• Megjelenítés

Elemzés

Lehull a lepel a lakáshitelekről: kiszámoltuk, kik bukták a legnagyobbat

Lehull a lepel a lakáshitelekről: kiszámoltuk, kik bukták a legnagyobbat

Egy baráti társaság négy tagja közül mindegyik tíz éve vett fel lakáshitelt, és nemrég azt kezdték el számolgatni, melyikük választotta a legjobbat annak idején az eddig fizetett törlesztőrészletek alapján. Mindannyian különböző hitelt vettek fel ugyanis: 3 hónapos, 5 éves és 10 éves kamatperiódusúakat, illetve végig fix törlesztőrészletűt. Megnéztük, kinek a döntése bizonyult a legjobbnak a futamidő eddig eltelt első fele alapján, és azt is, mennyire lenne más a helyzet, ha nem tíz, hanem öt éve vették volna fel ugyanazt az átlagos hitelt. Mint oly sok esetben, most is igaz a megállapítás: a múltbeli piaci körülményeken alapuló tapasztalatok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.

Soha nem vettek még fel ennyi hitelt a magyarok, de megérkezett a feketeleves

Soha nem vettek még fel ennyi hitelt a magyarok, de megérkezett a feketeleves

Egyöntetű módon kétszámjegyű mértékben gyarapodott a magyar bankok lakossági és vállalati hitel- és betétállománya 2021-ben, legyűrve a koronavírus-járvány szinte összes negatív hatását. Az MNB ma közzétett éves statisztikái szerint csaknem másfélszer annyi lakáshitelt vettünk fel, mint 2019-ben, a lakáshitelezés volt tehát a bővülés legerősebb motorja, de a vállalatoknál is fennmaradt a lendület év végéig. 2022 legnagyobb kérdése az lesz, hogy a most már egyértelműen érvényesülő magasabb kamatkörnyezet mekkora lassulást vagy visszaesést hoz a hitelpiacon.

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Ki járna jobban az ellenzék adóterveivel?

Az ellenzék által bemutatott személyi jövedelemadózási terv nem borítaná fel látványosan a ma létező gyakorlatot. Az alacsony jövedelműek jól járnának, a többiek adóterhe ugyanennyi maradna. Cserébe a költségvetésnek több százmilliárd forintnyi bevételkiesésre kell megoldást találnia, az alacsony jövedelmű gyerekesek előnye eltűnne, és egy szűk sávban visszatérne az ellentmondásos megítélésű nagyon magas marginális adókulcs.

Szja-visszatérítés 2022: megjött a dokumentum, amiből mindenki látja, mekkora pénzeső hullik rá

Szja-visszatérítés 2022: megjött a dokumentum, amiből mindenki látja, mekkora pénzeső hullik rá

Két héten belül több százezer magyar család kap kézhez olyan juttatást, amilyet korábban még soha, jön ugyanis az szja-visszatérítés. 2022. február 15-én az állam visszafizeti a gyereket nevelő családoknak a 2021-es évben befizetett személyi jövedelemadót. Az elmúlt hónapokban, hetekben ezért sokan számolgattak, találgattak, hogy vajon mekkora összeg érkezik a számlájukra, fejben sokan már előre el is költötték, vagy befektették az összeget, mostanra viszont kiderülhetett a pontos összeg. Ennek azonosításához nyújtunk most segítséget az RSM szakértőjével.

Fordulat a lakáshiteleknél: példátlan, ami a törlesztőrészletekkel történik ezekben a hetekben

Fordulat a lakáshiteleknél: példátlan, ami a törlesztőrészletekkel történik ezekben a hetekben

Meghatározó MNB-döntésre került sor ma, így lényegében kiderült, mennyivel nő meg a törlesztőrészlet a kamatfordulóhoz érkező változó kamatozású hiteleknél februárban. Pontosabban csak nőne meg, ugyanis a kormány által bevezetett kamatstop közel a felére csökkenti a mélypont óta bekövetkezett kamatemelkedések hatását a jelzáloghiteleknél. Az intézkedés számításaink szerint havi 11-14 ezer forintot hagy az adósok zsebében egy 10 millió forintos lakáshitel-tartozás esetében. A ma érvényes kamatokon bemutatjuk, hogy működik a gyakorlatban a kamatstop a bevezetés utáni hetekben.

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?

Kiszámoltuk: több százmilliárd forintba kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek, sok múlik Putyin ukrajnai lépésén is

Kiszámoltuk: több százmilliárd forintba kerül a rezsicsökkentés az adófizetőknek, sok múlik Putyin ukrajnai lépésén is

A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.

Jakab Ferenc: Nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére - Már úton van a magyar fejlesztésű spray és vakcina

Jakab Ferenc: Nem az omikron jelenti a végső megoldást a járvány leküzdésére - Már úton van a magyar fejlesztésű spray és vakcina

Biztosan lesznek még kisebb-nagyobb amplitúdóval fellendülő járványhullámok - vetítette előre a koronavírus kilátásaival kapcsolatban a Portfolio-nak adott interjújában Jakab Ferenc virológus. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő virológiai laboratórium vezetője úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban az oltás az egyetlen hatékony fegyverünk a vírus ellen és nagyon fontos a harmadik oltás felvétele, ugyanakkor szerinte nem javasolt, hogy négyhavonta oltsuk a lakosságot, és a jövőben felértékelődhetnek a koronavírus ellen kifejlesztett gyógyszerek. A szakemberrel beszéltünk a nyájimmunitás fogalmáról, a többrétegű védekezési stratégia fontosságáról, a hosszabb távú koronavírus-ellenes megoldásról, a pécsi kutatásokról és fejlesztésekről, személyes céljáról, az iskolateremtés lehetőségéről, az élettudományok, azon belül is a biológiai és mikrobiológiai kutatások szerepéről, valamint a vakcinaellenes hangokról is.

