Szunomár Ágnes

KRTK

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
Cikkeinek a száma: 2
Pár éve még alig ismerte valaki a BYD-t – Így vált a világ e-autópiacának domináns szereplőjévé Kína

Pár éve még alig ismerte valaki a BYD-t – Így vált a világ e-autópiacának domináns szereplőjévé Kína

Miközben Európában az elektromos autók értékesítési számai messze elmaradnak a várttól, addig Kínában ennek épp az ellenkezője a helyzet: tavaly a világon itt nőtt a leggyorsabban az elektromos járművek iránti kereslet, sőt, 2024-ben Kína már a globális elektromosautó-eladások több mint 60%-át adta. A kínai elektromosautó-ipar a 2012-es 13 000 darabos termelésről 2024-re 1,2 millióra nőtt, s a mintegy 100 kínai elektromosjármű-márka immár a világpiac 76%-át foglalja el. Tíz évvel ezelőtt, kis túlzással, Kínán kívül még senki ismert olyan autómárkákat, mint a BYD, Geely, Chery vagy Nio, de napjainkra ez is megváltozott. Mint oly sok esetben, ha Kínáról van szó, e folyamatok mögött is a kínai államot kell keresnünk.

Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz

Az ázsiai vállalatok előtt a kaput megnyitni nem kell félnetek jó lesz

Október második felében újabb nagy kínai beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a Chevron Auto 17,5 milliárd forintos miskolci beruházásához minden negyedik forintot a magyar kormány adja. Október végén megtudhattuk a minisztertől azt is, hogy a dél-koreai Doosan második európai gyárát is Magyarországon, Tatabánya mellett építi fel. Az elektromos autóipari beszállító beruházásának értéke 75 milliárd forint, a kormány a beruházást itt is vissza nem térítendő támogatással segíti. Ha pedig nem csak az októberi, hanem korábbi bejelentésekből szemezgetünk, találhatunk közöttük indiai és egyéb feltörekvő országok vállalataihoz köthető beruházást is, melyhez a magyar kormány jellemzően jó par millió forinttal járul hozzá. De vajon mit akarhat egy kelet-közép-európai országban egy kínai, koreai, vagy épp egy indiai vállalat? Miért éri meg (megéri-e) nekik itt befektetni és milyen szempontok szerint választanak a régió országai közül: pusztán gazdasági szempontok vezérlik őket, vagy az intézményi, sőt, helyenként a politikai tényezők is szerepet játszanak? És miért éri meg (megéri-e) nekünk idecsalogatni e feltörekvő vállalatokat: az újonnan létrejövő munkahelyeken túl keletkeznek-e pl. e vállalatok működése révén új lokalizációs előnyök is?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt van Orbán Viktor bejelentése: minden kistelepülésen élőt érint
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.