Elemzés

Magyar vétó: meddig bírná az állam az EU-pénzek hiányát?

Magyar vétó: meddig bírná az állam az EU-pénzek hiányát?

Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.

Mennyit veszít Magyarország azon, hogy az EU-alap helyett a piacról vesz fel devizahitelt?

Mennyit veszít Magyarország azon, hogy az EU-alap helyett a piacról vesz fel devizahitelt?

A múlt héten 2,5 milliárd eurónyi devizahitelt vett fel Magyarország a piacról, majd a héten a kormány politikai vétót emelt az Európai Unió helyreállítási alapjának létrehozására (Next GenerationEU), amelyből a hitel kamata valószínűleg kedvezőbb lenne. Miért éri meg drágábban eladósodni, mennyit veszít Magyarország azon, hogy egyedül finanszírozzuk magunkat a közös hitelfelvétel helyett?

Kiderült, milyen befektetésekbe menekült a magyar lakosság a koronavírus elől

Kiderült, milyen befektetésekbe menekült a magyar lakosság a koronavírus elől

Felerősödött a magyar lakosság tartalékolási igénye a koronavírus-válságban, így a jövedelmi nehézségek ellenére 5%-kal nőtt tavaly év vége óta a háztartások pénzügyi vagyona. 2020 első három negyedévének nyertese a folyószámla, az állampapír és a készpénz volt a szélesebb értelemben vett megtakarítási piacon, 100 új forintból ugyanis 76 forint ezek valamelyikében kötött ki. Hogy azonban a kockázatvállalás sem veszett ki teljesen a lakosságból, azt a tőzsdei részvények példátlan népszerűsége mutatja, csakhogy sajnos majdnem annyit bukott eddig idén a lakosság részvényeken, mint amennyi friss pénzt befektetett. Összességében a harmadik negyedévben már látszódtak az új megtakarítások képződésében a visszaesés jelei.

Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz

Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz

Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?

Szép csendben hatalmas tehertől szabadult meg Magyarország

Szép csendben hatalmas tehertől szabadult meg Magyarország

Nagyjából 400 millió dollárnyi (120 milliárd forint) 2021-ben lejáró devizakötvényt vásárolt vissza nyár óta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – derül ki a Reuters adataiból. Ezzel egyrészt jövő évi terhei egy részétől szabadult meg Magyarország, ráadásul egy magas kamatozású papírból sikerült visszavásárolnia, bár ennek komoly ára lehetett.

Megállíthatatlanul digitalizálódik az egészségügy

Megállíthatatlanul digitalizálódik az egészségügy

A koronavírus-járvány okozta új helyzet arra készteti az egészségügyi szolgáltatókat – legyenek bárhol a világon -, hogy alkalmazkodjanak és újratervezzenek – fejtette ki a Private Health Forumon tartott előadásában Ruthy Kaidar, a Microsoft egészégügyi üzletágának Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatója, aki konkrét esettanulmányokon keresztül mutatta be, hogy milyen óriási potenciál rejlik a digitális megoldások egészségügyben történő hasznosításában.

Itt a bizonyíték: bámulatosan működik a magyar gazdasági csodafegyver

Itt a bizonyíték: bámulatosan működik a magyar gazdasági csodafegyver

A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.

Soha egyetlen magyar kormánynak nem volt akkora tartaléka, mint a mostaninak

Soha egyetlen magyar kormánynak nem volt akkora tartaléka, mint a mostaninak

Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.

Miről mesél a térkép? – A telekocsi-utasszámok alakulása a koronavírus-járvány idején

Miről mesél a térkép? – A telekocsi-utasszámok alakulása a koronavírus-járvány idején

A járványhelyzet geográfus szemszögből igazi csemege hiszen - bár elcsépelt, de attól még igaz - a turizmustól a fogyasztási szokásokig, a munkán át a szórakozásig az élet valamennyi területét érinti, ezeknek pedig minden esetben mérhető területi vetülete van. A különféle egymásra ható rendszerek nem csupán konferenciák termeiben vagy döntéshozók asztalain, de az átlagember számára is megelevenedtek, mi több, a napi valóság részévé váltak. Különösen az első hullám idején, amikor a 21. században nem tapasztalt korlátozások kerültek bevezetésre számos országban.

Távmunka: a veszélyhelyzetre tekintettel nagyobb szabadságot kapnak a felek

Távmunka: a veszélyhelyzetre tekintettel nagyobb szabadságot kapnak a felek

Továbbra is késik a korábban beharangozott távmunka szabályait módosító törvényi változás, ami a távmunkaszabályozás hiányosságait lenne hivatott pótolni. A koronavírus második hulláma miatt bevezetett veszélyhelyzet azonban sürgetővé tette a kérdés rendezését, vagy legalábbis rugalmasabbá tételét. Ezt az űrt igyekszik most kitölteni a Kormány egyik legújabb rendelete.

Mit művelne a derült égből villámcsapásként bedobott legújabb adójavaslat?

