Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
Melyik lehet az a gazdasági terület, ahol Csehország rendelkezik a legmagasabb mutatóval az OECD-ben, Magyarország pedig a legalacsonyabbal, Izlanddal, Szlovéniával és az USÁ-val együtt? Meglepőnek tűnhet, de a magyar vállalkozások hajlanak az egyik legkevésbé az OECD-országok között a befektetések „körbejáratására”, míg cseh kollégáik igen intenzíven űzik ezt.
Folyamatosan nő a születésszám 2012 óta Magyarországon - mondta a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnökhelyettese hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Az MTI beszámolója szerint Utassy Jenő azt is közölte, ez a növekedés ott tart, hogy 2020 eddig eltelt minden hónapjában magasabb volt a születésszám, mint 2019 azonos időszakában. A két állítás közül az egyik helytálló, a másik nem.
Jogi értelemben a Miskolci Egyetem a jövőben államilag elismert magán felsőoktatási intézményként fog működni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Varga Judit. Az igazságügyi miniszterrel azok után készítettünk interjút, hogy kiderült: ő lesz az egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumának elnöke. A tárcavezető leszögezte, hogy az eddigi államilag támogatott képzések megmaradnak, a hallgatói támogatások, az ösztöndíjak és tehetségprogramok változatlanul elérhetőek lesznek, az állami elismertség érintetlen marad. A modellváltás rugalmasságot hoz az egyetem életébe, hiszen kiszakad a merev államháztartási szemléletből, és egyúttal új piaci források bevonását teszi lehetővé. A hamarosan létrejövő alapítvány leendő kuratóriumi elnöke szerint a cél, hogy az egyetem itthon a legjobb magánegyetemmé váljon, nemzetközi szinten pedig még előkelőbb helyen jegyezzék. Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy mi vár az új rendszerben a hallgatókra, a kutatókra, az oktatókra és mi garantálja az öttagú kuratórium elkötelezettségét a miskolci ügy iránt.
A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Izer Norbert. A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárát a gazdaságfehérítő lépések részleteiről kérdeztük annak apropóján, hogy szerdán, július elsejétől élesben fog már működni az online számlázás kiterjesztése. Ennek kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem csupán fehérítési célt szolgál, ugyanis így még teljesebb adatvagyonhoz jut hozzá a NAV, ami az alapja lehet a kockázatkezelés, ellenőrzés hatékonyságának fokozásának, valamint az áfabevallás kiajánlásának. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az online rendszerekből érkező adatokat hogyan használták fel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet elleni védekezés során.
A lakosság és az egészségügyi ellátórendszer dolgozóinak fegyelmezettsége kulcstényező a járvány lefutása szempontjából - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapító-ügyvezetője azt is előrevetítette, hogy a jövőben az egész országban átalakul az intézményi ellátási rend. Emellett arról is beszélt, hogy minek kellene megtörténnie az állami ellátórendszerben, ugyanis a járvány miatt elhalasztott beavatkozásokat vissza kell pótolni és újra kell szervezni.
Magyarország várhatóan 8,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást és további 0,35 milliárd eurónyi garanciakeretet fog kapni az Európai Bizottság által egy hónapja javasolt koronavírusos helyreállítási alapból (Next Generation EU), ami hatalmas összeg, de érdemes kontextusba helyezni, mert így jobban megítélhető a címben is feltett kérdés. Ezt segíti Darvas Zsoltnak, a neves brüsszeli Bruegel kutatóintézet magyar szakértőjének a minapi elemzése, amelyben kiszámolta, hogy az egyes tagállamok várhatóan mennyi pénzt kaphatnak majd az uniós alapból és az hogyan aránylik a saját gazdaságuk méretéhez. Így válasz adható arra is, hogy a forráselosztás mennyire nevezhető igazságosnak, illetve nagylelkűnek.
Egy május 25-én, a veszélyhelyzettel kapcsolatban kihirdetett kormányrendelet alapján bizonyos szektorokban külföldi befektetők csak miniszteri tudomásul vétel mellett szerezhettek részesedést magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A kormányrendelet hatályon kívül helyezését követően a veszélyhelyzet megszűnésének napjától törvényi szintű szabályozás lépett életbe a veszélyhelyzet megszüntetésével összefüggő salátatörvényben, mely néhány ponton módosította a rendeletben foglaltakat. Szűcs Bálint, az RSM Legal partnerének írását közöljük.
Cikkemben a Portfolio 2020. június 8-án megjelent, Magyarországnak már a válság kezdetén üres volt a fegyvertára című írására reagálok. A cikk a tágabb kontextusból kiragadva, több helyen tévesen vagy hiányosan értékeli a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját. Nem tesz említést a jegybank több korábbi és a koronavírus válság alatt meghozott intézkedéséről sem, amelyek bemutatása elengedhetetlen a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez. Alábbiakban arra kívánok rávilágítani, hogy az eredeti cikk címében szereplő állítással szemben: volt és jelenleg is van bőven puskapor az MNB fegyvertárában és a hazai monetáris politika kellő mozgástérrel rendelkezik a jelenlegi válság kezelésére.