Extrém módon kiköltekezett az állam, de mégis miből?

Extrém módon kiköltekezett az állam, de mégis miből?

Rendkívüli év volt a 2021-es: az állam több mint 5000 milliárd forinttal nyújtózkodott túl a bevételein, amelyek valósággal felrobbantak az eredeti tervekhez képest, hiszen soha nem látott növekedést produkált a gazdaság tavaly. A kormány azonban könnyedén elköltötte az év közben keletkező plusz összegeket, sőt. Cikkünk első részében azt mutatjuk be, hogy mégis honnan volt ennyi pénz az államkasszában.

Magyarok százezrei vannak a milliomosklubban, ahova 300 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Magyarok százezrei vannak a milliomosklubban, ahova 300 ezres fizetéssel te is bekerülhetsz

Több mint 6500 milliárd forintos prémium banki vagyon és félmilliót meghaladó ügyfélszámla – a koronavírus miatti extra megtakarítások, valamint a kedvező részvénypiaci környezet nagyot dobtak a prémium banki szolgáltatók számain. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” ráadásul havi szinten már 300 ezres fizetés is elég lehet.  A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le mögötte az Erste.

Nagyon furcsa dolog történt év végén a magyar államadóssággal, és ehhez kellett az MNB is

Nagyon furcsa dolog történt év végén a magyar államadóssággal, és ehhez kellett az MNB is

Az év végén 220 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza aukción kívül az ÁKK a jegybanktól – derül ki egy friss statisztikából és az adósságkezelő közléséből. Ezzel úgy tűnhet, hogy az állampapír-vásárlások decemberi leállítása után az MNB újabb lépést tett, hiszen elkezdte leépíteni a korábban megvásárolt mennyiséget. Jóval valószínűbb azonban, hogy valójában nem a monetáris szigor erősödéséről van szó, sokkal inkább arról, hogy a csökkenő államadósság elvárás biztos teljesüléséhez volt szükség az adósságbeállító tranzakcióra.

Hova tűnt a gigantikus magyar devizakötvényből befolyó pénz? Pillanatok alatt elköltötte a kormány

Hova tűnt a gigantikus magyar devizakötvényből befolyó pénz? Pillanatok alatt elköltötte a kormány

Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.

Globális minimumadó: ne dugjuk homokba a fejünket!

Globális minimumadó: ne dugjuk homokba a fejünket!

A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Tömegével zárták be a bankfiókokat Magyarországon, de a jövő egészen másról szól

Tömegével zárták be a bankfiókokat Magyarországon, de a jövő egészen másról szól

A több mint 3000 hitelintézeti fiók hazájából az alig 1800 bankfiók országává váltunk egy évtized leforgása alatt. A fiókszám mellett - jóval kisebb mértékben - a dolgozói létszám is csökkent a magyar pénzügyi szektorban, a nagybankok közül három szereplő kivétel csak ez alól. Ahogy azonban az elmúlt évek fordulata mutatja, a jelen és a jövő általában már nem a mennyiségi visszahúzódásról, hanem a minőségi átalakulásról szól. 2021 végi fiókszámukról, létszámukról és ATM-hálózatukról kérdeztük a legnagyobb kereskedelmi banki szereplőket.

A NAV már előre látja, ki fog lesodródni a helyes útról és ezt akarja megelőzni

A NAV már előre látja, ki fog lesodródni a helyes útról és ezt akarja megelőzni

Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data – ezek nem valami sci-fi mozi hívószavai, hanem azok az eszközök, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most is alkalmaz a gyakorlatban. Ezekről a módszerekről és rendszerekről, valamint az adóhatóságnál keletkező hatalmas adatvagyon részleteiről és hasznosításáról beszélt előadásában Nemes-Somogyi Krisztina, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese az RSM nemrégiben megrendezett online webináriumán. Előadásából az is kiderült, hogy a NAV már azon dolgozik, hogy előre jelezze bizonyos adózók jogkövető magatartását, új technológiával szűri ki a gyanús kamionokat a vámos személyzet munkájának könnyítése érdekében és hogy az online számla rendszerbe érkező adatok alapján végzett ellenőrzések nyomán értékes tízmilliárdokkal gazdagodik az állami büdzsé. Mindezekkel pedig nemcsak a tisztességesen működő cégek, hanem az egész magyar gazdaság jól jár.

Ezt okozták az oltások a koronavírus negyedik hullámában

Ezt okozták az oltások a koronavírus negyedik hullámában

A koronavírus 2021 végi járványhullámát a korábbi vírusváltozatoknál gyorsabb terjedésű delta variáns okozta, ami ellen a korlátozó intézkedések már jóval kevésbé voltak hatékonyak a világban. Megnéztük, hogy a járvány ellen milyen védelmet nyújtott az országok átoltottsága. Az eredmény nem meglepő.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility