Az utóbbi egy hónapban megint számottevően emelkedett a külföldi szereplők forint elleni pozíciója, amit jól tükröz az árfolyam is. Lassan a tavasszal látott történelmi mélypont felé sodródik a magyar deviza, melyet a hazai tényezők mellett egyre inkább sújt a romló nemzetközi hangulat is, így egyelőre nem látni, mitől tudnánk talpra állni egyhamar.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
A Portfolio által megkeresett magánegészségügyi szolgáltatók szerint indokolható lépés a hatósági ár alkalmazása a koronavírus-tesztek esetében, azonban többen felvetették, hogy a részletes szabályok ismeretének fényében döntenek arról, hogy a jövőben vállalnak-e mintavételt, mások pedig előrevetítették, hogy a laborokkal kezdenek egyeztetésekbe a szolgáltatási díjról. Veszteséges szolgáltatást ugyanis nem vállalnak, hiszen magánpiaci szereplőkről beszélünk. Ha viszont szűkül a mintavételek helye, akkor az hatással lesz a szolgáltatás hozzáférhetőségére is, amit a betegek is megérezhetnek, miközben alapvetően ők örülhetnek a jelenlegi piac ár kétharmadára csökkenő hatósági árnak. Az általunk felkeresett laborok egyelőre viszont nem akarták kommentálni a bejelentést.
Lassan, de egyre határozottabban tér vissza a tőke az ingatlanalapokba a tavaszi visszaváltások után. Az irány nem meglepő, idén eddig ugyanis az ingatlanalapok kategóriája hozott a kezelt vagyonra vetítve a legtöbbet a befektetőknek. Népszerűek a részvényalapok is, de ezek még nem tudták ledolgozni a márciusi visszaesést. Ugyanettől szenvednek az abszolút hozamú alapok is, amire az OTP Supra mélyrepülése csak rátett egy elég nagy lapáttal.
A gazdasági fejlődés fő motorja az innováció (legfőképp a technológiai innováció). Ugyanakkor az újdonságok generálása és adaptálása is a nagyvárosokban koncentrálódik, ezért a földrajzi régiók közötti egyenlőtlenségekhez vezet, ami hosszú távon károsan hat egy ország fejlődésére, mert sokan nem tudnak bekapcsolódni az innovációs folyamatba. Az innovatív gazdaság kialakítása és erősítése ezért régiókra szabott állami beavatkozást kíván. A regionális tudomány módszertanának segítségével mutatunk rá arra, hogy a helyi társadalom, és a régió gazdaságának adottságai hazánkban is hangsúlyozottan fontosak az innovációpolitika számára. Az innovatív fejlődés kulcstényezői, például a vállalkozókészség vagy az újdonságokra való nyitottság mélyen a helyi társadalom kultúrájában, hagyományaiban gyökereznek. A magyar régiók innováción alapuló fejlődése csak lassan érhető el, és a helyi történetek ismerete szükséges hozzá.
Igen, tényleg 23 óra előtt és után ugyanúgy fertőz a koronavírus, de ettől még egyáltalán nem ördögtől való a szórakozóhelyek nyitvatartásának a korlátozása. Sőt, az iskolai hőmérőzés sem, hiába tűnik kényelmetlennek. A védekezési stratégiával más gondok vannak.
A koronavírus-járvány magyarországi terjedésének legfrissebb adatai szerint nagyon úgy tűnik, hogy hazánkban is a világjárványok megszokott természetével van dolgunk. Egyelőre nem látványosan, azonban növekedésnek indult a halálozások száma is, ami a nyáron tapasztalt floridai jelenség ismeretében aggasztó folyamatokat vetít előre. Látványos ábrákon mutatjuk be, milyen lehet a hazai járványügyi helyzet, ha a meglévő szabályokat nem kezdjük el jobban betartani.
Az utóbbi hetekben átmenetileg többször került a 360-as lélektani szint fölé a forint árfolyama, így veszélyes közelségbe került a március végén látott 370 körüli történelmi mélypont. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi hónapokban emelkedő magyar infláció mellett ma a teljes feltörekvő piacon nehezen találni a mienknél alacsonyabb reálkamatot. Vagyis visszatért a válság előtti piaci helyzet, amikor a rekordalacsony reálkamat helyezett nyomást a forintra. Persze így sem biztos, hogy zuhanás jön a magyar deviza piacán, a javuló gazdasági kilátások ellensúlyozhatják a kockázatot a befektetők szemében.
Korábbi cikkünkben már részletesen is bemutattuk, hogy milyen elemei vannak Matolcsy György elképzelésének a hazai újlakás-piac támogatására. Azt is bemutattuk, hogy milyen hatásai lehetnek a hitelezési, illetve a lakáspiacra nézve a kamatmentes hitelnek, amit célzottan a zöld otthonok építésére, 10 évre vehetnének fel a hiteligénylők. Folytatva az ingatlanpiaci vonatkozást, most nézzük a történelmet, hátha segít átlátni, hogy mit várhatunk egy célzottan az új lakást építőknek és vásárlóknak forrást biztosító "ingyenes zöld hiteltől."
Teljes körűvé válik az online számla adatjelentés 2021. januárjától, bekerülnek a rendszerbe a cégek közötti számlákon túl a magánszemélyeknek és a külföldi vállalkozásoknak (EU-s és harmadik országbelinek egyarán) kiállított számlák is. Mivel a jelentendő számláknál nincs értékhatár, minden belföldi és külföldi vevő felé kiállított számla adata be kell hogy érkezzen a NAV-hoz.
A Portfolio számításai szerint Magyarországon egy-két héten belül olyan magas lehet a kórházban ápoltak száma, mint a koronavírus-járvány első hullámának csúcspontján láthattuk. A legvalószínűbb forgatókönyv belátható időn belül a 800-1100 közötti kórházi ápolt, ha nem változik meg jelentősen a járvány dinamikája. Ez újabb indikáció arra vonatkozóan, hogy a védekező intézkedésekkel elkéstünk, és a járvány reprodukciós rátája magasra ugrott. Az már biztos, hogy a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma a második hullámban meghaladja majd az első hullámét, a kérdés (gazdasági szempontból is) az, hogy miképp reagál majd az egészségügyi kormányzat a berobbanó járványra.
A koronavírus ellenére csaknem duplájára nőtt a CSOK iránti érdeklődés az OTP-nél a második negyedévben – tette közzé a meglepő információt a legnagyobb magyar bank két hete. Megnéztük, vajon a bankszektor egészében is így van-e, és azt találtuk, hogy az elmúlt egy évben 75 milliárd forintnyi CSOK-ot vettek igénybe a családok, ami négyéves mélypontot jelent a támogatás történetében. A szintén négy év után az első igazi újdonságot jelentő falusi CSOK viszont az idei második negyedévben már megelőzte a „nem falusit”, így története első évében 53 milliárd forinttal támogatta vele az állam a kistelepülésen élőket. A kettő (nem falusi és falusi CSOK) együtt, ha duplázódást nem is, de egy jelentős, 40%-os éves növekedést elért a bezárkózás hónapjai alatt.
A koronavírus-válság miatt leginkább sújtott iparágak szereplőinek és azok dolgozóinak valódi és nagy segítség volt a bértámogatási program - fejtette ki a Portfolio-nak Fajcsák Gábor. Az RSM adóüzletágának vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy a túlkomplikált szabályozás miatt sokan nem merték maguk elindítani a támogatási folyamatot. A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy augusztus végével megszűnt a kurzarbeitnak nevezett állami pályázati program. Szerinte célszerű lenne a bértámogatás lehetőségét újraéleszteni és kiterjeszteni, teknitettel arra, hogy a járvány második hulláma a nyakunkon van.
A magyar tanárok legalább 30 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. Ennek tetejébe Magyarországon tart a legtovább, mire egy pedagógus eléri a lehető legmagasabb fizetést, amit a többség valószínűleg csak a nyugdíj előtt pár évig tud élvezni. A dokumentum szerint ugyanakkor a magyar tanárok nem számítanak túlterheltnek nemzetközi összehasonlításban.
2020 nyarának közepén, amikor a közvélemény minden idegszálával a COVID-válságra figyel, Európa válaszúthoz érkezett: a radikális mélyülés, a tagországok közötti jövedelemtranszferrel járó fiskális unió felé veszi-e az irányt, vagy megkockáztatja, hogy a sorozatos válságok által felhalmozódó feszültségek szétfeszítsék az eurozóna, sőt magának az egész uniónak a kereteit.
Lehet, hogy a 2020-as év visszaesést hoz majd a profitban a koronavírus-válság miatt, de az elmúlt évek alapján még ezt se mernénk teljes bizonyossággal kijelenteni. Az MNB által frissen publikált Aranykönyv szerint tavaly az alapkezelői szektor közel megduplázta nyereségét egy év alatt, ilyen magas számot még nem láttunk, mióta a jegybank publikálja az Aranykönyvet. Az OTP Alapkezelő állva hagyta a piacot profit tekintetében, ráadásul kezelt vagyonban is ismét az élre tört.
Éppen azon a ponton támadta meg a járvány a magyar bankokat, amellyel az elmúlt években Európa élvonalához tartoztak. 2017 és 2019 között az értékvesztés-visszaírásoknak is köszönhetően az egész EU legmagasabb tőkearányos megtérülését érték el - e magas jövedelmezőségnek a lecsengését prognosztizáltuk, a járvány miatt aztán drasztikusan ért véget. Paradox módon tömeges hitelbedőlésekről a törlesztési moratóriumnak is köszönhetően nincs még szó, az idén megképzett nettó 250 milliárdos értékvesztések a jövőnek szólnak. Emellett talán csak a személyi és a vállalati hitelek visszaesése mutatja a bankok friss számaiban, hogy valami nincs rendben. Szeptember 15-ei, jövő keddi hibrid Hitelezés 2020 konferenciánkon a bankszektor vezetői is elmondják minderről a véleményüket, online jegyek még kaphatók az eseményre.
A Brexit négy éve tartó tragikomédiájának új és döbbenetes szintje az, hogy a brit parlamentben egy kérdésre nyíltan kimondta a brit kormány minisztere, hogy meg akarják sérteni a nemzetközi egyezményként és törvényként funkcionáló uniós kilépési megállapodást és a szerda délután közzétett belső piaci törvényjavaslat tényleg ezt tartalmazza. Egy több évszázados jogállamban ez elég erős húzásnak számít, ami mögött nyilván Boris Johnson kormányfő nagy taktikázása áll. A nyílt törvénysértést lehetővé tevő javaslat miatt azonnali hatállyal lemondott a brit kormány vezető jogásza, ma hathetes mélypontra esett az angol font a dollárral szemben, és záporoznak az elítélő és józanságra buzdító nyilatkozatok az ír, francia, német és belga fővárosokból. Mivel ez a brit húzás az EU-brit tárgyalások összeomlásához is vezethet, a Fitch Ratings most már alapeseti forgatókönyvnek mondja azt, hogy nem lesz kereskedelmi megállapodás a két fél között, azaz januártól jöhet a hard-Brexit. Közben az Egyesült Királyság felbomlásának veszélyére figyelmeztetnek a walesiek és a skótok, mert az új törvényjavaslat az ő autonómiájukat is jelentősen csorbítaná.
Hónapok óta nincs friss előrejelzése a kormánynak az idei gazdasági visszaesés mértékéről, miközben az elemzők szerint mára irreálisan optimista a 3 százalékos zsugorodásra vonatkozó becslés. Sőt, itt-ott a kormányzat képviselői is mondtak nagyobb visszaesést jelző számokat, de hivatalosan nincs új előrejelzésük.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Végre eljött az igazi Black Friday napja is (annak ellenére, hogy már egy hónapja így reklámozzák a kereskedők...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
