Aki nem követi a forint árfolyamát szorosan, az a héten meglepődhetett, hogy ismét 360 közelében jár az euró jegyzése. Az elmúlt hetekben feltűnően alulteljesítő volt a magyar deviza, és korai lenne fellélegezni, főleg a jövő heti inflációs adat előtt. A hivatalos statisztika akár a következő hetek piaci hangulatát is meghatározhatja, emellett a jegybank szeptemberi kamatdöntő ülésére figyelhetnek a befektetők.
Hiánypótló kiadvánnyal jelentkezett és talán a lehető legjobbkor - a koronavírus újabb hazai felfutását látva - az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkársága. A járványmatematikai modellező és epidemiológiai csapat - többek között sorában Röst Gergely matematikussal és Oroszi Beatrix járványügyi szakértővel - ugyanis 40 oldalon át ad gyakorlati útmutatót a hazai vállalatoknak a járványhelyzetre való felkészüléshez. Ha ennek egy része megvalósulna több hazai vállalatnál és a dolgozók együtt is élnének vele, már az segítene a járványhelyzet kezelésében.
Az összes ágyszám 20%-át kell az állami kórházaknak készenlétben tartaniuk a koronavírusos esetek ellátása érdekében, az eddigi 10%-os arány helyett - derül ki Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének szerdán kelt leveléből. Fontos szempont ugyanakkor, hogy a magasabb készültségi fok miatt nem lehet elbocsátani betegeket a kórházakból. A mostani ágykapacitás-kihasználtság mellett természetesen nem is kell, mert van most elég üres ágy összességében szektorszinten.
A hazai állami kórházakban most jobb a helyzet járványügyi szempontból. Kiemelten védik ugyanis a fertőzésveszélynek fokozottan kitett helyeket - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke úgy vélekedett, hogy a tavaszi időszak tapasztalatai alapján könnyebb lesz a felkészülés az esetleges új kórházi hullámra, ebből a szempontból nagyon fontos a munkatársak pszichés felkésztése. Az egészségügyi dolgozók szempontjából pedig óriási jelentősége van a gyors tesztelésnek is, mert csak így lehet elkerülni a kontaktok esetében a kéthetes karantént és a munkából való kiesést. A kórházi szakemberrel beszélgettünk arról is, hogyan reagáltak a járvány első hulláma után a betegek, mennyire torlódtak fel a nem ellátott esetek és az is kiderült az interjúból, hogy ezen betegek ellátására plusz forrás kerülhet az állami rendszerbe.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokra a fővárosi szállodák nagy része bezárással reagált, hiszen egyszerűen nem tudtak gazdaságosan üzemelni. Nyáron újranyitottak ugyan, de – különösen a fővárosban – a belföldi turizmus nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégek elmaradását. A hoteleket ősszel újabb sokk sújtja a határzár bevezetésével: a lépés tulajdonképpen nullára írja a külföldi idegenforgalmat Magyarországon. Nem kell nagy jóstehetség, hogy belássuk, a szállodaipar újra le fog fagyni.
Első ránézésre egyáltalán nem szívderítő, ami a magyar biztosítási piacon történt: az elmúlt évek dübörgő növekedését eltüntette a koronavírus, és a második negyedévben lényegében stagnáltak a díjbevételek. Ha viszont korrigáljuk a számokat a mindig volatilisen alakuló egyszeri díjas életbiztosításokéval, akkor máris más képet (+3,2%-ot) kapunk: a nem-életbiztosítások 2,8%-kal, a rendszeres életbiztosítások 4,9%-kal bővültek. Sőt: tíz éve nem látott összegben áramlottak friss pénzek az életbiztosításokba a személyes találkozók visszaszorulása ellenére is, a biztosítók pedig ritkán látható nyereségről számoltak be.
