban”. Két hír az elmúlt napokból, amelyek azt sugallják, hogy a fejlett világ túljutott a koronavírus-válságon, sőt, már ledolgozta az ott elszenvedett visszaesést. Aztán megnézzük a hivatalos adatokat, és úgy érezzük, hogy átvertek minket.

Koronavírus: nem a korlátozások, hanem a fertőzéstől való tartós félelem tehet be igazán a világgazdaságnak

Koronavírus: nem a korlátozások, hanem a fertőzéstől való tartós félelem tehet be igazán a világgazdaságnak

Egyértelmű lineáris kapcsolat van aközött, hogy az egyes országokban mennyire erős a koronavírussal megfertőződéstől való félelem és hogyan alakul a fogyasztói bizalom, így tehát a járvány kordában tartása mellett a félelem visszafogásával kell foglalkozni, mert ez döntheti el egész ágazatok és országok sorsát a következő negyedévekben, végső soron a kilábalás mértékét – mutat rá friss elemzésében a Citi Research csapata. Ebben megvizsgálják azt is, hogy az egyes ágazatok milyen kilátások elé néznek a következő negyedévekben, a megcsappanó fogyasztói kereslet hol milyen mértékben mehet át más irányokba.

Az atlanti és a balkáni modell - a régiónk melyiket választja?

Az atlanti és a balkáni modell - a régiónk melyiket választja?

Mindenki ünnepel: sikerült elfogadni az Európai Unió elkövetkező hét éves ciklusára vonatkozó költségvetést! A jogállamiságot számon kérő klauzula bekerült a szabályozásba, ugyanakkor a szavazási rendet figyelembe véve ennek számonkérése teljesen valószínűtlenné vált. Sok egyéb vitatott részlet mellett a közép-európai országok számára ez a kérdés volt a legfontosabb a költségvetési vitában. Naivnak tűnik a kérdés: Miért? Mégis fel kell tenni, mert ezen a kérdésen keresztül jutunk el a két eltérő álláspont hátterében található rendszerszintű különbözőségekhez, ami ennek az elemzésnek a tárgya.

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

Sosem látott számokat mutatunk: most akkor mennyi pénzt is kapunk Brüsszeltől a következő 7 évre?

A jelek szerint nem véletlenül maradt el idehaza az a kormányzati bejelentés, hogy konkrétan mennyi EU-s pénzt tudott kiharcolni Magyarországnak 2021-2027 közöttre Orbán Viktor kormányfő vezetésével a magyar stáb a maratoni EU-csúcson. A koronavírus miatti helyreállítási alapból ugyanis kalkulációk szerint az eredeti tervnél 2,4 milliárd euróval kevesebb támogatást kaphat majd Magyarország, és valószínűleg ezt kompenzálja túl az a "valamivel több, mint 3 milliárd euró" felzárkóztatási többlettámogatás, amit a kormányzati kommunikáció szerint sikerült kiharcolnia a miniszterelnöknek. Még ezzel együtt is borzalmasan nagy összegről, 51,5 milliárd eurónyi összes uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35%-át teszi ki és az általunk vizsgált öt régiós ország közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után.

Szlovákiában elbukott a szokatlan egészségügyi átalakítás - Mit tanulhat ebből Magyarország?

Szlovákiában elbukott a szokatlan egészségügyi átalakítás - Mit tanulhat ebből Magyarország?

Látszólag nagy sürgés-forgás van a magyar egészségügyi rendszer körül, nagyon úgy tűnik, komoly átalakításon dolgoznak a kormányban, több helyen is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2030-ig szóló koncepción dolgozik, kikérve az egészségügyben dolgozók véleményét is, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására az egészségügyi ágazatban. A koncepcióért az a Boston Consulting Group felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében. Megnéztük ezért egy szlovákiai egészségügyi szakértővel, hogy hogyan zajlott az előkészítés folyamata és hogy miért akadt el, mielőtt igazán elindulhatott volna. Annyit már az elején elárulunk: számtalan párhuzamot találunk a két ország egészségügyi rendszere és problémái között, és sok tanulságot is levonhatunk.

Itt a második komoly intő jel, hogy mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Itt a második komoly intő jel, hogy mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Az Európai Bizottság elnöke után a hétvégén az Európai Tanács elnöke is olyan jelzést küldött egy interjúban, amely szerint mégiscsak erős jogállamisági fegyvert kapna a kezébe „Brüsszel” ahhoz, hogy a problémásnak ítélt tagállamok EU-pénzeit 2021-től visszatartsák, vagy megvágják. Ez gyökeresen más kimenetelt jelentene, mint amit a magyar és a lengyel kormányfő a maratoni EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón mondott, igaz még nincs végső döntés, az csak az ősszel várható, ami így minden bizonnyal forrónak ígérkezik.

Több százezer magyar van a milliomosklubban, ahova 400 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Több százezer magyar van a milliomosklubban, ahova 400 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése alapján nem okozott különösebb fennakadást a koronavírus-válság. Egyre nehezebb viszont bekerülni a milliomosklubba: egyre több a limitemelés a szolgáltatóknál, a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell.  A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, ügyfelekből viszont a K&H gyűjtött a legtöbbet fél év alatt.

A fejlett országok valójában kevésbé pusztítják a környezetet - tényleg így van?

A fejlett országok valójában kevésbé pusztítják a környezetet - tényleg így van?

Miközben a közelmúltban az amazonasi erdőtüzektől volt hangos a világsajtó, kevesen tudják, hogy 1990 és 2015 között Magyarországon csaknem 15%-kal nőtt az erdőborítás, ezzel hazánk 29. helyen szerepel az erdők kiterjedését bemutató képzeletbeli világranglistán. Némiképp árnyaltabb a kép, ha az erdők mennyisége mellett azok minőségét is tekintetbe vesszük, ezzel együtt is elmondható, hogy hazánkhoz hasonlóan a világ számos pontján kedvező erdősülési trendek (is) zajlanak. Vajon mi lehet ennek az oka? És mennyiben hozható mindez összefüggésbe az országok gazdasági helyzetével?

Úgy vett fel 60 milliárd forint hitelt Magyarország, hogy szinte semmit nem tudunk róla

Úgy vett fel 60 milliárd forint hitelt Magyarország, hogy szinte semmit nem tudunk róla

Több mint hatvanmilliárd forint (175 millió euró) hitelt vett fel Magyarország az Európa Tanács Fejlesztési Banktól (CEB) a járvány elleni védekezés költségeinek fedezésére – jelentette be a múlt héten a Pénzügyminisztérium (PM). Elsőre érthetetlen, miért volt szükség a forrásra a komoly költségvetési mozgástér és a jelentős kormányzati tartalékok miatt, másodikra pedig még érdekesebb a hitel, hiszen szinte semmit nem lehet tudni a részletekről. A megállapodásról kiadott angol nyelvű közleményben viszont egy új információt is elárultak: a kormány várakozásai szerint akár az ezermilliárd forintot is meghaladhatja a járvány elleni védekezés idei költsége.

Felébresztette a forint szunnyadó támadóit az MNB váratlan húzása

Felébresztette a forint szunnyadó támadóit az MNB váratlan húzása

Az utóbbi egy hónapban megint nőtt a külföldi befektetők forint elleni spekulatív pozícióinak állománya – derül ki az MNB szokásos ábrakészletéből.  Különösen a meglepő júniusi kamatvágás után volt feltűnő, hogy sokan kezdtek a magyar deviza ellen fogadni, a jelek szerint egyre többen számítanak a forint további gyengülésére, akár új történelmi mélypontra.

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Olyan fegyvert kapott Brüsszel, amivel mégis megvághatják az EU-pénzeket Magyarországnak

Bár kétértelműen megfogalmazott és ártatlannak tűnő szöveget fogadtak el az állam- és kormányfők az EU-pénzek jogállami feltételekhez kötéséről a kedden véget ért csúcstalálkozón, valójában egy komoly szankciós mechanizmus bevezetése előtt nyitották ki az ajtót és ezt meg is erősítette tegnap este a német ZDF televíziónak adott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által elmondottakból az rajzolódik ki, hogy az EU-pénzek kifizetésénél egy olyan jogállamisági szankciós mechanizmus elfogadása felé haladunk, aminek bevezetését és később esetleg a szankciók kivetését még a magyar és a lengyel kormány együttes vétója sem tudná megakadályozni az Európai Tanácsban. Ez pedig egy sokkal kedvezőtlenebb kimenetet jelentene, mint amiről tegnap reggel a két kormányfő beszélt a sajtótájékoztatóján. Talán nem véletlen, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy ma reggeli lapinterjúban azt mondta: „Arra számítok, hogy ősszel egy új, minden eddiginél keményebb, gátlástalanabb támadássorozat veszi kezdetét.”

Nem tudta megtörni a magyar gazdagokat a koronavírus, elképesztő ütemben halmozzák a pénzt

Nem tudta megtörni a magyar gazdagokat a koronavírus, elképesztő ütemben halmozzák a pénzt

Azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a koronavírus-válságból semmit sem éreztek meg a magyar gazdagok, de egy ilyen pandémia sem tudott megálljt parancsolni annak, hogy 6000 milliárd forint fölé emelkedjen a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 135 millió forinttal, viszont a privátbankárok száma visszaesett az utóbbi fél évben. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP, privátbanki ügyfélnek lenni pedig egyre nehezebb, mivel egyre több szolgáltatónál emelik a belépési limitet.

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

Borzalmasan sok EU-pénzt kap Magyarország, közel felével is nőhet az elkölthető keretünk

A Portfolio óvatos becslései szerint a 2014-2020-as uniós ciklusban minden csatornán keresztül elosztható 39 milliárd eurónyi EU-támogatáshoz képest a 2021-2027-es időszakban akár 52,8 milliárd euróra is ugorhat a Brüsszelből várható pénztömeg 2018-as árak mellett, ami azt jelentené, hogy reál értelemben 35%-kal több EU-pénzre számíthat Magyarország. Mivel a magyar állami önrész kötelezően jócskán megugrik, így az itthon elosztható teljes forrástömeg 44-ről óvatos becsléseink szerint akár 61,5 milliárd euróra, azaz akár 40%-kal is megugorhat. Mindez akkor igaz, ha Magyarország tényleg kéri a számára rendelkezésre álló sokmilliárd eurós hitelt a koronavírus-válság miatt felállított helyreállítási alapból.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility