Az eddigi 3,1 százalékról 6,1 százalékra rontotta a magyar gazdaság idei visszaesésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – derül ki a szervezet kedden megjelent kiadványából. Ezzel már szinte senki nem vár 5 százalékosnál kisebb zsugorodást a magyar GDP-ben, a tavaszi viszonylagos optimizmus után szép lassan kiábrándultak a szakértők, és már a kormány is belátta, hogy mi sem ússzuk meg olcsón a válságot.
Jelenleg több tényező is az élénk kereslet megtartása felé hajtja a globális lakáspiacot, emiatt pedig az árak sem indultak csökkenésnek a krízishelyzet ellenére. Sőt, egyes országokban továbbra is enyhe emelkedés tapasztalható a lakóingatlanok árában. A három tényező, ami most a nemzetközi piacokon - és így Magyarországon is - részben magyarázhatja a nem várt fellendülést: a monetáris politika, a fiskális intézkedések és a vásárlók megváltozott preferenciái - írja az Economist. A globális trendekbe jól illeszkedik Magyarország is, ugyanakkor van néhány sajátos intézkedés, területi különbség és vásárlói magatartás, ami nem feltételenül követi le a más országban tapasztalt változásokat.
A koronavírus második hullámának fertőzéses esetszámai mára sok helyen jelentősen meghaladják a tavaszi első hullámban látottakat, az országok azonban (a szigorításokkal együtt is) kitartanak amellett, hogy az általános nagy lezárás helyett a szelektív védekezésre koncentrálnak. Az elsőre meglepő döntést elsősorban az motiválhatja, hogy a halálesetek száma jóval alatta marad a tavasszal látottaknak. Ez egyre több kérdést vet fel, amelyekre a következő hetekben kaphatunk választ.
A vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed. Ha jó adataink vannak, akkor a járványügyi folyamatok nagyon jól előre jelezhetők - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Oroszi Beatrix epidemiológus, aki arra a felvetésünkre is reagált, hogy milyen adatokkal rendelkezik most Magyarország. A Semmelweis Egyetem munkatársa ennek kapcsán kiemelte, hogy a tesztelések száma elérte a kapacitás-korlátot, heti 70 ezer körüli értékről már nem növekszik tovább a tesztek száma. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja szerint éppen ezért az állandósuló napi esetszámokból nem szabad levonni azt a téves következtetést, hogy hátradőlhetünk és a vírus reprodukciós rátája (R) 1 körüli, mert ez nem így van. Sőt, azt is elárulta, hogy már nem közlik az R értéket, mert a tesztkapacitás hiánya miatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet. Az orvossal emellett beszélgettünk a német járványügyi kezelés sikerességének okairól, valamint a dél-koreai, osztrák, és természetesen a svéd útról is. Szóba került továbbá, hogy kikre és milyen esetekben a legveszélyesebb a vírus. Ezek szerint az idősebb, krónikus alapbetegséggel rendelkező, elhízott férfiak aggódhatnak a leginkább az új koronavírus miatt.
A KSH közzétette a GDP-növekedésről szóló 2. nagy becslését, ami részletes képet ad a magyar gazdaság helyzetéről. A leginkább szembeötlő változás az utóbbi két évet érinti. 2018-ban a GDP-növekedésünk 5,4% volt, 0,3 százalékponttal magasabb annál, mint az eddigi hivatalos növekedési szám. 2019-ben viszont épp ellentétes változás történt, 4,9%-ról 4,6%-ra mérsékelte növekedési adatát a statisztikai hivatal. A jelentés nem csak ezért érdekes. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult a magyar nemzeti jövedelem, illetve képet kapunk a gazdaság szerkezeti változásairól is.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
A lakáspiacra nézve hatalmas bejelentést tett tegnap Orbán Viktor: 2022-ig 5%-os áfa fog vonatkozni az új lakásokra. A további részletekről Novák Katalin csak a későbbiekben fog beszámolni, így még nagyon sok a kérdőjel, ahogy azt a tegnapi gyors elemzésünkben is megírtuk. Apránként azonban csepegtet a kormány új információkat, a közösségi oldalán tett bejegyzés szerint 2022 végéig minden elkezdett projektre, társasházra, családi ház építésére vonatkozik majd a kedvezmény, vagyis 2022 után még 5 vagy jobb esetben akár 10 évig szabadjára engedik az új lakások 5% áfával történő építését. A mai Kormányinfón pedig azt is megtudtuk, hogy 2021. január 1-től léptetik érvénybe a az 5%-os áfát. Ez több százezres nagyságrendet jelent az új lakásoknál a következő időszakra nézve. A rozsdaövezeti és bérlakásépítési tervek viszont ezáltal, úgy tűnik, mintha lekerülnének a napirendről. Megkérdeztük a tűzhöz legközelebb ülő piaci érdekelteket, hogy mit gondolnak ők a bejelentésről.