Jelentősen felpörgeti állampapír-vásárlásait az MNB, a terv az, hogy heti 40 milliárd forintnyi kötvényt vesznek – jelentette be a jegybank alelnöke kedden. Az eredetileg ezer milliárdosra tervezett program keretösszegének alig 20 százalékát költötték el eddig, viszont a további vásárlásokhoz el kell mozdulni az eddigi 15-20 éves futamidőről a rövidebb papírok felé is. A tíz év körüli tartományban már bőségesen lehet kínálat az MNB számára.
Az idehaza újra nagyobb sebességgel terjedő koronavírus-járvány reprodukciós értéke már egy ideje 1 felett van és az elmúlt napokban nagyon megugrott, pillanatnyilag 2-2,5 közé becsülhető - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora, aki a jelenlegi R értéket ezért nagyon veszélyesnek tartja. A döntéshozókat rendszeresen szakértői jelentésekkel tájékoztató járványügyi matematikuscsapat vezetője szerint a behurcolt, illetve az azzal összefüggő esetek aránya már a 10%-ot sem éri el, ugyanis a saját eseteink is növekedtek. Meglátása szerint ezért a kedvezőtlen trendet nem lehet kompenzálni a határzárral, ideje lenne most a belföldi terjedésre fókuszálni. Kiváltképp mert indul az iskola, ami növelni fogja a reprodukciós számot. A nemzetközileg elismert magyar matematikus arról is beszélt, hogy egy összetett járványügyi intézkedéscsomagra van szükség, ugyanis a tavaszi járványhelyzet óta tudjuk, hogy a kontaktusszám csökkentése (pl. kijárási korlátozás) nagyon költséges társadalmilag. A tesztelés és a kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kellene ennek keretében. Ha kizárólag a tünetesekre fókuszálunk, akkor nagyon sok időt veszítünk, nem véletlen, hogy Németország is stratégiát módosított ebben a tekintetben.
A hazai feldolgozóipari középvállalatok nehéz pályán és bizonytalan körülmények között elért stabilitása értékes, mivel a magyar feldolgozóipar egyik még kiaknázatlan növekedési tartalékát, egyben a külföldi működőtőke-függőség enyhítésének potenciális forrását jelentik. Ez a vállalati réteg a német Mittelstandra jellemző kedvező fejlődési jegyek egy részével is rendelkezik, amelyek közül többek között kiemelhető a családi tulajdon jelentősége, a lokális, illetve regionális beágyazódás, valamint a lépésről lépésre megvalósuló inkrementális innovációs tevékenység. Ezek a cégek a versenyképesség magas útját követik, még ha annak korai stádiumában is helyezkednek el. Ez arra utal, hogy a középvállalatok egy része még nem kiforrott Mittelstand-cég, de az kijelenthető, hogy egy részük ebbe az irányba tart.
A friss számok alapján az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is helyrerázódtak a koronavírus okozta sokkból, a második negyedévben mindkét pénztártípusnál 5%-ot meghaladó hozamokat lehetett látni. A menetelő piacoknak köszönhetően az önkéntes és magánkasszák vagyona is nőni tudott, a taglétszám azonban mindkét pénztártípusnál csökkenőben van.
Ismét módosítania kellett finanszírozási tervén az ÁKK-nak miután a koronavírus-járvány átírta a várható költségvetési pályát. Így ismét 1700 milliárd forintot kell pluszban előteremtenie az adósságkezelőnek, amit a vártnál erősebb lakossági értékesítés és a megnövelt forintkötvény-eladások fenntartása biztosíthat majd.
A gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány a bruttó hazai termék 7-9%-a lehet - jelentette be közleményében a Pénzügyminisztérium.
Egy nemrég készült felmérés szerint a kijárási korlátozások idején a megkérdezettek 46%-a továbbra is látogatta a hozzá közeli tereket, és parkokat. Többek között ez is kiderült abból az online lakossági felmérésből, ami április végétől május közepéig tartott. A 170 válaszadó 54%-a azonban betartotta a kijárási korlátozást és nem kereste fel kedvenc közösségi terét. Ugyanakkor mindezt elsősorban a vírustól való félelemmel indokolták. Azok közül viszont, akik kimozdultak, 13%-uk gyakrabban tette, mint korábban, elsősorban a mozgáshiányra hivatkozva.