Mit művelne a derült égből villámcsapásként bedobott legújabb adójavaslat?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy egy évre függesszék fel a helyi iparűzési adó beszedését, ezzel is segítve a vállalkozásoknak. Utánanéztünk, hogy a váratlanul érkező adóügyi javaslat érdemi segítséget jelent-e a cégeknek, főleg ha azt is hozzátesszük a történethez, hogy közben ez a (éves szinten már 800 milliárd forint feletti) tétel hiányozni fog az önkormányzatoktól.

Egyik legfontosabb célja átmeneti feladására kényszerült Magyarország, de ezzel évekre bebiztosította magát

Egyik legfontosabb célja átmeneti feladására kényszerült Magyarország, de ezzel évekre bebiztosította magát

Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.

Recseg-ropog az illiberalizmus török fellegvára – Ezen az úton egyre fájdalmasabb továbbmenni

Recseg-ropog az illiberalizmus török fellegvára – Ezen az úton egyre fájdalmasabb továbbmenni

Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.

Milyen messze eshet az alma a fájától? Elsőgenerációs egyetemisták a padok között

Milyen messze eshet az alma a fájától? Elsőgenerációs egyetemisták a padok között

A hátrányos helyzetű fiatalok kisebb valószínűséggel mennek egyetemre, mint jobb sorba született társaik. A világ számos országában célzott szakpolitikai eszközökkel igyekeznek segíteni azokat, akik a családjukból elsőként szereznének diplomát. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan érdemes az elsőgenerációs diákok részvételét növelni a felsőoktatásban.

Ausztriát másolhatnánk a gazdaságtámogató lépésekben is

Ausztriát másolhatnánk a gazdaságtámogató lépésekben is

A kormány a vírus terjedését lassító lezáró, korlátozó intézkedések mellett ágazati támogató lépéseket is bejelentett. Ezek közül a vendéglátó szektort segítő javaslatok abszolút érdemiek és más európai országokéval összevethetőek Fajcsák Gábor szerint, az RSM partnere a Portfolio-nak adott villámértékelésében azonban ezúttal is megerősítette korábban hangoztatott véleményét: a járványügyi helyzet miatt leginkább sújtott iparágak számára szélesebb körű, de célzott támogatásokra van szükség. Példaként említette Ausztriát – ha már a szigorító lépésekben Magyarország a szomszédos országot követi -, ahol márciusig meghosszabbították a kurzarbeit támogatási formát.

Aggasztó ütemben öregszik a magyar társadalom, már csak pár év, és komoly gondok lesznek az eltartással

Aggasztó ütemben öregszik a magyar társadalom, már csak pár év, és komoly gondok lesznek az eltartással

A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik.   A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.

Milliókkal olcsóbban keltek el a budapesti lakások a koronavírus megjelenése után

Milliókkal olcsóbban keltek el a budapesti lakások a koronavírus megjelenése után

Több tízezer forinttal kevesebb lett az átlagos négyzetméterár Budapesten 2020. április-június között az év elejéhez képest a KSH legfrissebb adatai alapján, ami egy közepes méretű lakás esetében több millió forintot is jelenthetett. Ez önmagában még nem eredményezné azt, hogy általánosságban is csökkentek a lakásárak, hiszen ha a szóban forgó 3 hónap alatt csak rossz minőségű és így relatív olcsó lakások kerültek eladásra, akkor is ugyanezt mutatnák a számok, de mégis érződik már egy lefelé történő elmozdulás. Sőt, az MNB szintén 2020 második negyedévre vonatkozó árindexe is már több mint 5%-os árcsökkenést számított a fővárosban. A legtöbb vidéki városban és községben is kisebb négyzetméteráron cseréltek gazdát a házak és lakások idén tavasszal, de van azért néhány régió, ahol továbbra is magasan maradtak a fajlagos árak.

Koronavírus, egészségügyi törvény, orvosok - Mit tervez a milliárdos árbevételű magánhálózat?

Koronavírus, egészségügyi törvény, orvosok - Mit tervez a milliárdos árbevételű magánhálózat?

A koronavírus-járvány első hullámának elején a forgalmunk az egyharmadára csökkent, áprilisra ez visszaemelkedett az eredeti szint felére, szeptemberre pedig már ott vagyunk a forgalom tekintetében, mint januárban voltunk - mondja Babai László, a mára 1,2 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Prima Medica Egészséghálózat alapító-igazgatója, aki arról is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, hogy mennyiben maradt fent a hálózatban a távkonzultáció. A magánegészségügyi szolgáltató vezére arra is felhívta a figyelmet a második hullám miatt óvatosabbá váló betegek kapcsán, hogy az állami kórházak kapacitása is kezd betelni, ám egy betegség magától nem tűnik el. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a hamarosan életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony és hogy milyen nagyívű tervei vannak a Prima Medica hálózatnak.

Miért nem védi az MNB a mélypont közelébe zuhant forintot?

Miért nem védi az MNB a mélypont közelébe zuhant forintot?

A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.