A rendkívül rövid idő alatt megszavazott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (a béremeléssel és a hálapénz büntethetőségével párhuzamosan) nagyon komoly változásokat indukálhat az egészségügyben, mind az állami-, mind pedig a magánszektorban. Bár még nagyon fontos részletszabályok hiányoznak a várható folyamatok pontos megítéléséhez, arra kértük a legnagyobb hazai magánszolgáltatók vezetőit, mondjanak véleményt az új lépésekről. Többen is előrevetítették, hogy a másodállás engedélyhez történő kötése az állam szempontjából még visszafelé is elsülhet (ettől tart a Magyar Orvosi Kamara is legújabb állásfoglalásában), ugyanis bizonyos szakmák eltűnhetnek az állami rendelésekből, de közben a magánellátóknak is nehéz lesz megtartani az állami ellátásban komplex beavatkozásokat ellátó szakembereket. Nem kizárt, hogy a magánszektorban is beindul egy béremelés, amely lecsapódik a vizsgálati díjakban is.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
Több tízezer ember kezdhet lázas mérlegelésbe a következő napokban és hetekben. Orvosok, szakorvosok, fogorvosok, gyógyszerészek. De miért kell az ő döntési helyzetükkel külön írásban foglalkozni? Mert választásuk meg fogja határozni nemcsak az egészségügyi intézmények jövőbeli működését, hanem a betegek gyógyításának jövőbeli folyamatát is.
Magyarország legnagyobb biztosításközvetítőjévé válhat idén a Hungarikum alkuszcsoport, amelynek központi cége Felcsúton székel, két tulajdonosa pedig közvetetten Keszthelyi Erik (képünkön) és közvetlenül Mészáros Lőrinc. Míg két évtizede, a Brokernet idejében még a lakossági életbiztosításokkal, mostanság (jelentős részben állami tulajdonú) vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításaival lehet a legnagyobbat szakítani a biztosításközvetítés területén – mutatja példájuk. Mára övék a CIG Pannónia 28 százaléka és kezükben a biztosító irányítása is, értékesítési tevékenységüket pedig a Takarékbank fiókjaiban bővítik tovább. Ha valaki elvesztette volna a fonalat az utóbbi időben, annak rövid áttekintést adunk most a csoportról.
Több mint megnégyszerezte eredményét az első félévben az MNB tavalyhoz képest – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy megtalálták a bölcsek kövét a Szabadság téren, azonban tüzetesebben megvizsgálva szinte kizárólag a rekordgyenge forinton kaszált hatalmasat a jegybank, ami a profitot megdobta. Persze ez sem példa nélküli, amikor utoljára hasonlót láttunk, akkor volt egy kis csavar is a történetben, ami lehetővé tette a Pallas Athéné-alapítványok feltőkésítését.
Az orvosok béremeléséről és összeférhetetlenségi szabályokról szóló, hétfőn beterjesztett törvényjavaslat egy olyan forgatókönyv megvalósulását is előrevetíti, amelyben egy egész szektor működése változik meg, alapjaiban. Most dől el, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók valójában mennyire vonzóak a szakemberek számára, az állam ugyanis a mostani javaslatával nagyon éles versenyhelyzetet teremtett.
Bekövetkezett a magyarországi járványügyi folyamatokban az, amire a hazai kutatók előre figyelmeztettek. Szinte napra pontosan. Egész egyszerűen olyan terjedési tempót vett fel idehaza a koronavírus az elmúlt hetekben, hogy nem lehetett meggátolni azt, hogy eljusson a veszélyeztetett csoportokhoz. De mégis mit lehet ebből tanulni?
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
Az MNB koronavírus-válság ellen összeállított javaslatcsomagja jól strukturált, a problémákra igen széles körűen reagáló, nagy hatékonyságú lépésekkel és sok régóta sürgetett intézkedéssel megtűzdelt program. Ha azt gondolja a kedves olvasó, hogy ez micsoda bullshit értékelés, akkor mondunk még nagyobbat: ez egyszerre a dicsérete és a bírálata a dokumentumnak.
A nemzetközi sajtó 2020 elején szenzációs adásvételről tudósított: a Louis Vuitton luxusdivatház megvásárolta minden idők második legnagyobb nyersgyémántját, a Botswanában talált Sewelo ékkövet. De mennyire ismerjük a gyémánt lelőhelyének számító kis dél-afrikai országot és a nyersanyagban gazdag fejlődő országok gazdasági kihívásait?
Magyarország harmadik legnagyobb biztosítója, legnagyobb lakásbiztosítási állománya, nyolcadik legnagyobb alapkezelője és harmadik legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára kerülne új kezekbe, ha a ma napvilágot látott Bloomberg-értesülésnek megfelelően tulajdonost váltanának a holland Aegon NV megmaradt közép- és kelet-európai érdekeltségei. Nemcsak 28 év biztosítási sikersztorija érne ezzel új fejezetéhez, de az elmúlt 12 év legnagyobb tulajdonosváltása is megvalósulna a magyar biztosítási szektorban. Megnéztük azt is, nagyjából mennyi pénzért kellene a vevőnek a zsebébe nyúlnia a biztosítók jelenlegi értékeltsége alapján.
Az utóbbi egy hónapban megint számottevően emelkedett a külföldi szereplők forint elleni pozíciója, amit jól tükröz az árfolyam is. Lassan a tavasszal látott történelmi mélypont felé sodródik a magyar deviza, melyet a hazai tényezők mellett egyre inkább sújt a romló nemzetközi hangulat is, így egyelőre nem látni, mitől tudnánk talpra állni egyhamar.
Júliusban és augusztusban is Európa legmagasabb inflációját mérték Magyarországon az Eurostat adatai szerint, ez pedig a jegybankot is komoly dilemma elé állítja. Megnéztük a részadatokat, minek szállt el ennyire az ára itthon. A legnagyobb probléma, hogy a mostani áremelkedés alól szinte senki nem tudja kivonni magát, hiszen az élelmiszerekben lógunk ki nagyon a többi európai ország közül. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forintgyengülés hatása egyelőre nem számottevő, a tartós fogyasztási cikkekben nem kirívó a magyar drágulás.