Nagyobb visszaesést tapasztalt a lakossági állampapírok piaca júliusban, mint a koronavírus-válsággal leginkább érintett márciusi és áprilisi hónapokban összesen. A 400 milliárd forintos állománycsökkenés mögött most elsősorban a júliusi állampapír-lejáratok húzódnak, ezek mintegy fele intézményi kezekben járt le. Ez 300 milliárdot megmagyaráz a csökkenésből, a fennmaradó 100 milliárdos visszaesés viszont a lakosság „sara”.
Már a második negyedévben jelentősen megugrott Magyarország GDP-arányos adóssága a gigantikusra hízott költségvetési hiány és a gazdaság visszaesése miatt. A járvány esetleges második hulláma miatt a második féléves tendenciák is bizonytalanok, de elővettük a szokásos modellünket, melyben bizonyos forgatókönyveket szoktunk felrajzolni. Nagyon pesszimista esetben akár hatéves csúcsra is emelkedhet az államadósság-rátánk, vagyis hosszú évek izzadságos munkáját nullázhatja le a koronavírus-járvány.
Új életbiztosítások kötésével és a régiek megtartásával válaszolt a magyar lakosság a koronavírus miatti bizonytalanságra: 10 éve nem látott nettó értékesítést mutatnak az MNB friss számai ezen a piacon. A karantén időszakának a legnagyobb sztárja azonban egyértelműen a folyószámlán tartott pénz lett, az értékesítés lassulása ellenére az állampapír áll idén a második helyen, a jó öreg készpénz pedig a harmadikon. Az MNB ma közzétett „Előzetes pénzügyi számla” statisztikáit néztük meg a megtakarítási piac szempontjából.
Ha valamit, hát ezt meg lehet állapítani az elmúlt évszázad nagyobb járványairól: minden esetben növelték a vagyoni egyenlőtlenségeket. Az IMF és Világgazdasági Fórum is azt becsüli, hogy a mostani koronavírus-járvány sosem látott szegénységet hozhat a világban, mindeközben pedig maréknyi ember vagyona rekord szinteken mozog.
Az online konzultációk elterjedése, az egészségügy szerepének felértékelődése, a vásárlói magatartásának változása - a koronavírus-járvány néhány tartós következménye, a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltató cégek vezetői szerint. Körképünk harmadik részében arra is rákérdeztünk, hogy a digitális megoldások mennyiben váltották be a hozzá fűzött reményeket és hosszú távon a szolgáltatók mennyiben fognak ezekre támaszkodni.
Miután bemutattuk, hogy a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók milyen évet zártak 2019-ben, megkértük azok vezetőit, részletezzék nekünk, a koronavírus-járvány miatti korlátozások után mit tapasztalnak és mi várható a szektorban. A válaszokból kiderül: a magánszolgáltatások iránti kereslet szépen kezd helyreállni, és a bizalom is erőteljesebb lehet a járvány lecsengése alatti időszakban a privát szolgáltatók iránt, ám a szépnek ígérkező történetnek lehet egy óriási akadálya.
Kedd óta megint azt mondhatjuk, hogy a régióban a magyar reálkamat a legalacsonyabb miután a vártnál jóval nagyobb mértékű, 3,8%-os volt az infláció júliusban. Amikor tavasszal utoljára ilyet láttunk, akkor utána rögtön 370-ig zuhant a forint az euróval szemben. Most erről egyelőre nincs szó, a kedvező nemzetközi hangulat ugyanis a magyar deviza mellett szól, de eljöhet az az idő, amikor megint erősebben esik majd a latba a reálkamat.
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
"Nyugodtabb időszakban mindenkinek ajánljuk, hogy gondolkozzon el, a megtakarításainak mekkora részét szeretné devizában... 
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Lássuk, milyen információk láttak napvilágot a héten, melyekről minden érdeklődőnek tudnia kell! Lesz szó a családtámogatások...
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