Az utóbbi hetekben érezhetően csökkent a forint elleni short állomány, részben ennek volt köszönhető az, hogy 340 közelébe is vissza tudott erősödni a magyar fizetőeszköz. Kedden aztán mindenkit meglepett az MNB azzal, hogy 15 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be, az elemzők szerint ez megint megfordíthatja a hangulatot és a forint gyengülését hozhatja el.
Az Egyesült Királyság nem mutat hajlandóságot, hogy a Brexit vitás kérdéseit rendezze, októberben azonban eljön az igazság pillanata - mondta Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója.
Egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan hat majd a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatása az inflációra, viszont a szakemberek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy véget érhet az évekig tartó korszak, amit alacsony infláció jellemzett. Több dolog is mutat ebbe az irányba az elhalasztott vásárlásoktól a növekvő adósságteherig. Ha pedig tényleg elszabadul az áremelkedés, akkor az a befektetések piacát is teljesen átalakíthatja, már most látszanak annak jelei, hogy elkezdtek az értékálló befektetések felé elmozdulni a piaci szereplők.
Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.
A koronavírus kitörése alaposan átírta a kormány terveit, ám a járvány nem vetette vissza a költekezési kedvét, sőt. A jövő évi költségvetés kitekintő fejezetének vizsgálata azt mutatja, hogy a kormány sokkal nagyobb összeget oszt újra az állami büdzsén keresztül, mint azt korábban tervezte, de nem minden kiadási célt engedi elszállni.
Január óta nem látott szintre emelkedett a prémium állampapír iránti kereslet májusban, ami azt mutatja, hogy a magyar befektetők egy része igyekszik védelmet keresni az esetlegesen megugró infláció ellen. A lakossági állampapírok közül egyedül a szuperállampapír mutatott nagyobb állománynövekedést még múlt hónapban, de ez is inkább az egyéves állampapír kárára történt. Összességében az állomány tovább csökkent, ami az intézményi lejáratoknak is köszönhető. Friss megtakarítások már alig jönnek be a rendszerbe.
Parragh László elnök ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslatait a katás adózási forma szigorításáról. Bár a tisztességes adózást célzó mögöttes szándék méltányolható, véleményem szerint az MKIK ezúttal rossz célpontra lő, kérdéses eszközökkel. A valódi vita ugyanis elsősorban nem a katáról, hanem a teljes adózási rendszerünkről szól.
A K&H Alapkezelő közleménye szerint minden, az alapkezelő által kezelt alap és intézményi portfólió esetében a kezelési jogot átadják a KBC Asset Management magyar fióktelepének. Ha ez utóbbiról valaki még nem hallott volna, nem meglepő, ugyanis csak idén márciusban alapították. A változások július 1-jével lépnek hatályba, a döntés az összes alapot érinti. Az alapkezelő Portfolio-nak küldött válasza szerint a cél a hatékonyságnövelés és a szinergiák kiaknázása.
Májusban további 2300 magyar regisztrált a brit hatóságoknál, hogy a Brexit után is szeretne az országban maradni – derül ki a csütörtökön megjelent statisztikából. Ezzel a teljes szám százezer fölé emelkedett, és az érintetteknek van még egy évük a regisztrációra, így szinte biztos, hogy a nemrég jelentősen felfelé módosított hivatalos statisztikát újra korrigálni kell majd.
A koronavírus-járvány kitörése óta szinte minden ország abban bízik, hogy a gazdasági válság lefutása V-alakú lesz, vagyis a hirtelen beszakadás után ugyanolyan hirtelen visszapattan majd a gazdaság. Egyelőre kevés a rendelkezésre álló adat, hogy ezt megítéljük, most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok áll legközelebb a bűvös V betűhöz még úgy is, hogy a járvány alig akar csillapodni.
Habár a járványnak még nincs vége, az alagút végén a fény már halványan dereng. Ezért most már érdemes összehasonlítani a járvány negatív hatásainak csillapítása érdekben hozott intézkedéseket a különböző országokban. Vajon tényleg hasonlóan gondolkodik Donald Trump amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök és Angela Merkel kancellár? Ha a koronavírus okozta gazdasági visszaesésre gondolunk, akkor kétségtelenül felfedezhető hasonlóság a gazdasági hatások és a mentőcsomagok tekintetében. A különböző mérettel és makrogazdasági mutatókkal rendelkező országokat természetesen más-más mértékben sújtotta a járvány, mégis a válságcsomagok sok hasonlóságot mutatnak a problémák enyhítésének a megközelítésében annak ellenére is, hogy különböző történelmi tapasztalatokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek.
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
